Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2011. november 17.

Fizikai Nobel-díjasok emlékpénzeken

Négy zseniális elme

Nobel-díj

A Nobel-díjat 1901-ben osztották ki először, és azóta akkora megbecsülésnek örvend, hogy a kitüntetettek szinte legendává magasztosulnak. A díjazottak ezért kedvelt témái az emlékpénz-kibocsátásoknak; a kitüntetettek listájából a tematikus gyűjtők komoly nemzetközi érmekollekciót állíthatnak össze. Ezúttal négy különböző ország kibocsátásain keresztül négy fizikai Nobel-díjast mutatunk be, közöttük a 110 éve született magyar kitüntetettet, Gábor Dénest.

Ritkán esik szó a világ legnagyobb tudományos kitüntetésével kapcsolatban a díj alapításának ellentmondásos körülményeiről. Alfred Nobel (1833–1896), a dinamit feltalálója fiatalon hatalmas vagyonra tett szert, mert az azerbajdzsáni kőolajmezők földmunkálataihoz rengeteg robbanóanyagot vásároltak tőle. Az „elmés“ emberiség azonban rövidesen tömegmészárlásra kezdte használni a találmányt. Nobelt ez nem érdekelte mindaddig, amíg 1888-ban fivére halálakor egy francia újság tévedésből le nem közölte az ő nekrológját. „A halál kufárja halott“ szólt a szalagcím, és a cikk így folytatódott: „Dr. Alfred Nobel, aki annak feltalálásából gazdagodott meg, hogyan lehet még több embert minden eddiginél gyorsabb módon legyilkolni, tegnap elhunyt.“ Nobel nem így akart megmaradni az emberiség emlékezetében, ezért végrendeletében kikötötte: vagyonából egy díjat hozzanak létre, amelyet öt területen – fizika, kémia, orvostudomány, irodalom és a világbéke ügye – azoknak adományozzanak minden évben, akik a legtöbbet teszik az emberiségért. A Nobel-békedíjat az alapító végakaratának értelmében nem a Svéd Királyi Akadémia, hanem egy a norvég parlament által felkért bizottság ítéli oda. A békedíj első adományozásának 100. évfordulóján, 2001-ben bocsátották ki Norvégiában ezt az aranyérmét (1500 norvég korona, Au .916, 1/2 uncia, 27 mm), amelyen a három összekapaszkodó, mezítelen alak az emberek egyenlőségét és terstvériségét hirdeti. Az érme hátoldalán – Norvégia monarchia lévén – V. Harald király arcképe látható.

Marconi, Plank

Marconi rádiója életeket mentett

Olaszország 2009-ben, Nobel-díja odaítélésének 100. évfordulóján egy ezüst 10 euróssal tisztelgett Guglielmo Marconi (1874–1937) emléke előtt (Ag .925, 22 g, 34 mm). Az érme egyik oldalán a feltaláló arcképe, a másikon egy Marconi-féle rádió-adóvevő látható. Az olasz fizikus fiatalkorában csodálattal olvasott Heinrich Hertz kutatásairól az „éteri hullámok“ gerjesztéséről és méréséről, majd fizikatanulmányai után egy drót nélküli távíró megalkotásával kezdett kísérletezni. Anyagi támogatókra végül Angliában talált, ahol 1901-ben végrehajtotta az első rádióadást az Atlanti-óceán felett: a Brit-szigetekről leadott Morse-jeleket Új-Fundlandban sikerült fogni. Az emlékpénzen a feltaláló arcképe mögött egy óceánjáró látható, mert a rádió forradalmasította a tengeri közlekedés biztonságát. A Titanicon például a Marconi cég rádiósai szolgáltak, és a tragédia után nyilvánvalóvá vált, hogy ha a hajón nem lett volna rádió, talán senki sem élte volna túl a katasztófát, hisz az új találmányt használva hívták segítségül a Carpathia gőzöst, amely az utasok egy részét megmentette.

Planck, egy új világkép megalkotója

Einstein mellett Max Planckot (1858–1947) tartják a modern fizika atyjának. Felfedezései, amelyek megalapozták a kvantummechanika tudományát, legalább annyira nehezen érthetőek, mint Einstein relativitáselmélete. Planck képletekkel alátámasztott teóriái a molekuláris és atomi szinten végbemenő folyamatokról gyökeresen megváltoztatták a fizikusok addigi newtoni világképét. Eredményeiért 1918-ban kapta meg a Nobel-díjat. Születésének 150. évfordulóján Németország egy ezüstérmét bocsátott ki a tiszteletére (Ag. 925, 18 g, 32,5 g). Az emlékpénzen a tudós arcképe, mögötte pedig, hogy bepillantást nyerjünk Planck laikusok számára kissé elvont világába, egy az elméleti fizikai munkásságára utaló grafikon látható az „abszolút fekete test energiakibocsátásáról a hullámhossz függvényében“.

Landau, Gábor Dénes

A képletmágus Landau

Az Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban született elméleti fizikus, Lev Davidovics Landau (1908–1968) nemcsak Planck kvantummechanikai munkásságához adott hozzá néhány fontos lábjegyzetet, de képletekkel magyarázott meg olyan érdekes természeti jelenségeket, mint a szuperkonduktivitás (abszolút nulla ellenállás – az ilyen tárgyak lebegnek az elektromágneses mező fölött), vagy a szuperfluiditás (nulla ellenállású folyékonyság). Ez utóbbiért ítélték oda neki az 1962-es fizikai Nobel-díjat: Landau matematikailag le tudta írni, hogy a –270,98 ºC-ra lehűtött, folyékony hélium miért kúszik fel a belémártott üvegedény falán, hogy az üres edényt is kitöltse. Landau emlékére 2008-ban bocsátottak ki Oroszországban egy ezüst 2 rubelt (Ag .925, 15,55 g, 33 mm), amelyen a „képletmágus“ rajzolt arcképe és az elméleti fizikusi munkásságára utaló képlethalmaz látható. Landau megbecsülését az is jelzi, hogy egy kisbolygót, valamint a Holdon egy krátert is elneveztek róla.

Gábor Dénes, a holográfia feltalálója

A budapesti Terézvárosban született Gábor Dénes (1900–1979) berlini egyetemi évei alatt egy olyan kitűnő elmének is a diákja lehetett, mint Albert Einstein. Elektromérnöki tanulmányai után Németországban a Siemensnél, valamint Budapesten az Egyesült Izzóban volt kutató. Az 1933-as németországi náci hatalomátvétel után Angliába emigrált, ahol 1947-ben feltalálta a holográfiát, a tárgyak háromdimenziós leszkennelése alapján történő háromdimenziós képalkotást. Gábor Dénes elektronhullámokat használt a szkenneléshez, de a holográfia jelentőségére igazán az eljárást megkönnyítő lézer feltalálása (1960) után döbbent rá a tudomány. Ezután világhírűvé vált a holográfia, Gábor Dénes pedig 1971-ben megkapta érte a Nobel-díjat. Az MNB 2000-ben, születésének 100. évfordulóján az arcképével ellátott ezüst 3000 forintost bocsátott ki a tiszteletére (Ag .925, 31,46 g, 38,61 mm), amelynek az előlapján egy hologramos eljárással készült, színjátszó nikkel lapkán a tudós nevének kezdőbetűi villannak fel.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Szamuráj hagyománySzamuráj hagyomány

Real Time Analytics