Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2011. november 17.

Az aranylázzal „megfertőzött” emberiség

Az arany rövid története

Az aranyat szinte semmilyen vegyi anyag nem károsítja, és nem rozsdásodik. Az aranytárgyak tehát az örökkévalóságnak készülnek, ezért ősidők óta bűvöletbe ejtik a halandó emberiséget.

Arany

Ékszer és kultikus tárgy

Európában az eddig ismert legkorábbi aranyleletek Bulgáriában, a Fekete-tenger partján fekvő Várna egy ősi temetőjében kerültek elő: az i. e. 4400 körüli sírokban arannyal pazarul felékszerezett csontvázakat találtak. Ezek a szépen megmunkált dísztárgyak egy ősi kultúra több mint hatezer éves arany ékszerei, egyúttal annak is bizonyítékai, hogy már az őskorban is a szépség és a gazdagság fogalmai kapcsolódtak az aranyhoz. De ezeknél sokkal szélesebb körben ismert leletek az i. e. III. évezredtől kezdődő egyiptomi kultúrának a piramisok mélyéről előkerült aranytárgyai – Tutankhamon fáraó arany halotti maszkja ma az egész világon a rejtélyes óegyiptomi kultúra jelképe.

Az arany a középkortól kezdődően a keresztény kultúrában kultikus vallási tárgyak nyersanyagaként szolgált. A keresztények csak a Bibliában is számos helyen említett aranyat érezték a szertartásokhoz használt tárgyak – kehely, ostyatartó tányér – méltó alapanyagának; ezek a módosabb parókiákban ma is aranyból vannak. De a keresztény királyságok uralkodóinak hatalmi jelképei is – a korona, a jogar és az országalma – aranyból készültek.

Az amerikai indiánok hozzánk hasonlóan használták az aranyat: ékszerként ugyanúgy, mint eszközök formájában az isteneknek adott áldozatok bemutatásánál. Nekik egyenesen az arany lett a vesztük – hisz a spanyol konkvisztádorok éppen a mesés maya, azték és inka aranykincsek felkutatása közben hódították meg lépésről lépésre Latin-Amerikát. Észak-Amerikában pedig egész államok – Kalifornia, Alaszka – az aranyláznak köszönhetik a létrejöttüket vagy a gazdagságukat.

Az arany mint pénz

Az i. e. I. évezred közepén a Földközi-tengeri kultúráktól kezdve a kínaiig már több fejlett nép használta az aranyat pénzként. Az aranypénzek hosszú, két és fél évezredes pályát futottak be, hisz egészen az 1933-as gazdasági világválságig szinte minden földrészen, minden államban vertek aranypénzeket. A válság kitörésekor azonban az aranyérmék eltűntek a készpénzforgalomból, és az arany nemzeti banki tartalékként, a nem nemesfém érmék és a papírpénzek névértékének fedezeteként szolgált tovább. A jegybankok páncéltermeiben felhalmozott aranyrudak a 2008-as válság eredményeként reneszánszukat élik, és elengedhetetlenek egy-egy ország devizatartalékában.  A világ legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok 8 ezer tonnát meghaladó aranykészletet (300 milliárd dollár értékben!) őriz a Kentucky állambeli Fort Knox erődben.

Modern idők: aranyalapú civilizáció?

Napjaink civilizációját gyakran nevezik kőolaj-alapúnak, hisz ettől függ az egész világon a közlekedés, valamint az élethez ma már nélkülözhetetlen áram előállításának jó része is. De vajon tényleg kőolaj-alapú-e ez a civilizáció? Az arany ugyanis annyira fontos szerepet tölt be világunkban, hogy azt nyugodtan nevezhetnénk akár aranyalapúnak is.

India és Kína külön-külön egymilliárdos lakossága elképesztő mennyiségben vásárolja fel az aranyat, méghozzá nemcsak befektetési céllal, hanem olyan prózai okból is, mint az ékszerek birtoklása; de az aranyszükségletet ennél is jobban fokozza az, hogy a modern tudomány egyszerűen megbénulna a sárga nemesfém nélkül. Az arany ugyanis nélkülözhetetlen a gyógyászatban, és még inkább az ipar olyan fontos területein, mint a számítógép-, autó- és repülőgépgyártás, olyankor, amikor nem oxidálódó, ellenálló, nagyon jó áramvezetőkre van szükség.

Az arany iránti igény egyre csak nő, a természetben fellelhető tartalékok viszont egyre szűkösebbek. Ma már komoly bányavállalatok több tonna földből, vegyi módszerekkel csak néhány gramm aranyport tudnak kinyerni… Amióta az aranyat ilyen sokoldalúan használja az emberiség, az ára hihetetlen magasságokba szárnyalt: öt éve még 500 dollár/uncia volt, ma már 1300 dollár/uncia körül mozog. Így aztán az arany napjaink egyik legbiztosabb befektetése – hisz senki nem tudja megmondani, hogy amikorra a földkéregből az összes aranytartalék elfogy, az ára hol áll meg. Csak egy a biztos: addig folyamatosan növekedni fog.

Grafikon

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Szamuráj hagyománySzamuráj hagyomány

Real Time Analytics