Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2012. március 19.

Történelmünk márványoszlopai

Magyarország királyai emlékpénzeken

Szent István

A Szent István megkoronázásával létrejött Magyar Királyság néhány évszázad alatt a középkor egyik legerősebb és területileg egyik legnagyobb országává nőtte ki magát, amelynek néhány uralkodója az Európai történelem alakulására is jelentős befolyást gyakorolt. Az évszázadok sötét viharaiban fénylő, fehér márványoszlopokként tartották ők nemzeti történelmünk felépítményét, így róluk nemcsak a rendszerváltás utáni, de még a népköztársaság-kori pénzkibocsátásunk is arany- és ezüstpénzekkel emlékezett meg.

Történészek szerint a magyarság 894–896 között először a Tiszántúlt és Erdélyt vette birtokba, majd Duna-Tisza-közét. Árpád fejedelem nyári szálláshelyeként már a Csepel-szigetet, téliként pedig a mai Pécset jelölik meg. A magyarokat, rögtön bejövetelük után, Bizánc szövetségesként használta fel az ellenségeivel való hadakozásban – cserébe a magyarság birtokba vehette a legyőzöttek területeit. Így, miután a magyarok néhány éven belül legyőzték a Kárpát-medence déli és nyugati részeit birtokló bolgárokat, frankokat és morvákat, 900 körül már elfoglalták a Dunántúlt és az egész Kárpát-medencét.

A következő száz évben a magyar fejedelmek, különösen Géza olyan sikerrel védte az elfoglalt területeket és tartotta egyben – a kalandozások betiltásával és a hatalmi harcok ellenére is – a törzsszövetséget, hogy keresztényként nevelt fiának, Istvánnak II. Szilveszter pápa már koronát küldött, amellyel elismerte István jogát az államalapításra. Addig a magyarság „csak” egy fejedelem vezette törzsszövetség volt, de István 1000 karácsonyán (más források szerint 1001. január 1-én) történt megkoronázásával a pápa is jogossá nyilvánította István azon törekvését, hogy a magyarságot örökre letelepítse, amely a jövőben az államiság keretei között kívánt élni a Kárpát-medencében.

A szentté avatott I. István

Szent István születésének 1000. évfordulójára, 1972-ben két emlékpénzt bocsátott ki a nemzeti bank: egy ezüst 50 és egy ezüst 100 forintost (Ag .640, 22 g, 32 mm). A 100 forintos érmén István korabeli ábrázolások alapján készült arcképe kapott helyet. Fején nem a Szent Korona látható, hiszen a 20. század második felében a történészek már azt valószínűsítették, hogy Szent István pápától kapott koronája nem a Szent Korona, hanem egy korábbi, egyszerűbb fejék lehetett.

István a pápától „apostoli király” címet is kapott, amely az utolsó magyar királyig továbböröklődött. Ennek alapján Európában egyedülálló módon, a pápa helyett a király nevezhette ki országában az egyházi főméltóságokat. István „meghálálta” II. Szilveszternek a bizalmat: nagy hitbuzgalommal terjesztette a kereszténységet. Törvénybe foglalta, hogy tíz falunként templomot kell építeni és a papját eltartani. Megalapította a Pannonhalmi apátságot és a Pécsváradi monostort, valamint püspökséget alapított Esztergomban. Utódja, I. László István érdemeire hivatkozva engedélyt kapott VII. Gergely pápától az első magyar király szentté avatására. 1083-ban a székesfehérvári bazilikában maga a király emelte oltárra I. István ezüstládába zárt ereklyéit, beteljesítve a szentté avatás rítusát.

Szent István felesége, Bajorországi Gizella is kivette a részét a kereszténység magyarországi terjesztéséből. Az 1988-as, 500 forintos ezüstpénz (Ag .900, 28 g, 40 mm), amelyet az államalapító halálának 950. évfordulójára bocsátott ki az MNB, már együtt ábrázolja Szent Istvánt Gizellával. A mélyen vallásos királyné kérésére alapította István a veszprémvölgyi apácakolostort és több budai templomot – éppen erre utal az emlékpénzen a korhű ábrázolás, amelyen a király hatalmi jelvényeket, Gizella viszont egy kis templomot tart a kezében. Páratlan kódexünk, a Képes Krónika is hasonlóképpen ábrázolja a királynét. Fia és férje halála után Gizella visszatért szülőföldjére és a passaui apácakolostor főnökasszonya lett. A szent emlékű magyar királynét a római katolikus egyház 1975-ben boldoggá avatta.

Az államalapítás 1000. évfordulóján, 2001-ben 100 000 forint névértékű, szép, nagyméretű aranypénzt (Au .986, 37 mm, 1 uncia) bocsátott ki az MNB, amelyen a Szent István körül álló szimbolikus alakok az államalapító király életművét foglalják össze: jobbján a kereszténység terjesztésében segédkező Gellért püspök látható, mögötte német lovagok, az európai kultúra képviselői és haderejének oszlopos tagjai, míg balján keleti viseletű emberek állnak, akik ugyanúgy jelképezhetik a magyarságot, mint az utánunk érkező, István által befogadott pusztai népeket, mint amilyenek például a besenyők voltak.

Erdély két nagy fejedelme emlékpénzeken. Akik (majdnem) királyok lettek…

Bethlen Gábor

Bethlen Gábor (1613–1629) négy fejedelmet szolgált hűséggel, de amikor utolsó ura, Báthory Gábor szövetségre akart lépni a Habsburgokkal, Bethlen, Erdély függetlenségét féltve, immáron köztiszteletben álló hadvezérként szembe fordult Báthoryval és magát választatta fejedelemmé. Miután több súlyos vereséget mért az osztrákokra és visszafoglalta a Magyar Királyság Habsburg-kézen lévő területeit, a besztercebányai országgyűlés 1620-ban királlyá választotta. 1622-ben – cserébe a háborúskodás nélkül megtartható hét felső tiszai vármegyéért és a német-római birodalmi hercegi rangért – lemondott II. Ferdinánd javára a magyar királyi címről. A történelem Bethlent igazolta: hol győztes csatákkal, hol diplomáciával végig ügyesen egyensúlyozott a Porta és Bécs között, így országlása alatt vette kezdetét Erdély aranykora. A fejedelem halálának 350. évfordulójáról az MNB 1979-ben egy 200 forintos ezüstpénzzel (Ag .640, 22 g, 37 mm) emlékezett meg, amelyből piefort változatot is vertek.

 

 

II. Rákóczi FerencII. Rákóczi Ferenc (1705–1711), bár több felmenőjét a Habsburgok veszejtették el, királyhű alattvaló volt mindaddig, amíg birtokait megörökölvén saját szemével nem láthatta népe nyomorát, és amíg Esze Tamás kurucai fel nem kérték vezérüknek. Rákóczi Isten akaratában megnyugodva elvállalta az eleinte szép sikereket hozó osztrákellenes szabadságharc vezetését. Kurucai társaságában, csatába vonulván ábrázolja őt az 1976-ban, a születésének 300. évfordulójára kibocsátott 200 forintos ezüstpénz is (Ag .640, 28 g, 37 mm). A császáriakra mért sorozatos vereségek után a Szécsénybe összehívott 1705-ös országgyűlés „a magyarországi rendek szövetségének vezérlő fejedelmévé” választotta, majd 1707-ben Marosvásárhelyen Erdély fejedelmeként is beiktatták, az Ónodra összehívott országgyűlésen pedig még a Habsburgok trónfosztását is törvénybe foglalták. Ekkor, ha Rákóczi a korona után nyúl, bizonyára nincs, aki útját állja – a buzgón vallásos és szerény fejedelem azonban, aki hitte, hogy a királyi hatalom Isten kegyelméből való, soha nem gondolt a megkoronázására. Még az arcképét sem engedte a pénzeire veretni, élete végén pedig, amikor törökországi száműzetésben élt, legfőbb tevékenysége a mindennapi buzgó ájtatosság volt…

Szent László, a királyok ideálja

A már megállapodott Magyar Királyság Szent Lászlónak (1077–1095) köszönheti első hódítását: bevonult a trónviszályok dúlta Szlavóniába. Utódai egyre nagyobb területeket hódítottak el a déli szomszédtól, így a 12. században Horvátország a Szent Korona egyik országa lett, és az is maradt egészen a trianoni békediktátumig. A király, harciassága ellenére nagyon lovagias, sőt buzgón vallásos volt, így már életében legendák születtek csodatételeiről. Élete végén még a Szentföld felszabadításán is gondolkodott, de a halála meggátolta ebben. Az egyház azonban nem feledkezett meg harcos hívéről: 1192-ben III. Béla számára engedélyezte László szentté avatását. Hermája, azaz ereklyetartója, amely egy a koponyacsontjait őrző, élethű ezüst mellszobor, a győri bazilikában látható. Ez a herma került 1992-ben a király szentté avatásának 800. évfordulójáról megemlékező 500 forintos ezüstpénzre (Ag .900, 28 g, 40 mm). Szent Lászlót utódai a példaképüknek tekintették, így Károly Róberttől Mátyás királyon át sokan verették aranyforintjaikra a glóriával övezett fejű királyt. Kevéssé ismert, hogy Szent László elsőszülött lányát, a bizánci császárnévá kiházasított Piroskát is szentként tiszteli mind a katolikus, mind az ortodox egyház.

Dénár és garas

Károly Róbert, a birodalomalapító

1992-ben, Károly Róbert (1308–1342) halálának 650. évfordulójára az MNB 10 000 Ft névértékű aranypénzt bocsátott ki (Au .986, 6,982, 22 mm). Az érmén a király hatalmas „hétköznapi” koronát hord – a Szent Korona ugyanis, amely ekkoriban már biztosan létezett, kizárólag az uralkodók beiktatásához használt szakrális tárgy volt, amelyet gondosan elzárva őriztek. Károly Róbert a kor divatjának megfelelő – még csak nem is biztos, hogy nemesfém – koronát hordott a hétköznapokon, ha ezt az udvari szertartás megkövetelte. Az aranypénz érmeképe a hitelességre törekedett, hisz a királyt hasonló koronával, bajusszal és szakállal ábrázolják a saját veretű garasain is.

Károly Róbertet, aki az Árpád-házi V. István dédunokája volt, nagyapja, a nápolyi király küldte Magyarországra, hogy a jussát követelje az 1300-as évek elején kitört trónharcokban. A cseh és bajor trónkövetelők felett aratott győzelmével, ha nem is Árpád-házi, de legalább „Árpád-vérű” uralkodó került hatalomra, aki tetteivel bebizonyította, hogy méltó a magyar királyi címre. Károly Róbert a visegrádi hármas királytalálkozóval – ahol, kibékítve a lengyel és a cseh királyt, kereskedelmi egyezményt hozott létre –, a főurak hadsereg-állítási kötelezettségének bevezetésével, bányák feltárásával és az általa először vert körmöcbányai aranyforinttal megvetette az alapjait annak a Magyar Királyságnak, amely fia, Nagy Lajos idején Európa egyik legnagyobb kiterjedésű és legerősebb országa lett.

Mátyás, a reneszánsz uralkodó

Mátyás

Hunyadi Mátyás igazi nemzeti király volt (1458–1490), hisz nem uralkodócsaládból származott, hanem a törökverésével országos tiszteletet kivívó Hunyadi János kormányzó fiaként, a Habsburg-házi V. László halála után a főnemesség, szó szerint közfelkiáltással választotta királynak Budán.

Mátyás nemcsak hódításaival és a török veszéllyel szemben a haza védelmében tűnt ki, de ő honosította meg a reneszánsz kultúrát Magyarországon. Világhírű könyvtárának, építkezéseinek fő ösztönzője felesége, Beatrix királyné, a nápolyi király lánya volt – ezért együtt szerepelnek a Mátyás halálának 500. évfordulójára 1990-ben kibocsátott 500 forintos ezüstpénzen (Ag .900, 28 g, 40 mm). Az érmén lévő arcképeik teljesen hitelesek, hisz a Budapesti Történeti Múzeumban őrzött, Mátyás-korabeli fehérmárvány domborműveket jelenítik meg. A másik 1990-es kibocsátás egy 5000 forint névértékű aranypénz (Au .986, 6,982, 22 mm), amely koronázási jelvényekkel, trónon ülve ábrázolja a királyt.

Mátyás trónra kerülésének 550. évfordulóján, 2008-ban újabb érmét bocsátott ki az MNB: az 50 000 Ft névértékű aranypénzre (Au .986, 10 g, 25 mm) ismét a királyi udvar ismeretlen lombard szobrászművészének márvány Mátyás-portréja került.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
HúsvétHúsvét

Real Time Analytics