Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2008. december 4.

Bocskai István dukátja

"Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényeinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük" - hangzott Bocskai István (1604-1606) egyik jelmondata, amelyet Erdély fejedelme komolyan is gondolt: rövid élete és kétévi uralkodása egyaránt a kötelességtudás és a haza érdekében végzett munka jegyében telt el. Dukátjának érmeképe, köriratai is erről tanúskodnak.

Bocskai portré

Történészek szerint a pénz oly nagymértékben politikai, kulturális, gazdasági és művészeti lenyomata egy adott kornak, hogy a kibocsátó ország egy egész történelmi korszakának eseményeire következtetni lehet belőle. És valóban, Bocskai István dukátja mindent elmond a fejedelem életéről és uralkodásáról. Az aranypénz rövidítéseket tartalmazó, latin nyelvű körirata a következő: "STE BOCHKAY D G HVNGA TRAN Q PRIN ET SICV COMES". Ez annyit jelent: "Stephanus Bochkay deus gratiae Hungariae Transilvaniae qui princeps et Siculorum comes", avagy "Bocskai István, aki Isten kegyelméből Magyarország és Erdély fejedelme, és a székelyek ispánja". Nem véletlenül jelöli meg ez a dukát Bocskait Magyarország fejedelmeként is: a hátlapi kibocsátási évszám tanulsága szerint az érmét 1605-ben verték, amely esztendőben április 17-én a Szerencsre összehívott országgyűlés Bocskai Istvánt választotta Magyarország fejedelmének. Ezt a címet a magyar történelemben első ízben ítélték oda - a dukát hátoldali ábrája és körirata szépen tanúskodik az esemény előzményeiről:

Bocskai dukát

II. Rudolf császár akaratán kívül sodorta bele a korábban császári tisztként nagy törökverő Bocskait a Habsburgok elleni szabadságharcba. A császár ugyanis, miután az előző fejedelmet, Báthory Zsigmondot lemondatta, rendcsinálás céljából Erdélybe küldte Basta zsoldostábornokot, aki kegyetlenkedéseivel kivívta az erdélyiek félelemteljes gyűlöletét. Basta a hatalmi harcban odáig merészkedett, hogy megölette még Báthory utódját, Székely Mózes fejedelmet is. Ekkor az embereivel török területen bujdosó későbbi fejedelem, Bethlen Gábor arra biztatta Bocskait, hogy álljon egy osztrákellenes felkelés élére. Bocskai a lelkiismeretére hallgatott: a hajdúkat, a székelyeket, és az osztrák ellenreformáció sanyargatta városi polgárságot egyesítve megkezdte a magyarok első szabadságharcát a Habsburgok ellen. 1605-ben Magyarországnak a törököktől el nem foglalt része és a teljes Erdély Bocskai kezében volt. A szultán még koronát is küldött neki azzal az üzenettel, hogy lehet magyar király, ha lemond Erdélyről, de ő, nem akarván sem török vazallussá válni, sem Erdélyt feladni, nem koronáztatta meg magát. A hálás rendek viszont februárban Erdély, áprilisban pedig Magyarország fejedelmévé választották. A harcias jelszavak tehát a sikeres szabadságharc jegyében kerültek Bocskai fejedelem dukátjára: a hátoldali körirat, "DVLCE EST PRO PATRIA MORI", avagy "Édes dolog a hazáért halni" régi latin szólás, míg az aranypénz közepén látható, kard köré tekeredő szalag felirata, a "PRO DEO ET PATRIA" annyit jelent, "Istenért és a hazáért". De az érmekép önmagában is sokatmondó: a felhőből kinyúló kardot tartó kéz az isteni akarat megvalósulásának, az égből lesújtó isteni haragnak régi szimbóluma - a kard szalagján látható jelmondattal egybevetve csakis egyféleképp értelmezhető: Bocskai István, amikor a magyar szabadságharc élére állt, majd elfogadta a fejedelemséget, nem tett mást, mint alávetve magát az isteni akaratnak, az Úrnak eszközévé és fegyverévé vált.

Kereskedelmi pénzek

Igazi különlegesség ez a Bocskai-dukát: az átmérője 41 mm, 35 g-os súlya pedig tízszerese a hagyományos dukáténak. A numizmatika kereskedelmi pénzeknek nevezi az Erdélyi Fejedelemségnek ezeket a nagycímletű aranypénzeit, hisz nem a hétköznapi pénzforgalomban, hanem nagy tételű külföldi kereskedelmi, hadi kiadások fedezésére és a török adók kifizetésére használták őket. Ezek a ritka aranyak igen nagyra becsültek a gyűjtők körében: a Bocskai-féle tízszeres dukátok például 3-4 millió forintnak megfelelő összegekért cserélnek gazdát külföldi árveréseken.
  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics