Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2009. december 8.

Budapest kincsei és a kultúránk emlékezete

Az év második felében négy témával és öt szép kibocsátással gazdagodott a magyar emlékpénzek tára. Érmét kapott az idén 150 éves Dohány utcai Zsinagóga, a világörökség részét képező budapesti panoráma, anyanyelvünk harcos védelmezője, Kazinczy Ferenc és a református egyházak atyja, Kálvin János.

 

Zsinagóga

Európa legnagyobb zsinagógája

Méltán lehetünk büszkék erre a szép épületre, hiszen az idén 150 éve épült Dohány utcai Zsinagóga a világon a második, Európában pedig a legnagyobb zsidó templom. A tornyai 44 m magasak, a főhajó 12 m széles; 3000 ülőhely van az épületben. Ma ez a zsinagóga a sok évszázados hányattatás után is megmaradt magyar zsidóság jelképe. A Magyar Királyságban már az Árpád-korban is voltak a zsidóság életét, kereskedelmi tevékenységét vagy vallásgyakorlását korlátozó törvények. Ez a helyzet a rákövetkező évszázadokban sem sokat változott, mígnem a felvilágosodás és a reformkor évtizedei a 19. század elejére végre meghozták a zsidóság többé-kevésbé szabad kibontakozásának lehetőségét. A reformkort megelőző évszázadokban a magyar zsidóságnak két központja volt, Pozsony és Óbuda, 1850 körül már Pesten is jelentős volt a számuk. 1848-ban tízezres zsidó közösség élt itt, és a 114 keresztény nagykereskedő mellett már 126 zsidó kereskedőt is nyilvántartottak Pesten. A város mesteremberei között a 19. század közepén már ugyanúgy szép számban találunk zsidókat, mint ahogyan a magas iskolázottságot igénylő hivatások - ügyvéd, orvos - gyakorlói között. Szükségessé vált tehát egy vallási-szellemi központ létrehozása, amely összefogta az immáron lélekszámában és társadalmi szerepében is jelentőssé vált pesti zsidóságot.

Egykori zsinagóga

Magától értetődő volt, hogy ennek az intézménynek a szerepét csakis egy monumentális templom töltheti be. Az ötlet 1845 körül vetődött fel, és a zsidó közösség a tagjainak adakozásából szerezte meg a szükséges telkeket, majd a vallási vezetőkből és köztekintélynek örvendő világi személyekből álló bizottság pályázatot írt ki a zsinagóga megtervezésére. Végül három olyan kitűnő mérnök terve közül választottak, mint Hild József, az esztergomi bazilika egyik építésze, tanítványa, Feszl Frigyes, a Vigadó alkotója, és az osztrák Ludwig Förster, az akkori bécsi zsinagóga tervezője. A választás Försternek a romantika jegyében született keleties, mór stílusú tervére esett - de a templom belső terének kialakítása mégiscsak Feszl Frigyes feladata lett. Mire 1859-re megépült a zsinagóga, a pesti zsidóság lélekszáma jóval a húszezer fő fölött járt.
Az elmúlt 150 évben a templom nemcsak a vallásgyakorlás helyszíne volt, hanem számos kulturális eseményé is. Adott itt koncertet Liszt Ferenc, mint ahogy a zsinagóga köré is sok fontos intézmény épült, például a Zsidó Múzeum, vagy az I. világháborús zsidó hősi halottak emlékműve. Mivel a II. világháború alatt 27 bombatalálat érte, a zsinagóga kétszeri felújításon is átesett: először a világháború után, majd az elmúlt években ismét. A Szabó György szobrászművész alkotta ezüstpénzen (Ag .925, 31,46g, 38,61 mm; 6000 db tükörveret, 4000 db verdefényes) viszont eredeti állapotában szerepel a templom, ahogyan még Förster terveiben megjelent. A szeptemberben kibocsátott érme 5000 forintos névértékkel jelölt előlapján a bejárat feletti rózsaablak látható. A hullámos peremű emlékpénzt az "Egyházi építészet remekei Magyarországon" című érmesor részeként bocsátotta ki az MNB.

Budapest

Budapest kincsei

Fővárosunknak a Világörökséghez tartozó Duna-parti része látható az MNB második szeptemberi kibocsátásán, a "Budapest" nevet kapott érmén (Ag .925, 31,46 g, 38,61 mm; 6000 db tükörveret, 4000 db verdefényes), amely része a "Világörökségi helyszínek Magyarországon" elnevezésű érmesornak. A Gellért-hegyről kitárulkozó csodás panoráma, amely a Fritz Mihály tervezte 5000 Ft névértékű ezüstérmén szerepel, a háttérben a Margit hidat, középen a Széchenyi Lánchidat, előtérben pedig a tabáni plébániatemplomot foglalja magában. De a védett területhez tartozik még az Erzsébet híd és a Szabadság híd is, mint ahogy az egész Várnegyed, az Országház, a Vigadó és a Gresham-palota is. Az érme előlapján az Andrássy út látható, balról az Operával, jobbról az egykori Balettintézet palotájával. Az Andrássy út 2002-ben teljes hosszában, a Hősök terével, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok épületével együtt vált a Világörökség részévé, míg a belvárosi Duna-part és környéke már 1987 óta nemzetközileg számon tartott kulturális örökség.
A Világörökség programot az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) hozta létre 1972-ben. Ennek célja az volt, hogy világszerte ismertté tegyék és védetté nyilvánítsák az emberiség kulturális örökségének legfontosabb épületeit, valamint a Föld természeti csodáinak legszebb helyszíneit. A létrehozása óta 180 állam csatlakozott a Világörökségi programhoz, hazánk 1985 óta tagja. A világörökségi listára az egyezményhez csatlakozott országok javasolhatnak helyszíneket, amelyek felvételéről az UNESCO egy bizottsága hoz döntést. A lista tizenkét helyszínnel indult az 1-es számú világörökségi kincs a Galá-pagos-szigetek - bár a sorrendnek nincs más jelentősége, minthogy azt mutatja, 1972 óta egy adott országnak mikorra sikerült felvetetnie egy szerinte fontos helyszínt a listára. Az egyiptomi piramisok például a 86. helyen vannak, a New York-i Szabadság-szobor a 307-en.

Kazinczy Ferenc

Kazinczy, anyanyelvünk védelmezője

Tízezer szó! Ennyit köszönhetünk a Kazinczy Ferenc (1759-1831) vezette nyelvújítóknak. Még elgondolni is nehéz, hogy a mai magyar nyelvnek tízezer szava 19. század eleji "találmány". Hisz legtöbb mai beszélője az anyanyelvünknek ennek sajnos összesen a tizedét, ha használja. Mindemellett megdöbbentő, amikor egy nyelvész elénk tárja, mi minden, ma természetesnek és kézenfekvőnek tűnő kifejezés származik Kazinczyéktól. Csak, hogy néhányat említsünk: tanár, irodalom, történelem, alak, tengerész, hölgy, pincér, cukrászda, hangverseny, bútor... Kazinczy és neológusnak nevezett nyelvújító, nyelvvédő társai - irodalmárok, nyelvészek - akkor léptek fel az anyanyelvünk védelmében, amikor az a legkritikusabb helyzetbe került: az osztrák elnyomás hatására az értelmiség már németül, franciául beszélt, az országgyűlésben latinul (!) szónokoltak, és amikor egy írástudó magyarra fordította a szót, csak úgy pufogtak az idegen szavak, hisz ezek nélkül már ki sem tudták fejezni magukat... Ezért nem túlzás azt állítani, hogy Kazinczy Ferenc nélkül a magyar nyelv ma vagy kihalófélben volna, vagy valamilyen francia-német-magyar zagyvaléknyelven beszélnénk.

Kazinczy-emlékcsarnok

A fentiek figyelembevételével érhető csak meg, hogy miért van az idén iskolai körökben annyi megemlékezés Kazinczyról országszerte, és hogy miért érdemelte meg ez a nagy ember a születésének 250. évfordulójára, október 27-re az MNB 50 000 forint névértékű arany emlékpénzét (Au .986, 10 g, 25 mm; 5000 db tükörveret), illetve a 3000 forintos ezüstérmét (Ag .925, 10 g, 30 mm; 5000 db tükörveret, 5000 db verdefényes). A Szöllőssy Enikő tervezte aranyérme előlapjára a Kazinczy egykori birtokán, Széphalmon (Sátoraljaújhely része) található Kazinczy-emlékcsarnok került, míg az érme hátlapján az író fiatalkori arcképe és aláírása látható. A Soltra E. Tamás által megálmodott ezüstérme egyik oldalán pedig korabeli ábrázolás alapján a középkorú Kazinczy arcképe szerepel, míg az érme másik oldalán egy az irodalmi munkásságára utaló vágott lúdtoll és papírtekercs látható - ez utóbbin az író egyik epigrammájából a "Jót s jól" idézet olvasható.

arany Kazinczyezüst Kazinczy
Kálvin János

Kálvin, a reformátor

Az egyházak utóbbi fél évszázados háttérbeszorulásával sem kisebbedett Kálvin Jánosnak és a reformációnak a jelentősége történelmünkben, hisz a törökvész, majd az osztrák, Habsburg elnyomás évszázadaiban a magyar reformátusságnak hatalmas szerepe volt a nemzeti öntudatunk és anyanyelvünk megőrzésében. A nagy magyar reformátusok között ugyanúgy említhetünk erdélyi fejedelmeket, mint ahogy anyanyelvünk olyan híres mestereit és őrzőit is, mint Arany, Jókai, Ady, vagy éppen az idén ünnepelt Kazinczy. Ilyenformán nem meglepő az MNB döntése, hogy születésének 500. évfordulóján Kálvin János emlékére is kibocsát egy ezüstérmét az egyébként szigorúan nemzeti témájú magyar emlékpénzek sorában.

genfi biblia

Október 31-én mutatta be az MNB a Csikai Márta tervezte 5000 forint névértékű Kálvin János-ezüstérmét (Ag .925, 31,46 g, 38,61 mm; 12 000 db tükörveret). Az emlékpénzen "Eurostar" logó látható, mert része az Európa-sorozat elnevezésű összeurópai érmekollekciónak, amelynek a 2009-es évben az "Európai Kulturális Örökség" a témája. Az érmén Kálvin Jánosnak (1509-1564), a nagy genfi vallásreformátornak, a református egyház atyjának arcképe jelenik meg korabeli ábrázolások alapján. Az előlapon a névérték-megjelölés felett az úgynevezett "hí-ró" szimbólum látható. Ez az egyik legősibb keresztény jelkép, melyet már a római császárok is használtak, miután a birodalomban államvallássá lett a kereszténység. A jel Jézus Krisztusra utal - ami benne keresztnek és P-nek látszik, az valójában az ógörög ábécé szerint a Hrisztosz (azaz Krisztus) szó első két betűje, a "hí" és a "ró". A jel két oldalán látható "alfa" és "ómega" szintén görög betűk, az ógörög ábécé első és utolsó betűi, és a bibliai "én vagyok a kezdet és a vég" kinyilatkoztatásra utalnak. Találó volt e jelkép használata az emlékpénzen, hisz a katolikus egyház akkori dogmáival, túlburjánzó szent- és ereklyeimádatával szemben Kálvin minden erejével a Bibliához és Krisztusban mint megváltóban való hithez történő visszatérést hirdette.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Nagyhatalmi egyezményNagyhatalmi egyezmény

Real Time Analytics