Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2006. június 6.

Hogyan született a pengő?

Horthy Miklós
Horthy Miklós ellentengernagy,
Magyarország kormányzója

Az I. világháború befejeztével Magyarország súlyos gazdasági helyzetbe került: a trianoni békeszerződés értelmében területének kétharmadát, lakosságának felét elveszítette, és háborús jóvátétel fizetésére kényszeríttették. Sőt, a megszűnt Osztrák-Magyar Monarchia addigi közös valutája, a korona helyett új, saját pénz kibocsátására is kötelezték az országot. 80 éve, 1926-ban vezették be az új pénznemet, a pengőt.

Magyarország köteles az osztrák-magyar korona bankjegyeket tizenként hónapon belül saját pénzjegyekre, vagy új pénznemre lecserélni - szólt a trianoni békediktátum egyik passzusa. Csakhogy ennek végrehajtása számos nehézségbe ütközött: az addigi legfontosabb magyar pénzverőnek otthont adó város, Körmöcbánya az újonnan alakult Csehszlovákiába került. Szerencsére öt pénzverőgépet még 1918-ban sikerült Budapestre menekíteni. A pénzverdei szakmunkások jórészt szintén a határon túlra került bányavárosokból verbuválódtak. A monarchiával együtt megszűnt az addigi Osztrák-Magyar Bank is, helyette 1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank. Így már együtt voltak a gazdasági és jogi feltételek a nemzeti pénznem létrehozásához.

Az új valuta nevének kiválasztása azonban nem volt nézeteltérésektől mentes: egyesek valamely régi magyar pénznem nevének felújítását, mások idegen pénznevek átvételét, megint mások új név kitalálását javasolták. Felmerült a tallér, a máriás, a turul és a libertás elnevezés. Az MNB a Ferenc József császár alatti forintok pengőforintként is használt hivatalos elnevezéséből a nép ajkán született korabeli rövidítést, a "pengő" pénznevet, míg váltópénznek a fillér elnevezés megtartását tanácsolta. A pénzügyminiszter az MNB javaslatát fogadta el. Az új fizetőeszköz külalakjáról határozni szintén nem volt könnyű feladat: Magyarország, államformáját tekintve, ekkor még királyság, a monarchiák hagyományai szerint tehát az uralkodó portréját kellene a pénzre tenni. Az utolsó magyar király azonban, a Habsburg IV. Károly, két sikertelen trónfoglalási kísérlet után ekkor már 4 éve halott. Helyette 1920 óta "ideiglenesen" Horthy ellentengernagy látja el az államfői posztot, de nem "Isten kegyelméből uralkodó apostoli királyként", hanem kormányzóként, és ebben a minőségében - ekkor még - nem jelenhet meg az érméken. Végül a fillérekre a Szent Korona, a pengőre a címer kerül.

Fillér, Pengő

Az új érmék kibocsátását 1926-ban kezdték meg. Váltópénznek 1 és 2 fillérest vertek bronzból, és 10, 20 illetve 50 fillérest réz-nikkel ötvözetből. Az érmesort az 1 pengős ezüstpénz zárta. A további években ezeknek a pénzeknek mindegyikéből készültek más anyagú és érmeképű veretei is. Érdekes közülük a 20 fillérnek az 1941-től vert lyukas változata.

2 pengő

Az első ezüst 2 pengőst 1929-ben verték a hagyományos Madonna-ábrázolással, majd később ezt a címletet három különböző változatban is kibocsátották. Ez utóbbiak jubileumi forgalmi pénzek voltak. A Pázmány Pétert két diák társaságában ábrázoló érme a körirat tanúsága szerint a róla elnevezett egyetem alapításának 300. évfordulója alkalmából látott napvilágot. Az 1935-ös, II. Rákóczi Ferenc mellképével díszített ezüst 2 pengős a 200 éve elhunyt fejedelemre emlékezik, az 1936-os, Liszt Ferenc portréjával ellátott 2 pengős pedig a zeneszerző halálának 50. évfordulójára lett kibocsátva. Érdekes, hogy mindhárom érmén a nemzeti kiscímer különböző változatait láthatjuk.

2 pengősök

Végül 1930-ban, Horthy kormányzóságának 10. évfordulójára lett kibocsátva a pengőkorszak legnagyobb címletű érméje, az ezüst 5 pengős. A második Horthy 5 pengő 1938-ban jött ki balra néző portréval, majd ugyanez az érme a kormányzó 75. születésnapjára 1943-ban alumínium változatban is napvilágot látott.

5 pengősök

Ezeken kívül még két 5 pengős lett kibocsátva: 1938-ban Szent István halálának 900. évfordulójára egy ezüstpénz az államalapító király portréjával, valamint 1945 októberében az utolsó pengő, egy az Országházat ábrázoló alumíniumérme, amely mindössze három hónapig volt forgalomban. A pengő 1946-ig szolgált Magyarországon, s mielőtt elemésztette volna a világ addig látott legnagyobb inflációja, a II. világháború végén észak-magyarországi partizánok keze alól még sarló-kalapácsos ellenjegyű érmék is kikerültek, mintegy előrevetítve az országra váró újabb katasztrófát.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics