Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2008. október 4.

Hunyadi Mátyás, a pénzújító

Trónra lépésekor Mátyás király (1458-1490) Európa egyik legszegényebb kincstárát örökölte elődjétől, V. Lászlótól. A neves humanista Vitéz János bíboros védőszárnyai alatt, Nagy Sándor és Hannibál hőstetteiről szóló olvasmányokon felnőtt ifjú uralkodónak azonban nagy tervei voltak: megerősíteni a királyságot, országokat hódítani, birodalmat építeni. Mindehhez azonban rengeteg pénz és egy erős zsoldoshadsereg kellett.

Mátyás aranyforintjai

Mátyás adó- és pénzreformja


Mátyás király uralkodása első éveinek legfontosabb teendője az adó- és pénzreform elindítása volt. Ennek első lépéseként megszüntette a nemesek egy sor adómentességét, sőt, újabb adókat vezetett be. Az "igazságos Mátyás" kultusza is leginkább innen ered: bár a nép ugyanúgy adóterhek alatt roskadozott, mint elődjeinél, de Mátyás alattvalói legalább azt láthatták, hogy a rendi kiváltságoktól függetlenül mindenki adózik. Ezen kívül Mátyás a nemességnek megtiltotta, hogy szolgálóikra, falvaikra a meglévő, király által engedélyezett adónemeken túl újabb adóterheket vessenek ki, és ezt a nép mindenképpen méltányolta.

Mátyás egyik új adófajtája a hadiadó volt, melyet évi 1 aranyforintban határozott meg. Új adónem volt az addigi "kapuadó", vagy "telekadó" helyett a "füstadó" is, amelyet családonként kellett megfizetni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy míg addig portánként egy egységnyi adót fizettek az alattvalók, ezután, ha egy telken több család is élt, mindegyikre egy egységnyi adó jutott. Mátyás elődei "elkótyavetyélték" a királyi javadalmak egész sorát - ő ezeket, nem ritkán erőszakkal, visszavette és a koronától elidegeníthetetlenné nyilvánította őket. Mátyás ezen kívül sok zálogba adott birtokot és vámszedési jogot is visszaszerzett.

Adóreformjának köszönhetően az V. Lászlótól 120 ezer aranyforintos éves bevétellel megörökölt kincstár feltöltődött, és Mátyás éves bevétele elérte a 900 ezer forintot is. Tekintve, hogy milyen helyzetből kellett feljavítania a kincstár jövedelmeit, ez nagyon jó eredménynek számított - persze még mindig elmaradt az akkori európai nagyhatalmak éves jövedelmeitől. Összehasonlításképpen a Velencei Köztársaság kincstárának bevétele ekkoriban 1 millió, a török szultáné 1 millió 800 ezer, a Francia Királyságé pedig 4 millió aranyforint volt évente.

Új aranyak, ezüstök

 

Mátyás új garasa

A Mátyás által 1467-től végrehajtott adó- és pénzreform egyik leglátványosabb eleme az egységes pénzláb bevezetése és új, értékálló érmék kibocsátása volt. Ehhez segítségül szolgált a nagy odafigyeléssel fejlesztett nemesfémbányászat is. Az 1460-as években 1500 kilogrammra teszik az éves szinten kibányászott arany mennyiségét, amelyből kb. 450 ezer aranyforintot lehetett verni. Az ezüstbányászat még ennél is sikeresebb volt: évente 8000 kilogramm ezüstöt hoztak felszínre a Magyar Királyság bányáiból.

Mátyás a forgalomban lévő ezüstpénzek - dénár, obulus - mellé újraindította a Nagy Lajos kora óta szünetelő garasverést is, hogy kiszorítsa a külföldi, elsősorban cseh nagy értékű ezüstpénzek forgalmát a királyságából. Az aranyforintokat természetesen ő is továbbverette. Mind a négy érmefajta nemesfémtartalmát megnövelte és rögzítette: minőségük ronthatatlanságát szigorúan ellenőriztette. Az új pénzláb szerint 1 aranyforint ért 20 garast, 100 dénárt vagy 200 obulust. Két obulus tett ki tehát egy dénárt, illetve öt dénár ért egy garast.

Mátyás dénárja

A pénzek állandó értékét új, állandósult érmeképek is jelképezték: a legfontosabb címlet, az aranyforint reform előtti változatának előlapján a négyes osztatú királyi címer - felül Árpád-sávok és kettős kereszt Magyarország jelképeként, alul Hunyadi-holló, és egy oroszlán mint Csehország szimbóluma - volt látható, hátlapján pedig Szent László, a lovagkirály, Mátyás példaképeinek egyike. A pénzreform utáni új aranyforint előlapjára a Patrona Hungariae, azaz a karján a kisded Jézust tartó Szűz Mária került, a hátoldalon továbbra is Szent László egész alakos képe volt látható.

Mátyás obulusai

Mátyás ezüstérméinek, a garasnak, dénárnak, obulusnak szintén megváltozott az érmeképe: ezek előlapján megmaradt az ötös osztatú királyi címer - melynek felső részében az Árpád-sávok és a kettős kereszt Magyarországot, alsó felében a koronás oroszlánfejek Dalmáciát, az oroszlán Csehországot, míg középen a holló a Hunyadi-családot jelképezték -, viszont a hátlapjukra az addigi kettős kereszt helyett szintén egy Patrona Hungariae-kép került.

Történészek ma sem tisztázták még, hogy mi vezérelte Mátyást ennek az érmeképnek a kiválasztásában: egyesek szerint a keresztény magyarok harcára utal a hódító Oszmán Birodalommal szemben, míg mások azt hangsúlyozzák, hogy még Szent István, utódját, Imre herceget elveszítvén, Mária oltalmába ajánlotta az országot - ezért is emlegették Magyarországot évszázadokon át "Regnum Marianum"-ként, azaz "Mária királysága"-ként. Az mindenesetre tény, hogy Mátyás aranyforintjainak mintájára több mint négyszáz éven át, egészen a pengőkorszakig a Szűz Mária-kép vált a legjellemzőbb és legkedveltebb magyar érmeképpé, fémpénzeink nemzeti védjegyévé.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Don Quijote megalkotójaDon Quijote megalkotója

Real Time Analytics