Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2012. szeptember 14.

A britek terveiből készült kollekció

A londoni nyári olimpia 50 pennys érmesora

Néhány hét múlva kezdődnek a XXX. nyári olimpiai játékok! Július 27. és augusztus 12. között majd kétszáz ország sportolói mérik össze erejüket a brit fővárosban. Az esemény fényét növeli, hogy a Brit Királyi Pénzverő mind a 29 nyári olimpiai sportágnak saját 50 pennys érmét vert, összesen majd százmilliós darabszámban!

A britek még 2009-ben úgy döntöttek, hogy a londoni nyári olimpia népszerűsítésére szükségük van 50 pennys jubileumi forgalmi pénzekre is, mert ezek nagy darabszámban és olcsón készülnek, ezért verdefényesen, díszcsomagolásban, vagy akár a pénzforgalomba került érmeként is, mindenki számára hozzáférhetők. Figyelemre méltóan gáláns gesztussal a British Royal Mint nyilvános pályázatot írt ki az érmetervek elkészítésére, amelyen minden brit állampolgár részt vehetett. Hirdetések, iskolai programok útján népszerűsítették az érmetervező versenyt, méghozzá óriási sikerrel. Az öntudatos brit polgárok válaszoltak a felhívásra, és összesen 30 000 pályázat érkezett. A Brit Királyi Pénzverő szakértői ezekből választották ki hatalmas munkával mind a 29 sportághoz a legjobb érmetervet. A nyertes pályázók 1000 font pénzjutalmat kaptak, valamint saját érmetervük arany leveretével is megajándékozta őket a Royal Mint.

A „nép tervezte” érmeképek

50 pennys érmesor

Az érmeképek stílusa tehát nem lett egységes, hisz az minden 50 pennysen más tollából származik, de olyan ötletes jubileumi forgalmi pénzek születtek a pályázat által, hogy ez csak még érdekesebbé teszi a 29 darabos kollekciót.

A súlyemelés emlékpénzét például egy manchesteri rendőrtiszt, Rob Shakespeare tervezte. A szabad idejében testépítéssel foglalkozó fiatalember egy újságban olvasta a Királyi Pénzverő felhívását, és akkor támadt az ötlete, hogy ő is megpróbálhatna emléket állítani a kedvenc sportjának. Érmetervét az teszi megkapóvá, hogy néhány egyszerű, folyamatos vonallal – akár a legnagyobb rajzolóknak – sikerült élethűen visszaadnia e sportág szépségét, a különleges erőkifejtés képességét. A súlyemelős 50 pennys külön érdekessége, hogy felismerhetően egy – erejében is kecses – női atlétát ábrázol.

A londoni Neil Wolfson sportújságírót kétszeresen is megszállta az ihlet, amikor az érmepályázat reklámjával találkozott: egyrészt a labdarúgás iránt érzett rajongását szerette volna megfogalmazni, másrészt az újságíró kollégáival legtöbbet vitatott futballszabálytalanságot, a „les” esetét kívánta a figyelem középpontjába állítani. Így aztán érmetervén nem a szokásos focilabda- vagy játékosábrázolások jelentek meg, hanem éppen a „les” esetének vázlatos magyarázata – amely érmekép ugyanakkor egyértelműen és rendhagyó ötletességgel utal kedvenc sportjára, a focira.

Az atlétikát népszerűsítő 50 pennys esete pedig talán a legérdekesebb: egy tévés gyermekvetélkedő is meghirdette az érmepályázatot, és arra nem kevesebb mint 17 000 munka érkezett, amelyek közül a mindössze 9 éves Florence Jackson érmeterve lett a győztes! Ő a készítője annak a kedves gyerekrajznak, amely egy magasugrót ábrázol, méghozzá éppen az erre a sportra jellemző legérdekesebb pillanatban, a rúd átrepülése közben, fejjel lefelé.

Miért szögletes az 50 pennys?

Az olimpiai üzenet legmegfelelőbb népszerű „hordozójának” az egyébként is sokat használt, hatalmas mennyiségekben közkézen forgó réz-nikkel 50 pennys tűnt, mert ezt a 27,3 mm átmérőjű és 8 grammos érmét használják leggyakrabban az angolok akár váltópénzként, akár a legkülönfélébb jegykiadó, kávé- és egyéb automatákhoz.

A hétszögletű 50 pennyst először 1969-ben verték, amikor a britek áttértek a decimális pénzrendszerre. Addig egy nagyon bonyolult, tucatokat, törteket alkalmazó pénzrendszer volt érvényben többféle pénzzel, a pennyvel, shillinggel, crown-nal és a font sterlinggel. Az áttérés pillanatában az új 50 pennys értéke például egy régi 10 shillinges bankjegyével volt egyenlő. A hétszögletű formát azért kapta az érme, hogy ránézésre és tapintásra is erősen elüssön az addig használt hasonló méretű half crown-tól (fél korona) és az új 10 pennystől is. Az akkoriban divatba jött automaták is még biztosabban azonosították a sokszög alakú érmét, és nem lehetett többé „átverni” őket más, pénzhez hasonló kerek fémdarabokkal, mint a régi érmék idején. A pénz csúcsai egyébként éppen azért tompák, és az élei azért enyhén íveltek, hogy az érme, szögletessége ellenére is, jól guruljon, ne akadjon el, könnyen pottyanjon bele a telefonokba és automatákba.

A páratlanul népszerűvé vált és széleskörűen használt 50 pennysekből az elmúlt 40 év alatt 850 millió darabot vertek. Az érmék hátoldalán – akárcsak a mostani olimpiai jubileumi forgalmi 50 pennysekén – az államfő, II. Erzsébet arcképe szerepel, amely 1998 óta változatlan – akkor Ian Rank-Broadley szobrászművész nyerte a királynő portréjának aktualizálására kiírt állami pályázatot. A nyári olimpia 29 sportágát népszerűsítő réz-nikkel 50 pennysekből fajtánként 3 millió verdefényes érme készült– ez összesen 87 millió érme! –, valamint mindegyik sportágból még 30 ezer darab sterlingezüst 50 pennyst is vertek (Ag .925).

Brit nemzeti sportok

Ki ne hallott volna már az Oxford–Cambridge elleni evezősversenyről? A két patinás egyetem kapcsán előbb-utóbb mindig szóba kerülnek a hosszú szkiffekben ülő, páros evezőt húzó fiatalemberek is, akik vérre menő küzdelmet vívnak alma materük becsületéért. És valóban, az angolok imádják az evezést: az Oxford–Cambridge evezős versenyt például 1829 óta – 183 év alatt soha nem maradt el! – minden évben megrendezték a Temzén, ahol a 8 evezős fiatalember bizony nagy hírnevet és sok hölgyismerőst szerezhet magának, ha a másik egyetem előtt röpítik csónakjukat a célba. Az egyik 50 pennys tehát az evezésnek, azon belül is az angolok által olyannyira kedvelt szkiffnek állít emléket. Az érmén látható, a víz felszínén „fekvő” feliratok használata – „kiválóság, barátság, fair play, tisztelet” – pedig nemcsak arra utal, hogy az érmetervező fiatalember, David Podmore tipográfus, hanem arra is, hogy a britek szerint milyen emberi minőségekkel rendelkeznek a szkiffversenyek kiválóságai.

Az evezéssel szemben – amely nemzetközi sport is egyben – a rögbi kimondottan brit játék. Amióta 1823-ban az angliai Rugby városában – legalábbis a sportlegendárium szerint – az egyik felhevült futballjátékos felkapta a labdát és „tűzön-vízen” áttörve, gólt kiáltva rohant vele a kapuba, a rögbi a foci mellett a legnépszerűbb sporttá vált a szigetországban. Ennek ellenére sokáig mostoha volt a sorsa: bár már száz éve játsszák minden földrészen és minden olyan országban, ahová valaha angolok tették be a lábukat, mégsem vált olimpiai sporttá. Pontosabban a helyzet még ennél is bonyolultabb: az 1900-as olimpián már rögbidöntőt játszottak, és így ment ez egészen a II. világháborúig. Ekkor kikerült a tojáslabda kergetése az olimpiai sportok közül, egészen napjainkig, amikor is a NOB – a páratlan népszerűségének és a tévéközvetítések nézettségének köszönhetően – 2016-os kezdéssel visszahelyezte méltó helyére az olimpiai játékok közé. Az 50 pennysen szereplő, a ’70-es években Kanadából világhódító útjára indult kerekesszékes rögbit viszont a paralimpia már 1994 óta a programjára tűzte.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics