Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2011. november 21.

Feltalálóink szögletes emlékpénzeken

Világraszóló magyar találmányok

Általában büszkén emlegetjük a több mint egy tucat magyar születésű Nobel-díjast, akiknek a legnagyobb tudományos kitüntetés a nevét örökre beírta a történelembe. Ritkábban esik szó azonban azokról a zseniális magyar mérnökökről, akiknek alkotásai százmilliók életét teszik könnyebbé. Világraszóló találmányaik ugyanis olyan jelentőségűvé nőttek, hogy még a kiötlőik nevét is a háttérbe szorították…

„Játékok érmesornak” indult az MNB 2002-ben kibocsátott két szögletes emlékpénze, a Rubik-kockát és a Kempelen-féle sakkautomatát bemutató réz-nikkel veret. 2005-ben viszont az első magyar postautónak emléket állító, azonos paraméterekkel (Cu 75%-Ni 25%, 14 g, 28,43x28,43 mm) kibocsátott érmével „Magyar mérnökök és feltalálók technikai újításai” néven folytatódott az MBN egyik legnépszerűbbé vált érmesora.

Feltalálók

„Megszállottak” játékai

A sakk Indiából ered és legalább 1500 éves, Európába az arab kereskedők hozták el 1000 körül. Akik szeretik, rendszeresen játsszák, klubokban, számítógépen, a gyógyfürdő medencéjében ülve, a parkok padjain éjszakákon át, megszállottan… Kempelen Farkas sakkozógépe is kora szenzációjává vált, pedig éppen ez az 1769-es találmánya félig-meddig „csalás” volt. A tudománytörténet mára ugyanis kiderítette, hogy a töröknek öltöztetett, ládaasztalnál ülő sakkozó bábu alatt a ládában egy ember rejtőzött, aki apró tükrök segítségével kilátott a sakktáblára. De a találmány ettől még nem kevésbé zseniális, hisz a belülről mozgatott szerkezethez hihetetlenül bonyolult mechanikus rendszerre volt szükség. Kempelen igazi polihisztor volt, hisz nevéhez több találmány: írógép, gőzgép, beszélőgép és a schönbrunni kastély szökőkútjai is köthetők.

Egy másik játék, amelynek százezrek lettek a megszállottai világszerte, Rubik Ernő Bűvös kockája. A Rubik-kocka néven is ismert játék 1975-ös feltalálása óta páratlanul népszerű lett: még világbajnokságot is szerveznek a kirakásából, amelyen olyan versenyszámok is léteznek, mint Rubik-kocka kirakás egy kézzel vagy bekötött szemmel.

Magyarok az autógyártás élvonalában

A japán, német, amerikai autóipar világuralmának árnyékában ma már szinte hihetetlen a megállapítás, hogy a magyar mérnökök a világ élvonalában jártak az autógyártás hőskorában. A Műegyetem tanárai, Csonka János és Bánki Donát voltak például a karburátor (porlasztó) feltalálói, amely egy évszázadon át nélkülözhetetlen alkatrésze volt az autók motorjának. Csonka saját automobil-konstrukciója olyan jól sikerült, hogy a külföldi gyártókat kiütve a nyeregből, 1905-ben megnyerte a Magyar Királyi Posta pályázatát postaautó beszállítására. Csonka 3 köbméter rakterű járműve – amely az első teljesen magyar autó is volt egyben – 25 km/órás átlagsebességgel, meghibásodás nélkül teljesítette a Budapest–Kolozsvár oda-vissza 2000 kilométeres próbautat! Bánki viszont még egy vízturbinát is feltalált, amely a közepes esésű vízfolyások energiahasznosítására ma is a leghatásosabb eszköz. A Bánki-féle vízturbina titka abban rejlik, hogy nemcsak a víz esését használja ki, hanem azzal, hogy leszűkíti a víz útját, a lapátkerekekhez jutás előtt fel is gyorsítja azt.

Az előbbi kiváló mérnökök tanítványai voltak Galamb József és Farkas Jenő is, azok a fiatalemberek, akik Amerikába kivándorolva Henry Ford autógyárában kaptak tervezőmérnöki munkát, és akiknek a legnagyobb alkotása az 1908-as Ford T-modell lett, a világ első futószalagon gyártott, 15 milliós rekordmennyiségben eladott autója.

Szögletes érmék

Repülés és „telefonozás” magyar módra

Alighogy az első autók kigördültek az utakra, az új, belső égésű motorok adta lehetőségek felhasználásával az emberiség máris az égbolt felé tört. Adorján János 1910-ben, mindössze 5 évvel az első magyar autó legyártása és hét évvel az amerikai Wright-fivérek első sikeres repülése után már saját, teljesen magyar repülőgépet alkotott. A Libelle névre keresztelt repülő motorján, amellyel feltalálója Zugló felett oda-vissza szelte az égboltot, az „Adorján és Dedics” magyar felirat volt olvasható.

A gépesített közlekedés mellett a telekommunikáció volt a 20. század egyik legnagyobb találmánya. Máig folynak a tudományos viták arról, hogy vajon a skót Bell, vagy az olasz Meucci találta-e fel a telefont. Az viszont bizonyos, hogy a Puskás Tivadar által feltalált telefonközpont nélkül a kommunikációnak ez a módja nem tudott volna világszerte annyi embert összekötni. Eleinte ugyanis csak egy közvetlen vonal két végén lévő két ember tudott egymással, korabeli szóhasználattal élve, „telefonozni”. Puskás telefonközpontjával, amelybe az összes vonal befutott, bárki bárkivel összekapcsolható lett. Puskás egy másik találmánya, a telefonhírmondó is páratlanul népszerű volt, amíg a ’30-as években ki nem szorította a rádió.

„Észrevétlen” világtalálmányok

Jedlik Ányos, talán bencés szerzetes mivoltából adódóan, olyan szerény ember volt, hogy a neve lassan az idők homályába vész. 1861-ben, a világon elsőként leírta a dinamó-elvet, de nem publikálta – hat évvel később, amikor tőle függetlenül Siemens megalkotta az első dinamót, az ő neve az egész világon ismertté vált. Mindemellett azt sokan tudják, hogy egy hűsítő fröccshöz nélkülözhetetlen a szódavíz, de az már kevéssé ismert, hogy gyártásának feltalálója szintén Jedlik volt, aki eredetileg rendtársainak szeretett volna valamilyen, az emésztést segítő, frissítő italt kitalálni.

A legelterjedtebb magyar világtalálmány, a golyóstoll is a háttérbe szorította kiötlőjének, Bíró László Józsefnek a nevét. A budapesti újságíró a két világháború között kivándorolt Argentínába, ahol továbbfejlesztette az itthon kikísérletezett golyóstollát. Az „örökíró” üzleti siker lett, de a szabadalmi jogokra fittyet hányva az egész világon gyártani kezdték milliószámra. Bíró utódai és a magyar tudománytörténészek számára talán vigasz, hogy két világnyelv még ma is őrzi a golyóstoll feltalálójának nevét, hisz azt spanyolul birome-nak, míg angolul biro-pennek hívják.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Golden Gate hídGolden Gate híd

Real Time Analytics