Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2009. december 8.

Ferenc József millenniumi fantáziapénzei

Koronázási Jubileum

1896-ban Budapesten hatalmas rendezvénysorozattal emlékeztek meg a honfoglalás ezredik évfordulójáról. Az ünnepségek csúcspontját Ferenc József megkoronázásának 29. jubileuma jelentette. A király tiszteletére egy egész sor Ferenc Józsefet ábrázoló magyar "történelmi" fantáziapénz is napvilágot látott.

1895 karácsonyán gróf Apponyi Albert országgyűlési képviselőként a sajtóban - nem eredménytelenül - ma is példaértékű felhívást intézett a pártokhoz, hogy a következő évi millenniumi rendezvények méltóságát megőrizendő, az ünnepségek idejére függesszék fel a politikai csatározásokat. A különböző utazási kedvezményeknek köszönhetően a rendezvénysorozatra az ország minden tájáról összesen 6 millió ember látogatott a fővárosba, ami még mai mércével mérve is hatalmas szám, nemhogy az akkori közlekedési viszonyok közepette! A hatmillió látogató az akkori Magyarország lakosságának csaknem egyharmadát jelentette.

Földalatti építése
Archív fotó 1894-ből a földalatti építéséről az Andrássy úton

Világváros születik

Már évekkel a millenniumi ünnepségek előtt nagyszabású építkezésbe kezdett a főváros; ebben az egy kérdésben egységes volt az Országgyűlés: kormány és ellenzék egyaránt azt szerette volna, ha a honfoglalás ezredik évfordulójára Budapest minden tekintetben igazi világvárossá válik. Az ünnepségekre végül egy sor csodás új közintézmény épült meg, egyedül az Országházat nem sikerült 1896-ra befejezni. Szinte felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindennel gazdagodott Budapest a nagy évfordulóra: megépült a Szabadság híd (akkor Ferenc József híd), az Iparművészeti Múzeum épülete, a Műcsarnok, a Hősök tere, Vajdahunyad vára és a kis földalatti vasút. Ez utóbbi talán a legpáratlanabb építészeti teljesítménye volt a millenniumnak: a ma is létező Siemens gyár tervei alapján mindössze húsz hónap alatt épült meg Európa első elektromos meghajtású földalatti vasútjaként. Az elsővel London büszkélkedhetett (1863), de abban még ekkor is gőzmozdonyok közlekedtek - ma már elképzelni is nehéz, hogy ez mennyi kellemetlen zajjal, füsttel és korommal járt az utasoknak.

dénár, fantáziapénz, garas

Ferenc József látogatása

A Városligetben kapott helyet az az elkápráztató nemzeti kiállítás, amely ennek az akkor még viszonylag nagy, sokszínű és soknemzetiségű országnak a kultúráját volt hivatott bemutatni a turisták millióinak. Az "ezredévi kiállítást" 1896. május 2-án déli 12 órakor a város összes templomának harangzúgása közepette Ferenc József nyitotta meg. A parkban különböző alkalmi, de nagyon igényes pavilonok, mai szemmel nézve inkább villák épültek, melyekben a gazdasági, katonai, történelmi, néprajzi stb. kiállítások kaptak helyet. Olyan kincseket mutattak itt be a nagyközönségnek, amelyeket ma sem lehet bármikor megtekinteni a múzeumokban: kiállították az Aranybullát, Werbőczy Hármaskönyvét, a Halotti beszéd és könyörgést, Rákóczi leveleit, Mátyás király fegyvereit, ruháit.
Az ezredévi kiállítás megnyitása után Ferenc József is tett egy kétórás sétát a Városligetben. A király az első nap estéjén, családja társaságában, az Operában megtekintette Erkel Ferenc Szent István című operáját. Az ünnepségsorozat ezzel természetesen nem ért véget, és az uralkodó a nyár és az ősz folyamán többször Budapestre látogatott, ahol több hetet is eltöltött. Leginkább a versenymén-kiállításokat látogatta, megnézett több lóversenyt, és októberben jelen volt a róla elnevezett híd avatásán is.

Legitim a király?

A millenniumi ünnepségek jó alkalmat nyújtottak arra, hogy a királyt ünnepélyes keretek között megerősítsék törvényes uralkodói státusában. Ferenc József ugyanis nem választott királya volt a magyarságnak, hisz egy nemzeti forradalom alatt, erőszakkal került hatalomra. A Habsburg-ház a nagybátyját, a gyengeelméjűnek tartott V. Ferdinándot lemondatva helyezte őt a trónra, amikor elődje tehetetlenségében elfogadta az 1848-as áprilisi forradalmi törvényeket és felesküdött a magyar alkotmányra. Ferenc József viszont azonnal támadást indított a magyar "lázadók" ellen, és bár elveszítette a háborút, miután I. Miklós orosz cár a segítségére sietett és letörte a magyar szabadságharcot, megtarthatta a Magyar Királyságot a Habsburg Birodalomban. Nem úgy a magyar koronát: a forradalom alatt a trónfosztását is kikiáltották, és mivel megkoronázva nem lett, 1867-ig osztrák császárként uralkodott a magyarok felett - ezért sokan nem tartották legitim uralkodónak. A magyarság, főleg az adófizetés terén, erős passzív ellenállást tanúsított, továbbá a Habsburg Birodalom a nyugati, északi határain több területet és háborút is elveszített az ötvenes években, így reális veszélye állt fenn annak, hogy újabb zavargások törnek ki. Ferenc József így a magyar politikai követeléseknek végül kénytelen volt engedni, és 1867-re a két fél eljutott a kiegyezésig. Magyarország egy dualista állam egyenrangú és területi integritásába visszahelyezett egyik része lett, és Ferenc Józsefet a Mátyás-templomban megkoronázták a Szent Koronával.
A kiegyezést és a koronázást követő évtizedekben lényegesen javult Ferenc József megítélése. A forradalmárok közül már sokan meghaltak vagy megöregedtek, és Kossuth, a "nemzet élő lelkiismerete" is elhunyt az emigrációban (1894). A millenniumra az akkor 66 éves Ferenc Józseffel kapcsolatban kialakult egyfajta (sok történész által egyre inkább hamisnak vélt) kép a barátságos, ősz bajuszú, magyarokat szerető "jó öreg királyról". A magyar politikai és gazdasági elit pedig, az arisztokráciával karöltve, a saját érdekeit szem előtt tartva, a társadalmi és szociális feszültségeket a szőnyeg alá söpörve ezt a képet meg is próbálta róla fenntartani. Ennek eszköze volt az ezredévi rendezvénysorozat csúcspontjává nyilvánított ünnepség, amellyel a királynak hódolt a magyar elit, és amelyet napra pontosan a megkoronázásának 29. évfordulójára tettek. Június 8-án a teljes országgyűlés, a megyei hivatalnokok, az arisztokrácia és a katonai vezetés a Mátyástemplomban a király elé járult, ahol kifejezték iránta hódolatukat. Onnan az Országházhoz kísérték a Szent Koronát és az uralkodót, ahol felolvasták neki a király és a nemzet egységét megfogalmazó, a millenniumra alkotott törvényt, amellyel azt kívánták kinyilatkoztatni, hogy ők Ferenc Józsefet immáron nemcsak a magyarok legitim, de szeretett uralkodójának is tekintik.

aranyforint, dénár, tallér

Amiről nem készülhetett fantáziapénz
fantáziapénz

Bár a pénztörténet akkor ismert legkorábbi magyar veretének, Szent István "Stephanus Rex"-típusú, avagy "1. típusú" dénárjának Ferenc József-féle változata nyitja a millenniumi fantáziapénzeinek sorát, a legelső magyar pénzről mégsem készült fantáziaveret: azt ugyanis még nem ismerték 1896-ban! A tudomány mai állása szerint a legrégebbi magyar érmének tartott veretek ugyanis Szent Istvánnak az ún. "Lancea Regis"-típusú vagy "0. típusú" dénárjai, amelyek előlapján uralkodói jelképként egy sávos zászlóval díszített lándzsát tartó kéz látható "királyi lándzsa" körirattal, míg a hátoldalt egy stilizált templom díszíti. Az első ilyen érmék 1968-ban kerültek elő Nagyharsány (Baranya megye) kőbányájából, amikor egy munkagép egy középkori ékszerekkel és pénzekkel teli cserépedényt fordított ki a földből.

A millenniumi fantáziapénzek

Ennek a legitimációs folyamatnak egy apró, de a numizmatika számára fontos és érdekes részlete volt a millenniumi Ferenc József fantáziapénzek kibocsátása. Ezek az érmék ezer év legfontosabb magyar pénzein ábrázolják Ferenc Józsefet a magyarok királyaként, vagy tüntetik fel a nevét ennek a címnek a kíséretében.
A sorban első ilyen fantáziapénz az akkor ismert első magyar pénznek, a Szent István-féle országalmás ezüstdénárnak (az ún. 1-es típusnak) a másolata volt: ennek érmeképe mindkét oldalon - egy egy országalma - teljesen megegyezik az eredetiével, de míg Szent István dénárján a "ST EPHANUS REX" és a "REGIA CIVITAS" (királyi város), addig Ferenc Józsefén a "FR JOSEPHUS REX" és a "PANNONIA" köriratok láthatók.
Mindemellett további Árpád-házi királyok érméi nyomán is készültek Ferenc József-féle fantáziapénzek: a XII-XIII. század fordulójának pénzeit utánozzák a III. Béla-típusú Ferenc József-i brakteáta (nagyon vékony lemezből készült, ezért csak egy oldalról vert középkori pénz), az I. Imre király obulusának FJ monogramos utánzata és II. András dénárjának fantáziapénz-változata Ferenc József arcképével.
Természetesen nem maradhattak el a sorból az Anjou-házi királyok érméi sem. A két legnagyobb Anjou királyunk, Károly Róbert ezüstgarasainak ugyanúgy készült Ferenc József-i fantáziapénz változata, mint Nagy Lajos aranyforintjainak.
A magyar történelmi emlékezetben legjobb szívvel őrzött uralkodó, Mátyás király pénze is helyet kapott a fantáziapénz-kollekcióban: Ferenc József-féle utánveret készült Hunyadi Mátyás ezüstdénárjából, amelyen már megjelent a Patrona Hungariae is, avagy a karján a kisded Jézust tartó Mária képe.
A király ezredévi kibocsátásai között egy olyan rendkívül érdekes érme is található, mint a Szent György-tallér Ferenc József-i utánverete. Ezt a pénzt a XVI. századtól több országban is kibocsátotta sok uralkodó, hagyományosan Sárkányölő Szent György képével az egyik oldalán, a másikon pedig annak a bibliai jelenetnek az ábrázolásával, amikor a háborgó tengerről a halászok megmenekülnek, mert Jézus lecsendesíti a vihart. A György-tallér rendkívül népszerű, szúrás, vágás, sebesülés ellen védő amulett volt a katonák körében még Ferenc József uralkodásának idején is.
Magától értetődik, hogy a Ferenc József-i fantáziapénzek sorában olyan érmének is lennie kellett, amely a király valamelyik tényleges "ősének" fémpénzét utánozza. A választás a Habsburg-ház egyik legnagyobb személyiségére, I. Ferdinándra esett, akivel elkezdődött a Habsburgok majd négyszáz éves magyarországi uralkodása - az ő ezüsttallérjai alapján készült el Ferenc József 1896-os "tallérja", amely a millenniumi fantáziapénzek kollekciójának sorát zárja.

Ferdinánd tallér
  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Szamuráj hagyománySzamuráj hagyomány

Real Time Analytics