Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2011. november 17.

Így születnek a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzei

Az érmetervtől a gipszöntvényig

Horváth TerézLegutóbbi számunkban az új épületbe költözött pénzverdében jártunk, és az intézmény történelmi múltjáról, jelenéről és a rá váró jövőbeni kihívásokról szóltunk. Horváth Teréz, a Magyar Pénzverő kereskedelmi igazgatója ezúttal az emlékpénzek témaválasztásába, a pályáztatásba és az elbírálás folyamatába enged bepillantást számunkra.

Az éves emlékpénz-program kialakítása során az MNB azt a több évtizedes gyakorlatot folytatja, hogy ajánlásokat kér különböző intézményektől, legfőképpen a Kulturális Örökség Hivatalától (amely különösen az emlékévekre, évfordulókra hívja fel az MNB figyelmét), továbbá az MTA-tól, a Magyar Nemzeti Múzeumtól, a Numizmatikai Társulattól, az Éremgyűjtők Egyesületétől, és nem utolsósorban a Magyar Pénzverőtől.




emlékpénz készítésÉrmeprogram születik

A pénzverő a kiemelkedő évfordulókat, a már megkezdett – akár nemzetközi – érmesorok folytatását és az eladhatósági szempontokat veszi figyelembe saját ajánlattételekor. Az MNB Kommunikációs Osztálya az ajánlások alapján választja ki a következő évi érmeprogram tematikáját, amelyet az idei évtől kezdve nyilvános konzultációra is bocsát a véglegesítés előtt. Bár első alkalommal még nem sok (mintegy harminc) hozzászólás érkezett a közönségoldalról, máris hasznosnak bizonyult, hisz az MNB ezek hatására egy témát törölt (Rippl-Rónai-emlékpénz), egyet felvett (Magyarország EU-elnöksége) a 2011-es programba. A nyilvános konzultáció lezárultával az MNB Kommunikációs Osztálya paramétereket (anyag, méret, kibocsátási szám) is rendelve a témákhoz megvitatja és véglegesíti a programot, amelyet a jegybank elnöke hagy jóvá. Itt kell megjegyezni, hogy a magyar euró érmék nemzeti oldalainak tematikájára nem a hagyományos pályáztatási rendszert fogják alkalmazni; mivel ez sokakat érdeklő és érintő ügy, az MNB valami módon a széles nyilvánosságot is be fogja vonni a témaválasztásba.

Akik emlékpénzeket álmodnak – a pályáztatás

Az érmeprogram véglegesítése után egy az MNB által már évek óta megbízott intézmény, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) írja ki a pályázatot a témák megvalósítására. A bevett gyakorlat szerint az MMIKL minden tervezett emlékpénzhez három, szakmai körökben már elismert iparművészt kér fel a pályázaton való részvételre. Egy évben egy művészt csak egy érme pályázatára hívnak meg, így évente átlag 15–20 érmetervező kap lehetőséget a szakmai megmérettetésre. A művészektől egy 25-30 cm-es átmérőjű és egy valós méretű, kézzel rajzolt grafikai tervet kérnek, akik egy témára fejenként legfeljebb háromféle grafikát terjeszthetnek be. A számítógépes tervezés kizárt, mert az esetleg verdei szempontból megvalósíthatatlan irányba viheti el a tervek megálmodását. A pályázatok beérkezése után a lektorátus által felkért állandó szakmai zsűri – amelyben muzeológus, iparművész, az adott téma meghívott külsős szakértője ugyanúgy megtalálható, mint a pénzverő kereskedelmi és műszaki igazgatója – választja ki a témánkénti 3-9 grafikából a megvalósítandó tervet. A pályázók részvételi díjat kapnak – hisz munkájuk nem kevés időt és szellemi erőfeszítést igényel, a győztes pedig jogdíjat kap a terve felhasználhatóságáért. A lektorátus által kiválasztott pályaművet végső soron a jegybankelnök hagyja jóvá.

A megvalósítás első aktusa: a gipszöntvény

Amikor ez megtörtént, ismét az MMIKL kéri fel a győztes művészt egy gipszöntvény elkészítésére a grafika alapján, amely 25-30 cm-es nagyságban a leendő emlékpénz élethű, háromdimenziós mása. A gipszöntvény elkészítése összetett kézműves munka, amelyhez nemcsak az eljárás időigényessége miatt van szüksége akár két hónapra is a művésznek, de azért is, mert itt még megálmodhatja az érmeterve olyan részleteit, amelyeket a kézzel készült rajzán két dimenzióban nem volt lehetősége kidolgozni – például, hogy az érmekép mely részei fognak kiemelkedni, illetve bemélyedni a lapka síkjába. Az emlékpénzek tervezésének utolsó aktusaként az elkészült gipszmodellt az MNB elnöke hagyja jóvá, majd a gipszöntvény kikerül a Magyar Pénzverőbe, ahol annak alapján a vésnök elkészíti a verőtövet, azt az acélból készült szerszámot, amelyen a vereten szereplő éremkép negatívja található. Ennek a negatívnak a segítségével mechanikusan hozzák létre az érméket. Az emlékpénzek gyártásának műhelytitkairól azonban majd a következő számunkban, a pénzverőről szóló cikksorozatunk zárófejezetében adunk hírt.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Don Quijote megalkotójaDon Quijote megalkotója

Real Time Analytics