Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2009. március 8.

Fogathajtás antik érméken

Fogat

A fogathajtás évszázadokig lázba hozta az ókori sportrajongókat, olyannyira, hogy a kocsiverseny az ógörög olimpiák megszűntével is tovább élt az antik római arénákban - napjaink számos lófogatos versenyszámát hagyományozva az utókorra.

TetradrahmaAnaxilas Messina városában vert tetradrachmája az i. e. V. századból. Az előlapon kétszamaras fogat, alatta a két egymással szembe fordított delfin a természet kettősségét - bőkezűségét és néhai kegyetlenségét - jelképezi. A hátlapon a nyúl Messina városának védjegye, a gyorsaság, termékenység szimbóluma. Alatta ugyancsak egy delfin szerepel, a mediterrán népek kedvelt jelképe, amely a lélek vezetője, a hajótöröttek megmentője, a nemesség, a bölcsesség megtestesítője.
NikéI. Dionüsziosz türannosz tetradrachmája (Kr. e. 400 körül), melyen a quadrigát hajtó kocsis felett Niké, a győzelem görög istennője száll alá, hogy a bajnoknak járó babérkoszorút a fogatható fejére helyezze. Az érmekép alján a búzakalász Ceresnek, a gabonafélék és az anyai szeretet istennőjének, Szicília védőjének jelképe. A hátlapon Arethusa négy delfin övezte feje látható - ez a nőalak Szürakuszai kolónia azonos nevű városának volt a jelképe.

Az első ókori olimpiát a Peloponnézoszi-félsziget nyugati partján fekvő Olümpia városában rendezték i. e. 776-ban. A játékok első évszázadaiban atlétikai versenyszámokban mérettek meg a sportolók, továbbá olyan harci próbatételeken, mint a birkózás, a fegyverrel futás vagy a páncélzatban úszás. A fogathajtás csak háromszáz évvel később került be az olimpák versenyszámai közé, egészen pontosan az i. e. 500-ban megrendezett 70. olimpián, méghozzá érdekes módon nem is a mai Görögország területén, hanem az ókori görög kolóniák egyikén, a dél-olaszországi Éleában. Ráadásul ekkor még szamarak húzták a fogatokat! A kétszamaras kocsiverseny azonban olyan népszerű lett, ahogy azután rendre bekerült az olimpiai versenyszámok közé. Anaxilas türannosz i. e. V. századi ezüstpénze például arról tesz tanúbizonyságot, hogy a szicíliai Messina város körül létesült egykori Rhegion görög kolóniában rendezett olimpián a fogatos szamárversenyen maga az uralkodó győzedelmeskedett. Nem tudhatjuk természetesen, hogy mi igaz Anaxilas szamárfogathajtó győzedelmes történetéből, hisz Nero császárnak is ismert olyan pénze, amely a harci szekerek körversenyén elért győzelmét ünnepli, pedig a történetírók rögzítették, hogy a császár a versenyt be sem fejezte, mert kiesett a fogatból. Mindazonáltal annak ellenére, hogy néha "felső nyomásra", vagy éppen egy "kis" kenőpénz fejében a bíráknak az olimpiának otthont adó városállam uralkodóját vagy versenyzőjét kellett kihoznia a vágta győztesének, a fogatverseny továbbra is páratlan népszerűségnek örvendett. Egy száz évvel későbbi, I. Dionüsziosztól, a szicíliai Szürakuszai görög kolónia türannoszától származó ezüstpénz érmeképe azonban már arról tanúskodik, hogy a kétszamaras fogatot a későbbi versenyeken lecserélte a quadriga, a négylovas harci szekér. Ezekkel azután már igazán gyorsan, és persze ahogyan azt a gladiátorfilmekben láthattuk, nagyon durván lehetett száguldozni. A gyakran nemcsak a lovakat, hanem egymást is korbácsoló fogathatók, az egymással ütköző harci szekerek, az ezekből kieső, nem ritkán halálra gázolt versenyzők látványa még évszázadokig lázba hozták az ókori sportrajongókat, olyannyira, hogy a fogathajtás versenyszáma az ógörög olimpiákkal párhuzamosan, sőt azok megszűntével is tovább élt az antik római arénákban, például a 250 ezer férőhelyes, 600 méter hosszú Circus Maximusban.

II. PhilipposzAz igazi harcos uralkodók maguk is lóra szálltak, hogy megvívják csatáikat: II. Philipposz nyeregben, lapos, macedón sapkával, kausiával a fején, felette görög betűs körirat - "Filippou" - hirdeti a nevét. A hátoldalon a görög mitológiai hősnek, Héraklésznek, az egyszerű emberek párfogójának oroszlánfejes portréja látható.
II. Philipposz aranyaA fogathajtás népszerű sport volt a Földközi-tenger túlpartján is: II. Philipposz (Kr. e. 359-336) macedón királynak, Nagy Sándor édesapjának egy aranypénze, melyen Niké, a győzelem istennője hajt egy kétlovas versenyfogatot. Az érme hátlapján nem a király arcképe, hanem Apollón isten ábrázolása látható.
  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
HúsvétHúsvét

Real Time Analytics