Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2010. március 8.

Aranyérmék nem csak bajnokoknak

Vancouver logó

Bár több mint százféle érmeképpel bocsátottak ki különböző emlépénzeket és jubileumi forgalmi érméket a 2010-es téli olimpia alkalmából Kanadában, a 9 darabos, színes felfestéssel készült aranyérme-kollekció az egyetlen, amely egy érmesoron belül ad teljes képet mind az olimpiáról, mind pedig erről a csodálatos szépségű országról.

Az első téli olimpiát 1924-ben tartották a Mont Blanc nyugati lábánál fekvő Chamonix városában, Franciaországban. A téli olimpiákat egészen 1992-ig a nyári játékokkal azonos évben rendezték, mígnem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOD) úgy döntött, hogy nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot a téli versenyek, ha a nyári játékokkal felváltva rendezik meg őket. Mindemellett az olimpikonokat küldő országokra sem ró akkora anyagi terhet, ha nem egy évben kell két olimpiára elutaztatni a sportolóikat. Nagy öröm volt ez a téli sportok rajongóinak: a barcelonai nyári játékok évében a franciaországi Albertville-ben 1992-ben megrendezett téli olimpia után mindössze két évvel a norvégiai Lillehammerben ismét összemérték tudásukat a hó és jég virtuózai. 1994 óta tehát kétévente váltogatják egymást a nyári és a téli olimpiai játékok.

Olimpiai láng

Vancouver, 2010: a rekordok téli olimpiája
Az idén február 12. és 28. között a kanadai Vancouverben kísérhetjük figyelemmel a téli sportok legjobbjainak versengését. Kanadának van már tapasztalata az olimpiák terén: 1976-ban Montreal nyári, 1988-ban Calgary téli olimpiát rendezett. Nem sok ország dicsekedhet két téli olimpia megrendezésével. Egyedül az USA rendezhetett eddig négyszer, Franciaország pedig háromszor téli játékokat. A kétszeres téli olimpia házigazdák között van Norvégia, Olaszország, Ausztria és Japán. Vancouvernek feltett szándéka, hogy a nagy elődöket maga mögé utasítva megrendezi minden idők leglátványosabb és legsikeresebb téli olimpiáját, és erre minden esélye meg is van. A hatszázezer lakosú Vancouver a világ egyik leggazdagabb városa. Virágzását a kereskedelemnek köszönheti: ez a település a Csendes-óceánon át a világ túloldaláról Amerikába jövő, vagy onnan távozó import- és exportáru egyik legfőbb elosztóhelye, ugyanakkor az "észak kapuja" is. Ahogyan az a téli olimpia alkalmából kibocsátott számtalan kanadai emlékpénzen is megmutatkozik, Vancouver büszke arra, hogy egy multietnikumú és multikulturális város: Észak-Amerikában egyedülálló módon ebben a városban csak körülbelül 50% az angolul beszélők száma; a többi lakos indián, kínai, görög, olasz, ukrán és más kelet-európai. A vancouveri olimpián a részt vevő országok száma 80 felett lesz; olyan államok is indítanak versenyzőket, amelyeknek ez az első téli olimpiája: Ghána, a Bahamák, Gabon, Málta és a Kajmán-szigetek első ízben küldenek versenyzőket erre a megmérettetésre. A több száz versenyző 86 sportágban méri majd össze az erejét, nézők százezreit várják Vancouverbe… Máris rekordokról beszélhetünk, pedig az olimpia még el sem kezdődött!

A hatalmas népszerűsítő hadjáratból a Royal Bank of Canada (nemzeti bank) és a különleges vereteiről híres pénzverde, a Royan Canadian Mint is alaposan kivette a részét: több mint százféle érmeképpel bocsátottak ki réz-nikkel, ezüst és aranyérméket az olimpia alkalmából - a jubileumi forgalmi érméket több tízmilliós, a nemesfém emlékpénzeket pedig természetesen szigorúan kis példányszámban.

Aranydollárok a játékokra: Kanada bemutatkozik
A sok-sok téli olimpia témájú kibocsátás közül kiemelkedik a 75 dollár névértékű, 9 darabos arany érmekollekció (12 g, 22 mm), mert ez az egyetlen, amelyik egy érmesorban ad teljes képet mind a téli olimpiáról, mind Kanadáról. A kilenc aranypénzből álló gyűjtemény három altémára oszlik: a vancouveri olimpia, az ország lakosainak kultúrája és Kanada élővilága. Az érméket 583-as aranyból verték, de az ötvözőanyag ezúttal nem réz vagy nikkel volt, hanem színezüst. Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a kollekció kibocsátási példányszámát az egész világra szólóan 8000 darabban korlátozták, elég szerencsésnek tarthatjuk már azt a gyűjtőt is, aki legalább egyet meg tud majd szerezni a kilenc aranypénzből.

A vörös juharleveles kanadai nemzeti lobogó, amely 1965 óta szolgálja az országot - előtte egy piros zászlója volt Kanadának, bal felső sarkában a brit lobogóval -, a sorozat nyitó darabján látható. A következő aranypénzen Vancouver egyik jelképe, a Kongresszusi Központ kapott helyet. Az épület egy kicsit a sidney-i operára emlékeztet, bár itt nem dagadozó fehér vitorlákra, hanem indián sátrakra utalt a tervező. A fantasztikus épület a 2008-as évben 319 eseménynek adott otthont, amelyen több mint 700 ezer ember vett részt. Tartott itt találkozót annak idején Bill Clinton és Borisz Jelcin, de rendeztek már a falai között AIDS ellenes világtalálkozót is. A harmadik pénzen, kicsit elvont módon, az "olimpiai szellemiség" jelenik meg: a színes felfestéssel készült olimpiai láng önmagában is elegendő érmekép lett volna, viszont a királyi verde szakmai színvonalát dicséri, hogy a lángok között aprólékosan ábrázolt, aranyszínű síelők kontúrjaiba egy picit sem folyt bele a színes festék.

Aranydollárok

Az érmesor következő három aranydollárja a kanadai kultúra sokszínűségére utal. Kanadában két nép, az indián és az eszkimó tekinthető őslakosnak. A harmadik "népcsoport", a "fehérek és más népek" az elmúlt ötszáz évben vándoroltak be Észak-Amerikába. Ezt a három "etnikumot" képviseli a három aranyérme. Idézőjelek nélkül azért nem használhatók ezek a szavak, mert már az első aranyérme négy fejet ábrázoló indián motívuma is négy különböző indián törzset jelképez, azokat, amelyeknek egykoron birtokában volt az olimpiának otthont adó mai Vancouver és hegyvidékes környéke. A következő érme az eszkimókat, vagy ahogyan a kanadai népcsoportjuk nevezi magát, inuitokat szimbolizálja: a fehérre festett háttérképen egy inuit kutyaszánhajtó, míg az előtérben egy óriási inuit kőember, avagy inukshuk látható. Ilyeneket a messzi északon élő őslakók építettek, hogy a több méteres hóban is tájékozódási pontként szolgáljanak. Az inukshuk figura egyben az olimpia logója is, így minden olimpiai emlékpénzen szerepel, mint ahogy a kanadai államfő, II. Erzsébet királynő arcképe is. A harmadik aranyérmén - a kanadai "fehérek és más népek" jelképeként - a hírhedt kanadai lovas rendőrök sorakoznak, az ország 150 éves múltra visszatekintő rendőrségének tagjai. Ma már persze ők sem lovon járnak, csak azokon a zord, hegyes tájakon, ahol semmilyen járművel nem lehet közlekedni, és piros kabátjukat is csak ünnepi parádékra öltik magukra.

Kanada sok helyen máig érintetlen természeti értékeire utal a harmadik érmehármas. A vadludak, amelyek a végtelen fenyvesek és egy kőalapozású, gerendából ácsolt jellegzetes kanadai parasztház felett szállnak, a szabadságot jelképezik az ország lakói számára. A farkas és a jávorszarvas pedig két olyan állat, amelyek a szigorú védettségüknek köszönhetően még mindig jelentős számban élnek Kanada vadonjaiban.

Téli sportok érméken

Téli sportok hologramos ezüstpénzeken
Egy különleges sorozattal örvendeztette meg Kanada nemzeti bankja az olimpia alkalmából az ezüstpénzek gyűjtőit és a téli sportok szerelmeseit: tizenötféle hologramos sterlingezüst érme (25 dollár, Ag .925, 27,78 g, 40 mm) látott napvilágot az elmúlt három évben. Az érmesor a téli sportok összes fő ágát felvonultatja. Ezüstdollárok címletoldalán, az érmekép mellett balról egy félhold alakú színjátszó rész található, amelyen az olimpia logója, az inukshuk, és sok apró hópehely csillog a szivárvány minden színében, ha a fény felé fordítva mozgatjuk az érmét. A kibocsátások hátoldalán a kanadai fémpénzeken ez elmúlt években egységesen használt II. Erzsébet-arckép látható, amely idős korában, koronátlan fővel ábrázolja a királynőt.

Téli sportok jubileumi érméken

A téli olimpia jubileumi forgalmi érméken
Tizenkétféle réz-nikkel 25 centest (176 g, 23,88 mm) vert a Royal Canadian Mint 2006 és 2009 között, amelyekből tízen olimpiai téli sportok, kettőn pedig az olimpiai játékok után márciusban zajló paralimpiai játékok versenyzőinek tiszteletére egy-egy paralimpiai sport látható. Ez utóbbi kettő a kerekesszékes curling (egy nagy kőkorong célba juttatása a jégen) és a szánkós hoki (a mozgássérült játékosok nem korcsolyán, hanem kézzel hajtható jégszánkón siklanak a hokipályán). Az olimpiai 25 centesek minden fajtájából több mint 22 millió darabot vertek a mindennapi pénzhasználók számára.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics