Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2010. május 31.

Egy költő és egy nemzeti park

Születésének 125. évfordulója alkalmából március 29-én ezüstérmét kapott Kosztolányi Dezső, míg az Őrségi Nemzeti Park április 22-én kibocsátott szögletes ezüstpénzével egy új sorozatot indított útjára a Magyar Nemzeti Bank.

 

Ház a Logodi és a Tábor utca sarkán


kosztolányi 5000 forint

 

Kétség kívül zseninek nevezhetjük: Kosztolányi Dezső (1885–1936) költészetben és prózában egyaránt megrázó erejű műveket alkotott. De a nyelvművelő jegyzetei ugyanúgy egyetemi olvasmányok, mint ahogy az újságírói műfajokban alkotott írásai: mások cikkei néhány hónap alatt aktualitásukat vesztik, míg az ő 1920-as, ’30-as években, a napi sajtóban megjelent tárcáit, karcolatait kötetekbe gyűjtve ma is rongyosra olvassák az őt szerető bölcsészhallgatók.

Kosztolányi az egykori magyar Délvidék legnagyobb városában, a ma Szerbiához tartozó Szabadkán született. Boldog gyermekkora ugyanúgy rányomta bélyegét művészetére, mint ahogy a vidéki, mezővárosi élet már felnőttként felidézett összes lelki nyomorúsága is. Édesapja a helyi gimnázium fizikatanára volt, majd igazgatója hosszú éveken át. Kitűnő tanintézmény volt ez, hisz nemcsak Kosztolányi járt ebbe az iskolába, hanem unokatestvére, Brenner József is, aki megbecsült ideggyógyász lett Budapesten, Csáth Géza álnéven pedig a magyar irodalom egyik legnagyobb novellistája. Kosztolányi a gimnázium után a budapesti bölcsészkarra iratkozott magyar–német szakra, de azt türelmetlen természete miatt soha nem fejezte be. Egy év múlva a bécsi egyetemre állt tovább, majd még egy évre rá onnan újságírónak jött haza Budapestre. Egyetemi évei alatt kötött életre szóló barátságot két diáktársával, Babits Mihállyal és Juhász Gyulával, akik nem kevésbé hatalmas költői lettek a magyar irodalomnak.

Kosztolányi rövid élete során mindvégig a fővárosban maradt és újságírásból élt, de az egyik legmegbecsültebb szerzője volt a Nyugat folyóiratnak is. Féltucatnyi verseskötete jelent meg, novellái közül a legjobb, leghíresebb darabok az Esti Kornél-történetek, amelyek legendává, hivatkozási alappá váltak irodalmunkban, míg legfontosabb regénye az Édes Anna, amely egy Budapestre került vidéki cselédlány tragikus sorsát mutatja be. Ez a mű több száz színházi feldolgozást ért meg határon innen és túl, továbbá játékfilm is készült belőle. Kosztolányi legjobb barátja Karinthy Frigyes volt. Feleségével, Harmos Ilonával és fiukkal, Ádámmal a krisztinavárosi Logodi utca és Tábor utca sarkán egykoron álló házban élték boldog életüket, amelynek Kosztolányi korai, de a rák okozta hosszú szenvedés után bekövetkezett halála vetett véget. Az MNB 5000 forint névértékű (Ag .925, 31,46 g, 38,61 mm) sterlingezüst emlékpénzének előlapján egy öreg, pattogzó vakolatú ház sarka látható – Holló István tervező ezzel az érmeképpel talán éppen arra utalt, hogy abban a bizonyos krisztinavárosi sarokházban lakott ez az oly sokaknak kedves költőnk –, míg az érme hátlapján Kosztolányi arcképe kapott helyet.

 

Ötszáz lepkeféle rétjei


őrség 5000 forint

Őrség neve ősi eredetű: honfoglaló eleink a Kárpát-medence bevétele után őrállókat jelöltek ki a nyugati határszélre. Ezek első települései arra a tájegységre estek, amelyet róluk elnevezve még napjainkban is Őrségként emlegetünk. Az Őrség Vas megyében fekszik, központi települése Őriszentpéter városka. Hazánk sorrendben tizediknek alapított nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot 2002-ben ezen a tájegységen hozták létre, amely mind természeti kincseiben, mind kulturális javaiban páratlan. A fenyőerdők, bükkerdők tarkította tájon 200 forrás fakad, amely 15 patakot táplál. A nemzeti park rétjei felett mintegy 500 lepkefaj röpköd – valószínűleg erre utal az MNB Gáti Gábor tervezte emlékpénzének előlapján az 5000 forintos névérték első számjegyén megpihenő pillangó is. A szögletes ezüstérme (Ag .925, 31,46 g, 39,6x26,4 mm) hátoldalán Szalafőnek a ma múzeumfaluként ismert Pityerszer nevű településrésze látható. A szer egy ősi magyar településegység: az egykori őrállók telephelyein, egy-egy különálló dombon, tisztáson házcsoportok jöttek létre, amelyek együtt később falvakat alkottak. Szalafő 8 szerből áll, amelyek közül Pityerszer maradt meg legősibb állapotában: a szögletes érme hátoldalán látható kontyos – azaz előrenyúló tetőszerkezetű – házainak ma is csodájára járnak a turisták, mint ahogy a kástuknak is, amelyek egyedül itt található emeletes, pincés kamrák. Ezek fából ácsolt tetőrészében valaha sonkát, kolbászt szárítottak, saralt földszintjükön takarmányt tároltak, míg a pincerészükbe a bor és a romlandó élelmiszerek kerültek.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics