Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2011. július 8.

Az MNB legújabb kibocsátása

A Deák téri Evangélikus templom ezüstpénzen

 

A Nemzeti Bank júniusban újabb ezüstpénzzel bővítette az „Egyházi építészetünk remekei” című érmesort. Az Sz. Egyed Emma tervezte emlékpénzen (5000 Ft, Ag .925, 31,46 g, 38,61 mm) a magyar lutheránusok spirituális központja, a Deák téri Evangélikus templom szerepel.

 

Deák téri templomA reneszánsz szellemi forradalma hozta magával, hogy a 15–16. század fordulóján már több nagy teológus vélte úgy, hogy szükség van a kereszténység eredeti elgondolásaitól eltért katolikus egyház megreformálására. A legkomolyabb visszhangot Luther Márton (1483–1546) Ágoston-rendi szerzetes, egyetemi tanár 95 tételből álló felhívása keltette, amelyet 1517-ben szögezett ki a wittenbergi vártemplom kapujára. Csakhamar százezrek követték Luthert az egyház megújulásához vezető úton, ugyanakkor a vallásreformátor magára vonta a pápa haragját – eretnekségért kiátkozták –, és olyan nagyhatalmú ellenségeket szerzett, mint V. Károly német-római császár, aki birodalmi átokkal sújtotta „szakadárságért”. A Luther köré gyűlt gondolkodók és fejedelmek azonban sikerrel védték meg hitvallásukat a császár előtt – így született meg az evangélikus egyház.

 

 

Az Ágostai hitvallás

V. Károly 1530-ra birodalmi gyűlést hívott össze Augsburg, korabeli magyar nevén Ágosta városába. Előzetesen megparancsolta, hogy az új vallás hívei tömören és világosan fogalmazzák meg hittételeiket, és azokat a gyűlésen terjesszék majd a személye elé. János szász választófejedelem, a reformáció híve ekkor felkérte a wittenbergi egyetem legnagyobb teológusait, Luthert, Melanchtont, Bugenhagent és Jonast, hogy fogalmazzák meg a tisztítótűzként terjedő új hit tételeit, amelyek közül néhány fontosabb az volt, hogy a vallás kizárólagos forrása a Biblia, vagy hogy a bűnbocsánat nem nyerhető el pusztán jócselekedetekkel (netán bűnbocsátó cédulák megvásárlásával!), hanem kizárólag megélt hittel. A hittudósok 28 cikkelyben alkották meg az írást, amelyet V. Károlynak adtak át, és amely a birodalmi gyűlés helyszínéről az Ágostai hitvallás néven vonult be a történelembe. Mivel az aláírói között olyan megkerülhetetlen „hatalmi tényezők” voltak, mint János szász választófejedelem, Brandenburgi György őrgróf, Farkas anhalti fejedelem, I. Ernő braunschweig-lüneburgi herceg, Ferenc lüneburgi herceg és I. Fülöp hesseni tartománygróf, a császár elfogadta, hogy egy új keresztény vallás van kibontakozóban. A világ lutheránusai azóta az Ágostai hitvallás benyújtását tekintik az evangélikus egyház alapkőletételének.

 

Az első protestáns egyház

A reformáció Wittenbergben született tételein a későbbiekben több nagy teológus is módosított, az őket követő hívek pedig újabb egyházakat alapítottak – így jött lére a református (kálvinista), a baptista, az unitárius és a többi protestáns egyház. De az Ágostai hitvallás alapján az evangélikus egyház a történelem első protestáns egyházának tekinthető, amely ma 74 millió hívet számlál világszerte. Skandináviában az evangélikus egyház szinte egyeduralkodó, de a közép-európai országokban is jelentős a lutheránusok száma, így például hazánkban a Magyar Evangélikus Egyháznak kb. 300 ezer tagja van. Az evangélikusok világszerte ismert jele a Luther-rózsa – egy ötszirmú fehér rózsa, amelynek közepén egy szív és egy kereszt látható –, amely Luther Márton személyes pecsétnyomójára eredeztethető vissza.

 

A magyar evangélikusok spirituális központja

A hullámos peremű emlékpénz címletoldalán az oltár, a hátoldalán a templom látható, amely a reformkor híres építésze, Pollack Mihály tervei alapján épült 1799 és 1808 között. Az épület a kor klasszicista stílusának megfelelően leginkább egy ógörög szentélyre emlékeztet. A templom kezdettől fogva a magyar evangélikusok lelki-szellemi központjává vált. Kossuth Lajos itt kereszteltette meg fiait, Ferencet és Tódort, és itt ravatalozták fel 1906-ban az evangélikus vallású Thököly Imre erdélyi fejedelem hamvait, amikor azokat Törökországból hazahozták, hogy szülővárosában, Késmárkon helyezzék örök nyugalomra. A templom köré pedig a legfontosabb magyar evangélikus intézmények – óvoda, gimnázium, múzeum és lelkészlakások – csoportosulnak.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics