Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2009. március 8.

A Horthy-korszak érmetervei

A forgalmi és emlékpénzek érmeképei mellett a soha meg nem valósult érmetervek is sokat elárulnak egy történelmi korszak szellemiségéről, és hűen tanúskodnak a kibocsátó ország népének vágyairól is.

Horthy-korszak érmetervei

Amikor Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg fővezéreként 1919 végén bevonult a román hadsereg által kifosztott Budapestre, legitimálnia kellett a hatalmát, és egy szétzilált országot kellett egyesítenie.

Az első feladat könnyebb volt: az antant hatalmak őt támogatták, a politikailag befolyásos főnemesség is a nemzetmentőt látta benne, úgyhogy 1920-ban a Nemzetgyűlés megválasztotta kormányzóvá. Az államforma királyság maradt, de IV. Károly még a világháború végén lemondott a trónról, ezért a kormányzói tisztség betöltőjeként Horthy lett a legfőbb közjogi méltóság, aki az antant és a szomszéd államok intervenciójától tartva 1921-ben meg is hiúsította a király mindkét trónfoglalási kísérletét.

A második teendő, az ország és a nemzet határokon belüli maradékának egyesítése már nehezebb feladat volt. Az elvesztett háborúval a nemzeti büszkeség megtépázódott, a vörös-, majd a fehérterror után pedig a lakosság rémült volt és politikailag megosztott. Így a Horthy-korszak 24 éve (1920-1944) a nemzeti büszkeség helyreállításának és az ország újraegyesítésének jegyében telt, ezért a hivatalos közbeszéd minden gesztusával az új, kis államalakulatnak az "ezeréves királysággal", az egykor volt Nagy-Magyarországgal való jogfolytonosságát hangsúlyozta. Természetesen ezt szolgálta a pénzkibocsátás esztétikai oldala, az érmeképek meghatározása is, hisz a pénz ősidők óta a politikai üzenetek egyik leghatásosabb hordozója.

Bár az 1920-as trianoni békediktátum ekkorra már leszakította az ország területének kétharmadát, egy 1922-es nikkel 5 koronás próbaveretén még a magyar királyi középcímer szerepel, rajta a Szent Korona országait jelképező címerrészletekkel. Mivel Magyarország ekkor még épphogy csak kilábalt az I. világháború vérveszteségéből, aligha hihetjük, hogy ez a címerválasztás már tudatos előkészítése lehetett a későbbi háborús hangulatkeltésnek, a "Mindent vissza!" politikájának. Sokkal inkább valószínű (a pénz ezüst helyett használt nikkel anyaga is erre utal), hogy a világháború utáni nyersanyag- és eszközhiány miatt egy régebbi verőtőhöz nyúltak a pénzverőben, hisz ezt a hátlapot - a két angyal tartotta középcímert - már a koronakorszak több érméjéről ismerjük. Az érmeterv évét tekintve azonban mindenképpen érdekes érmeképválasztás az előlapon látható két búzakalász: a búza a kenyér és az élet szimbóluma, így a háború utáni általános szegénységben és éhínségben jelképezhette akár a magyarok reményét a jobb idők eljövetelére, de a tartós béke iránti vágyat is.

A trianoni békeszerződés a közös osztrák-magyar valuta helyett saját pénznem bevezetésére kötelezte Magyarországot. Így került forgalomba 1927 januárjától a pengő. Az 1928-as arany 20 pengős érmetervén már a kiscímer kapott helyet, természetesen két angyal társaságában, amelyek arra a legendára utalnak, miszerint I. István királynak még Vajk fejedelemként álmában megjelent Gábriel arkangyal, és felajánlotta neki a Szent Koronát (egy másik legenda szerint angyalok hozták el neki a koronát II. Szilveszter pápától). Az érme előlapján a névértéket övező búza- és szőlőkoszorú óhatatlanul eszébe juttatja az embernek a "Bort, búzát, békességet!" magyar szólást - azonban ez a díszítőmotívum az érmével együtt soha nem került használatba, más pénzeken nem bukkant fel a későbbiekben.

Szinte ugyanez az érmekép ismétlődik meg a következő évi, 1929-es arany 20 pengős próbaveretén is, azonban ezen a pénzterven már egy díszesen vágott szélű pajzs formájában jelenik meg a kiscímer, amely fölött szálló angyalok tartják a koronát, a már ismertetett legendára utalva. Két további, egyforma érmeképű izgalmas tervet ismerünk még az 1929-es esztendőből, egy ezüst 5 pengős és egy arany 100 pengős próbaveretét. Bár az érmék előlapján a hagyományos angyalos címerábrázolás jelenik meg, igen érdekes a hátoldalak historizáló érmeképe. I. László, a lovagkirály látható a pénzeken - "Sanctus Ladislaus rex hungariae", avagy "Szent László, Magyarország királya", szól az érmének a 20. században már szokatlan módon latin nyelvű körirata - amint bárddal a kezében, a Szent Koronával a fején, páncélzatban vágtat, valószínűleg egy csatában. Az ábrázolás a Horthy-korszak romantikus és néha hamis történelemszemléletét tükrözi, hisz a király csatában aligha hordta a Szent Koronát, továbbá az oldalán függő kard is inkább egy sokkal korábbi, vagy éppen újkori szablyára hasonlít, semmint egy hatalmas középkori pallosra. Az érmekép külön érdekessége a bal felső részen megjelenő kis Patrona Hungariae-ábrázolás, amely azonban éppen a bárd hegyéhez került - mintha Szent László éppen felnyársalni készülne az ősi jelképet. Nem tudhatjuk, miért mellőzték végül ezt az érmetervet, de talán a szerencsétlen kompozíció is az okok között lehetett.

II. Rákóczi Ferencnek, a magyar történelmi emlékezet egyik legjobb szívvel őrzött uralkodója halálának 200. évfordulójára 1935-ben két, Rákóczit egészalakos képen ábrázoló érme, egy ezüst 2 pengős és egy arany 40 pengős látott volna napvilágot. (A fejedelem arcképével bocsátottak is ki érmét.) Az aranyérme érdekes névértékén túl figyelemre méltó, hogy a fejedelem ábrázolása nem fikció, hanem élethűen mintázza meg a ma is a budapesti Kossuth téren álló lovas Rákóczi-szobrot. A később megvalósult pénzeken soha vissza nem köszönő díszítőelem a próbaveretek előlapján a kiscímert övező virágkoszorú is.

Valószínű, hogy már a háborús hangulatkeltést idézi a Szent István király halálának 900. évfordulójára 1938- ban készült ezüst 5 pengős és arany 100 pengős érmeterve, amelyek előlapján a Szent Korona alatt, a címerpajzs tetején fekvő fegyverek, a kard és a buzogány mintha csak azt sugalmaznák: "Fegyverrel védjük meg és szerezzük vissza, ami a miénk!" A mögülük kikandikáló tölgyfalevelek - az erő, az állandóság szimbólumai -, valamint az olajágak - a béke jelképei - mintha szintén a háborús retorikát erősítenék: "Szeretjük a békét, de Magyarország örök, ezért ha kell, harcba szállunk érte." A hátlapi érmeképen Szent István fejét glória övezi, és az országalapító király az országalma párjaként nem egy jogart tart a jobb kezében, hanem kardot. Glóriája a címerben szereplő előlapi koronát is körberagyogja, jelezvén, hogy a szent király küldetése - az ország védelme - áthagyományozódott az utókorra. A Horthy-korszak összes érmeterve közül a gondos tudatossággal választott szimbólumok összejátszása következtében ezeken a próbavereteken érvényesül legjobban az igazságtalanságot szenvedett és revánsra készülő Magyarország hangulata. A végül megvalósult Szent István-érmén már csak az államalapító király arcképe szerepel.

Közvetlenül a hazánk számára ismét rossz véget ért világháború végén, vagy annak befejezése után álmodhatta meg a tervező ezt a felemássága miatt a zavaros történelmi időkről árulkodó 1945-ös 2 pengős érmetervet. A próbaveret anyaga szinte magától értetődően nikkel, hisz ahogyan már az előző háborúk és forradalmak idejéből láttuk, a nemesfémkészletek mindig elapadnak a nagy válságok idején. Jelzésértékű, hogy az érmetervről lekerült az addigi pénzeinken mindig szereplő "királyság" vagy "királyi" szó - bár a királyság formailag csak 1946 februárjában szűnt meg -, ehelyett "magyar állami váltópénz" körirat szerepel az érmén (viszont az előlapon kicsiben még a királyság címere is ott van). Még sokatmondóbbak azonban az érmeképek: az előlapon egy olajágat a csőrében tartó galamb, a hátlapon a kaszát fogó, búzakévét karoló parasztember - a béke, a kenyér és az élet jelképei, amelyek mind a II. világháborúban megtört magyarság vágyait és reményeit fejezték ki.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
TrófeaTrófea

Real Time Analytics