Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2011. november 18.

Az első magyar forint forgalmi pénzek

Ferenc József ezüstforintjai

Az Osztrák–Magyar Monarchia két egyenrangú állam társulása volt, amelyben, egyebek mellett, közös volt a pénzügy – ennek ellenére az 1867-es kiegyezés értelmében hazánkat saját tervezésű, itthon vert pénzérmék, azaz magyar forintok illették meg.

Az 1848–49-es szabadságharc véres megtorlása után Deák Ferenc vezetésével hazafiak egy csoportja hitte, hogy eljön még az a történelmi pillanat, amikor a Habsburg Birodalom meggyengül, és békés, de határozott hangú politikai követelésekkel a magyarság visszaszerezheti önrendelkezési jogát. A haza bölcsének lett igaza: az osztrákok 1859-ben a poroszok ellen, 1866-ban pedig az olaszok és a poroszok ellen veszítettek háborút, ezért feladtak német területeket, Észak-Itáliát és Velencét. Ferenc József belátta: ha nem akarja, hogy a birodalma széthulljon, engednie kell a magyarok követeléseinek. Cserébe a magyarok Budán ünnepélyesen a fejére helyezték a Szent Koronát. Beköszöntöttek a „boldog békeidők”: Sissi királyné úgy megszerette a magyarokat, hogy többet tartózkodott a koronázási ajándékba kapott gödöllői kastélyban, mint Bécsben; de a király is gyakran jött hazánkba – kiállításokat nyitott meg, lóversenyre járt, vagy éppen az árvízkárosultakat látogatta. Az új idők szele pedig a ’48-as szabadságharc bukása óta „tetszhalott” magyar pénzverést is feltámasztotta.

Fiumei címer

Az első forgalmi forintérmék

Bár Károly Róbert uralkodásától kezdve már a középkorban vertek forint elnevezésű aranypénzeket, azok a maguk idejében nem a nép kezén forogtak, inkább államügyek, hadikiadások során használták őket. A magánemberek közül legfeljebb a főnemesek, bankárok, nagykereskedők, egyházi főméltóságok kezében fordultak meg az aranyforintok. Az 1867-es kiegyezés után vert ezüstforintok viszont tényleges forgalmi pénzek voltak, amelyeket, kisebb értéküknél fogva, minden magyar alattvaló használt. A forint váltópénzét réz- és ezüstkrajcárok képezték, a magasabb címletű forintérmék pedig aranyból voltak, de a valódi forgalmi pénz szerepét az ezüstforintok töltötték be.

Az ország történelme az érmeképeken

Az új, ezüstalapú közös valuta (1 forint 12 gramm 900-as finomságú ezüstből készült, 29 mm-es átmérővel) magyar változatú forintérméi – mint az ókor óta a pénzek általában – politikai üzenetet is hordoztak: az ország új jogállásáról tájékoztatták az alattvalókat. Előlapjukra a magyar címer, a hátlapjukra pedig a magyarok felett immáron nem Habsburg császárként, hanem legitim magyar királyként uralkodó Ferenc József arcképe került. Ugyanezt tudatta a magyar körirat és értékjelzés, valamint a királynak az ezüstforintok peremébe magyar nyelven vésett jelszava is, a „Bizalmam az ősi erényben”. A magyar forintokat a kiegyezés után szigorúan a Magyar Királyság területén verték: Gyulafehérváron (GyF verdejellel) és Körmöcbányán (KB verdejellel), majd 1871-től már csak ez utóbbi városban.

Az első, 1868-as veretek előlapján még csak a kiscímer szerepelt, amely felett angyalok tartják a Szent Koronát. A későbbi kibocsátásokon azonban (pl. 1870, 1882) már a magyar korona országait magában foglaló középcímer jelenik meg, utalván arra, hogy a kiegyezéssel az Osztrák–Magyar Monarchián belül a Magyar Királyság visszakapta az eltiport forradalom előtti területeit: Észak-Dalmáciát, Horvátországot, Szlavóniát és Erdélyt. Az utolsó változatokon (1890-től) a középcímer alján már Fiume címere is megjelenik, amely 1822 és 1848 között a magyar koronához tartozott, majd a kiegyezéssel újra visszakerült a Magyar Királysághoz.

Egy kedvelt pénz utóélete

A magyar ezüstforint 1867–1892 között volt forgalomban. 1892-ben, Wekerle Sándor magyar pénzügyminiszter javaslatára, hasonlóan a fejlettebb gazdaságú, modern európai országokhoz, a Monarchia is áttért az aranyalapú valutára, amelynek neve a korona lett. De a forint olyan népszerű fizetőeszköz volt, hogy az új pénz nehezen szorította ki a forgalomból. Ezért csak 1900-tól vonták be a forintokat és nevezték ki a koronát a Monarchia egyetlen törvényes fizetőeszközének. Ennek ellenére a kedvelt ezüst 1 forintosokat sehogyan sem sikerült „kikoptatni” a pénzforgalomból, így azok egészen a magyar korona 1927-es megszűnéséig közkézen forogtak.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Nagyhatalmi egyezményNagyhatalmi egyezmény

Real Time Analytics