Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2011. november 17.

A rubel születése

Nagy Péter, minden oroszok cárja

Az orosz történelem egyik legnagyobb alakja I. (Nagy) Péter cár (1682–1725), aki megalapozta Oroszország hatalmas földrajzi kiterjedését és politikai jelentőségét.

A 17. század végén, korabeli orosz szokás szerint, két cár uralkodott az országban: I. Péter és a bátyja, egyben cártársa, V. Iván. I. Péter kiskorúsága miatt ifjú éveiben édesanyja, Natalja Kirillovna özvegy cárné és nővére, Szofja gyakorolták helyette a hatalmat, akik sikeresen irányították az uralkodásban Péter bátyját, V. Ivánt is. I. Péter ifjú éveit a hatalom gyakorlása helyett inkább a hol inkognitóban, hol nyíltan tett európai utazások töltötték ki. Utazásai során Poroszországtól kezdve Hollandián át egészen Angliáig jutott.

Nagy Péter dukátja

Az európai nagyhatalom megteremtése

A fiatal cár, gyermekkori európai tanárainak és bohém külföldi barátainak hatására, nyitottnak bizonyult a nyugaton látottakra: elhatározta, hogy német, francia, holland és brit mintára igazi európai nagyhatalommá teszi hazáját. Amikor 17 éves korában ténylegesen átvette a hatalmat anyjától és nővérétől – akit azonnal száműzött is egy kolostorba – Oroszország történetének legnagyobb reformsorozatába kezdett, amelyet csak az ezzel párhuzamosan vívott háborúk lassítottak.

I. Péter szinte végigháborúzta uralkodását: északnyugaton a svédekkel, délnyugaton, a Fekete-tenger környékén az Oszmán Birodalommal vívott csatákat, melyek eredményeképpen jelentős területekkel gyarapította hazáját. A svédektől elhódított mocsaras területen, az építkezésekben odaveszett rengeteg emberáldozat árán, megalapította birodalma új fővárosát, a róla elnevezett lenyűgöző és grandiózus Szentpétervárt. I. Péter csodálta az angol hadiflottát, és arra a következtetésre jutott, hogy nagyhatalommá csak akkor válhat az országa, ha saját hajóhaddal rendelkezik. Nagyarányú hajóépítési vállalkozásának köszönhetően Oroszország ténylegesen a Balti-, az Északi- és, visszaszorítva a törököket, a Fekete-tenger ura lett.

I. Péter reformjai és a pénzreform

Nagy Péter nyugati tapasztalatait felhasználva átfogó közigazgatási reformot hajtott végre: az addigi sokféle hagyományos nemesi cím (például a bojár) helyett kettőt vezetett be, az európaiak számára is könnyen értelmezhető bárót és grófot. Kötelezővé tette a nemesség számára a haza szolgálatának valamilyen formáját, az ifjak a hadseregben, az udvarnál vagy az államigazgatásban szolgálhattak. Mindhárom területen egy 14 fokozatú ranglétrát vezetett be, melyen kizárólag a szerzett érdemek alapján lehetett felfelé lépdelni.

I. Péter radikális lépéssel elvette az ortodox egyház függetlenségét, és azt a saját hatalma alá hajtotta, magát kiáltva ki az egyház legfőbb fejének. Az ún. óhitűek ezek után magát az Antikrisztust látták benne, ő viszont ügyes taktikával jól megfizette azokat a pravoszláv egyházfőket, akik a cár Istentől kapott hatalmának való engedelmeskedést a legfőbb vallási erényként hirdették. A cár ma már furcsának ható modernizációs törekvése volt a szakálladó bevezetése is, amellyel népének, különösen az ókeresztény oroszoknak a kinézetét kívánta európaibbá, „kulturáltabbá” tenni.

aranyrubel, ezüstrubel

Nagy Péter egyik legnagyobb vívmánya a pénzreform volt. A világon elsők között bevezette a decimális pénzrendszert. Az általa 1704-ben bevezetett új orosz ezüstpénz a rubel volt, amely 100 rézből vert kopejkára oszlott. Az ezüstrubelek három nagyobb értékű aranypénzre voltak válthatók: az arany 2 rubelre („dvojnoj rubel”, vagy „dupla rubel”), a dukátra avagy „cservonyecre” (ez 2 és fél ezüstrubelt ért) és a dvojnoj cservonyecre (azaz dupla cservonyec, amely 5 ezüstrubelt ért). A rubel neve az orosz „rubityh” igéből származik, amelynek jelentése „aprítani, vagdalni”, és arra utal, hogy a fizetőeszköz szerepét valamikor a nemesfém rudakból vágott apró arany- vagy ezüstdarabkák játszották – az ősi időkben még ezeket hívták rubelnek az oroszok. Az átlátható és értékálló pénzrendszer mellé Nagy Péter még a gyárosok adómentességét társította (a még több adóval sanyargatott jobbágyok és parasztság rovására), így a fellendülő gazdaságról az is tanúskodik, hogy uralkodásának utolsó, 1725-ös évében 15 textilgyár, valamint 86 ágyú- és vasgyár üzemelt a birodalmában.

Az önmagát „minden oroszok cárjának” kikiáltó Nagy Pétert tehát valóban megilleti ez a cím, hisz ő tette az addig sok tekintetben középkori és „barbár” Oroszországot európai nagyhatalommá.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics