Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2011. november 17.

Az Aranybulla gazdasági rendelkezései

II. András, a magyar pénz védője

II. András (1205–1235) uralkodása történelmünk egyik legnevezetesebb időszaka: a király jelentős balkáni hódításokkal gyarapította az országot, keresztes hadjáratott vezetett a Szentföldre, kiadta az Aranybullát.

A belpolitikai feszültségek – főleg II. András felesége, Gertrudis Magyarországra hozott német rokonságának fényűző és zsarnoki életmódja –, amelyek a királyné meggyilkolásához vezettek, évszázadokon át foglalkoztatták nemcsak a történetírókat, hanem a művészeket is. Katona József Bánk bán című drámájában dolgozta fel az eseményeket, Erkel Ferenc pedig azonos című operájában foglalkozott II. András és felesége tragédiájával.

 

II. András

 

Az Aranybulla mint „ősalkotmány”?

Az 1222-es Aranybulla, ez a 31 cikkelyes rendelet, amelyet a rajta függő arany királyi pecsétről, avagy bulláról neveztek el, a mai napig megosztja a történészeket, hogy vajon a király gyengeségét mutatja-e, vagy éppen felvilágosultságát, miszerint az ország érdekeit kívánta védeni. Tény, hogy II. András uralkodásának első éveiben még megadóztatta a nemességet, amely az Aranybullában adómentességet csikart ki magának. Az is tény, hogy a nemesség még az ellenállás jogát is belefoglaltatta az Aranybullába, arra az esetre, ha az uralkodó megszegné saját rendelkezéseit. Ez utóbbi tétel miatt tartják nagyra az Aranybullát azok, akik egy korai alkotmányként értelmezik – mások éppen a király gyengeségének bizonyítékát látják a felkelésre való jog megadásában…

Az Aranybulla pénzügyi rendelkezései

Az Aranybulla két fontos gazdasági rendelkezést tartalmaz. A 23. pontja azt mondja: „A pénz húsvéttől húsvétig érvényes, a dénárok olyanok legyenek, mint Béla király idejében voltak.” Ez a rendelkezés a II. András által veretett ezüstpénz védelmét szolgálta. Uralkodásának idején, nem kis mértékben felesége udvartartása, jelentős mennyiségű nyugati, ún. Friesachi dénárt áramoltatott az országba. Ezek kiszorították a forgalomból a kisebb ezüsttartalmú magyar dénárokat. A király ekkor elhatározta, hogy minden évben a nyugatinál is tisztább, új pénzt veret, amelyek ezüsttartalma megegyezik a „Béla király idejében”, azaz III. Béla által fél évszázaddal korábban veretett, majdnem színezüst dénárokéval. II. András új dénárjain, a korábbi egyszerű geometrikus és ornamentális díszítőelemeket felváltották a figurális ábrázolások (királyi arckép vagy teljes alak), az épületek (főleg templomok és várak), továbbá a bibliai motívumok. A dénárok mellett obulusokat is veretett, amelyek súlya és értéke fele volt az előbbiekének.

Az Aranybulla másik gazdasági rendelkezése a 24. pontban fogalmazódik meg: „Pénzváltó, kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbéli nemesek legyenek. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.” II. András a nemesség nyomására fogalmazta meg ezt a részben antiszemita rendelkezést, amelynek az volt az oka, hogy az országba települt arabok („izmaeliták”) és zsidók írni és olvasni tudásukkal, fejlett matematikai ismereteikkel és sokrétű nyelvtudásukkal ügyesen kézben tartották a „pénzpiacot” és a kereskedelmet, míg a magyar nemesség szívesebben látta volna a maga soraiból kikerülni a felsorolt jól jövedelmező tisztségek betöltőit.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Nagyhatalmi egyezményNagyhatalmi egyezmény

Real Time Analytics