Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2011. november 17.

A Szent Korona emlékpénzeken

Ezeréves államiságunk jelképe, a Szent Korona

koronázás

1978. január 6-án Cyrus Vance, az USA külügyminisztere ünnepélyes keretek között az Országházban visszaadta a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a magyar népnek. Ezzel a magyar állam önállóságának és függetlenségének ezeréves jelképe, a magyar nép legértékesebb történelmi ereklyéje több mint három évtized után hazatért.

A legenda szerint a Szent Koronát II. Szilveszter pápától 1000 karácsonyára Mihály és Gábriel arkangyalok hozták István számára. Ez szolgált alapul annak a sok évszázados ábrázolásnak, amelyen a magyar címerpajzs fölött angyalok tartják a koronát. A valóságban azonban István küldte el Asztrik érseket Rómába, hogy járja ki neki a koronázást, aki sikerrel járt, mert pápai áldást hozott és – valamilyen – koronát, de hogy ez a Szent Korona lett volna, arra nincs bizonyíték.

A Szent Korona eredete: mítosz és valóság

A tudósok nagy része abból, hogy a koronát díszítő képek alsó sora takarja a felső sor alját, valamint a rajta lévő görög és latin feliratokból úgy véli, hogy a Szent Korona két eredetileg önálló koronából lett összeépítve. Eszerint az alsó, abroncs alakú rész a „görög korona”, amely bizánci eredetű és I. Géza (1074–1077) feleségének, a bizánci császár unokahúgának, Sidonia királynénak a koronája lehetett. Ez megmagyarázza a görög feliratokat és Dukász Mihály bizánci császár képét a korona hátoldalán. A felső képsor és a fejpántok alkotják a „latin koronát”, amely akár az is lehetett, amelyet II. Szilveszter pápa küldött Szent Istvánnak. Az elmélet szerint a Szent Koronát e két fenti koronából ötvözték össze III. Béla (1172–1196) számára, majd a 16. században kiegészült a (később sérülés következtében elferdült) kereszttel.

Más tudósok szerint azonban a Szent Korona akár 1500 éves is lehet! Amikor ugyanis 1978-ban az Egyesült Államokból hazakerült, négy mérnök és két aranyműves megvizsgálta, és ez utóbbi kettő, Ludwig Rezső és Csomor Lajos úgy találták, hogy a Szent Korona egységes ötvösmű, amely stílusából ítélve egy 7-8. századi avar vagy kaukázusi műhelyben készülhetett. Véleményük alapján néhány történész úgy gondolja, hogy a Szent Korona akár Atilla hun vezér koronája is lehetett, vagy Nagy Tudum avar kagán vitte Nagy Károly frank királynak ajándékul, akitől III. Ottó német-római császár „örökölte” meg, és aki azért küldte el Szent Istvánnak, mert elismerte őt a hunok vagy az avarok jogos örökösének, és akitől ugyanakkor hűbéri viszonyt várt. Amennyiben ez a második feltételezés a való, akkor a Szent Korona 55 királyunk fejét érintette a Magyar Királyság majd ezeréves történetében!

Pozsony

Az első koronázás: a Magyar Királyság születése

Királyaink legitimitásának a középkorban három követelménye volt: 1. Székesfehérvárott legyenek megkoronázva; 2. a Szent Koronával; 3. az esztergomi érsek által. Szent István szertartására még Esztergomban került sor, de már a későbbi évszázadokra rögzült szertartásrend szerint: a leendő király és kísérete drágakövekkel ékes ruhákban ünnepélyesen bevonult a templomba. A koronázási jelvényeket az oltárra helyezték, majd elkezdődött a szentmise, amely alatt beiktatták az uralkodót. Először a Bibliára vagy keresztre tett kézzel megeskették, majd arccal a föld felé, „porig alázva magát”, az oltár lépcsőjére feküdt, és az érsek elvégezte a királyszentelést: Isten áldását kérve rá, a jobb alkarjára és a lapockái közé szentelt olajjal keresztet rajzolt – ezáltal vált a király „felkent” uralkodóvá. Ezután a sekrestyébe vezették, ahol magára vette a koronázási palástot – az átöltözés a király belső átlényegülésének a jelképe volt. Az oltárhoz visszatérvén az érsek a király kezébe kardot adott – amely a nép védelmére kötelezte –, majd a nádorral közösen a fejére helyezte a Szent Koronát. A templomi szertartás után a király a vármegyék földjéből összehordott „királydombra” lovagolt fel, ahol kardjával a négy égtáj felé vágott – jelezvén, hogy bármely irányból jövő ellenségtől megvédi az országát. Szent István megkoronázásával nemcsak a hatalmának a megerősítése történt, de az addigi fejedelemségből egy elismert, a pápa áldásával létrejött ország – a Magyar Királyság – is megszületett.

Szent István emlékpénzeken

EmlékpénzekA modern magyar emlékpénz-kibocsátás több érmét is szentelt Szent István emlékezetének. Ezeken végigtekintve kibontakozik előttünk első királyunk országlásának története.

Az első, 1972-es veret (Ag .640, 22 g, 37 mm), amely születésének 1000. évfordulójára látott napvilágot, egyik oldalán Szent István mellképét, a másik oldalán pedig a korabeli okleveleken szereplő monogramját mutatja meg.

Halálának 950. évfordulójáról emlékezett meg az az 1988-as ezüstérme (Ag .900, 28 g, 40 mm), amelyen Szent István és hitvese, Gizella királyné korhű ábrázolása látható. A király kezében az országalma és a lándzsa országalapító mivoltára utalnak, míg a királyné által felemelt templom Szent István egyházközség-alapításairól emlékezik meg. A címletoldalon a legrégebbi magyar pénz, Szent István „Lancea regis-típusú” dénárja látható.

Megkoronázásának 1000. évfordulóján, 2001-ben látott napvilágot egy aranypénz (Au .986, 1 uncia, 37 mm), amelyen Szent István keleti és nyugati stílusú ruházatot viselő emberek társaságában látható – ez jelképezi a keleti törzseket befogadó, de keresztény országot építő törekvéseit. István a besenyőket telepítette le, utódai pedig a jászokat és a kunokat. Az érmeképen a királytól balra Gellért püspök látható, míg a mögötte álló lovagok a német kultúra befogadására utalnak. Az előlapi címer felett a Szent Koronát tartó angyalok a korona Istvánhoz érkezésének legendáját idézik fel.

A Szent Korona a történelem viharaiban

Amikor III. Andrással az Árpád-ház kihalt (1301), a cseh király, III. Vencel kezébe került a Szent Korona, aki a kalocsai érsekkel koronáztatta meg magát, így beiktatása nem volt érvényes. Amikor elállt a hatalmi harctól, szövetségesének, Bajor Ottónak adta át a Szent Koronát, akit a veszprémi és a csanádi püspök iktatott be – megint csak érvénytelenül. A pápa a nápolyi Károly Róbertet támogatta, így aztán, amikor Bajor Ottót az erdélyi vajda, Kán László fogságba ejtette, a pápai kiátkozástól félve a Szent Koronát átadta Károly Róbertnek, aki 1310-ben már szabályos koronázással szerezte meg a trónt az Anjou-háznak.

Másfél évszázaddal később a Hunyadiakhoz került a Szent Korona. Bár Mátyás személyében 1458-ban közfelkiáltással választott, nemzeti királya lett az országnak, az uralkodását szentesítő Szent Koronát csak később sikerült megszereznie. Azt ugyanis Habsburg Albert magyar király özvegye, Erzsébet a hatalmi harcokból menekülvén, Bécsben 2500 aranyforintért III. Frigyes német-római császárnak zálogba adta, akitől a koronát 1464-ben Mátyásnak 80 000 aranyforintért kellett kiváltania!

A Szent Korona történetének következő nagy fordulatát a mohácsi vész hozta, amikor a csatában elesett II. László özvegye, Habsburg Mária a török elől menekülve magával vitte a kegytárgyat, és Bécsben I. Ferdinándnak átadva, azt ismét Habsburg kézre juttatta. Így a következő négyszáz évre az ország sorsa a Habsburgok sorsával fonódott össze, hisz az erdélyi fejedelmek, akik választott nemzeti királyaink lehettek volna, a Szent Korona birtoklása nélkül nem léphettek fel törvényes trónkövetelőként.

Mária Terézia

A Szent Korona csak 1790-ben, a „kalapos király”, II. József halála után került vissza Budára. Az 1849-es orosz beavatkozáskor Kossuth parancsot adott az elrejtésére. Szegedre, Nagyváradra, Aradra, majd a bolgár Duna-határ menti Orsovára vitték, ahol egy megjelölt fa tövében elásták. Az osztrák rendőrség addig nyomozott a Szent Korona után, mígnem 1853-ban megtalálta az elásott ládát. Ekkor a korona visszakerült Budára, de Ferenc József fejére csak az 1867-es kiegyezéskor került. Halála után a Szent Korona az utolsó magyar királyra, IV. Károlyra szállt, akit 1916-ban a Mátyás-templomban koronáztak meg vele.

Az I. világháború után Magyarország királyság maradt, de Horthy admirális az antant hatalmak beavatkozásától tartva nem engedte hazatérni az uralkodót. IV. Károly 1922-ben meghalt, Horthy pedig kormányzóként szinte királyi hatalmat gyakorolhatott anélkül, hogy koronázásra gondolt volna. Az idős kormányzó mindvégig tiszteletben tartotta a Szent Koronát, amelyhez csak Szálasi Ferenc nyilas „nemzetvezető” nyúlt hozzá, amikor 1944 végén a Vörös Hadsereg elől menekült. Parancsára a koronaőrség Kőszegre vitte a koronaékszereket, ahonnan 1945-ben az ausztriai Mattseebe szállították és elásták őket. Elrejtői azonban a háború után felfedték a kincsek hollétét, és az amerikai hadsereg 1951-ben a rejtekhelyéről előkerült koronát az Egyesült Államokba szállította, ahol az USA aranytartalékával együtt a Fort Knox erődben őrizték. Jimmy Carter elnök 1978-ban „ajándékozta” vissza a koronázási jelvényeket, amelyeket a Nemzeti Múzeumban állítottak ki. Bár hazánk köztársaság, mégis sokan úgy vélik, a Szent Korona akkor került méltó helyére, amikor a múzeumból 2000. január 1-én átszállították az Országházba.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Don Quijote megalkotójaDon Quijote megalkotója

Real Time Analytics