Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2011. november 17.

Emlékpénzek egy kétezer éves út állomásairól

Kalandok a borostyánúton

Niue kis szigetország, amely Új-Zélandtól kétezer kilométerre északkeletre fekszik a Csendes-óceánban. Fő megélhetési forrása a trópusigyümölcs-termesztés és az internetes domain-név értékesítés, de különleges emlékpénzeivel is rendszeresen felhívja magára a figyelmet. Legújabb kibocsátása egy arany és ezüst érmesor, amelynek borostyánkővel díszített emlékpénzei az ókori borostyánút állomásait mutatják be.

Borostyánkő

A borostyánkő megkövesedett gyanta, amelyet az ősi Pinus succinifer fenyő termelt. Ennek az erdői borították ötvenmillió évvel ezelőtt a Baltikumot. A borostyánkövet az emberiség már ősidők óta ékszerként használja. Tutankhamon sírjában is találtak néhány a Baltikumból származó borostyánkővel díszített tárgyat, pedig a fiatal fáraót i. e. a 14. század végén temették el! Az ékszerkő tehát már több mint háromezer évvel ezelőtt is eljutott a messzi északról Afrika partjaira. Az ókorban a borostyánkőnek rontástól védő erőt, a belőle készült főzetnek pedig gyógyhatást tulajdonítottak. Így már érthető, hogy a rómaiak olyannyira a bűvöletébe estek, hogy a szállítása miatt Tiberius (14–37) császár utat kezdett építtetni – amely ugyanakkor jól jött az északon a germánokkal hadakozó légiók utánpótlásainak szállításához is. A borostyánút kb. 0,5-0,7 méter magas töltésen futott és 5 méter széles volt. Vidéken keményre döngölt kavics vagy nagyobb kövek képezték az utat, amelyeket habarcs tartott össze, a városokon áthaladó szakaszokat pedig még nagy kőlapokkal is burkolták, így a szekerek igazán simán gurultak rajta.

Városok és emlékpénzek: egy kalandos utazás állomásai

VárosokA borostyánkő a lassú és szállítás és a fáradtságos kitermelés miatt az ókorban még értékesebb volt, mint manapság. Szó szerint „aranyat ért”, hisz a római kereskedők és ékszerészek a nemesfémmel egyenértékűen adták-vették a követ. A mai Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádban kezdődő út északi része a „barbárok” területén vezetett át, ezért erős legionárius kísérettel, szekereken szállították délre a követ, út közben a pihenés és a kereskedés miatt érintve a legfontosabb városokat. Ezért a legendás borostyánútnak emléket állító érmék egységes előlapján az értékes kincset szállító római szekér és a rakományt biztosító legionárius is megjelenik; mindemellett II. Erzsébet arcképe is szerepel a vereteken, hiszen Niue alkotmányos monarchia, amelynek a királynő az államfője. Az érmék hátlapján a borostyánúton fekvő városok felismerhető, híres épületei kaptak helyet, továbbá egy-egy a kor hangulatát idéző római érme és az út veszélyességére utaló római légiós tőr képe, a pugio is. Az emlékpénzek értékét a pénzekbe foglalt 10 mm-es valódi borostyánkő emeli.

Az 1 dollár névértékű emlékpénzeket 925-ös ezüstből 28,28 g súlyban verték, 38,61 mm-es átmérővel, az 5 dolláros érmék pedig 900-as aranyból 15,5 g súlyban készültek, 27 mm-es átmérővel. Az ezüstérmékből 10 ezer, az aranypénzekből mindössze 2 ezer darabot vertek, így világszerte ritkaságnak számít majd a birtoklásuk.

 

Városok2Az első ezüst–arany érmepáron Kalinyingrádnak, korábbi nevén Königsbergnek a II. világháborúban megsemmisült gyönyörűséges kastélya látható. Elblag városa volt a karaván következő állomása, amelynek az érmén látható Szent Miklós katedrálisa még a 13. században épült; a mellette szereplő római agyagpoharat a régészek a város határában ásták elő. A borostyánkővel megrakott szekerek innen a Balti-tenger partján fekvő Gdansk (Danzig) városába vonultak tovább, amely ma is Lengyelország legfontosabb kikötője, ezért az érmén egy híres 15. századi gdanski kikötői daruépület látható, az érmekép előterében pedig a városközpontban található kút szobra kapott helyet, amely Neptunust, a rómaiak tengeristenét ábrázolja. Innen dél felé vette az irányt a borostyánkő-karaván, amelynek következő pihenője a délnyugat-lengyelországi Wroclaw, vagy régi magyar nevén Boroszló ősi városa volt, amely többek között 220 hídjáról híres. Az érmepár hátlapján a boroszlói városháza díszes épülete, valamint annak egy lengyel lovagot ábrázoló szobra látható. A borostyánút innen a ma Csehországban található Stare Hradisko városába vitt, amelynek ókori városrészében a régészek feltárták az érmepáron szereplő, lovat ábrázoló római pénzt, valamint a farkast megjelenítő apró, egykori nyakláncdíszt is. A karaván innen nem toronyiránt Róma felé, azaz délnyugatnak folytatta útját, hanem délnek, hogy megkerülje a nehezen járható Alpokat. Így az út Pannónia provincia, tehát a mai Magyarország területén haladt át, érintve Savariát, azaz Szombathelyet, amely a legrégebbi alapítású városunk. A Szombathelynek szentelt érmén hazánk harmadik legnagyobb temploma, a város 1799-ben felépült székesegyháza, egy római pénz és egy a borostyánkövet körbezáró, kis Erósz-figurával díszített karikagyűrű látható.

A „borostyánút” sorozatban 2008 óta eddig évi két ezüst–arany érmepárt bocsátottak ki. Érdeklődve várjuk a 2011-es év sorozatzáró kibocsátásait, amelyek az ausztriai Carnuntum romjait és a borostyánút végállomását, Aquileiát, a rómaiak egyik legfontosabb itáliai kikötővárosát mutatják majd be.

 

Borostyánút2

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Golden Gate hídGolden Gate híd

Real Time Analytics