Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2013. április 16.

A tánc emlékpénzeken

Táncol az egész világ

Léteznek írásbeliség nélküli kultúrák, és van olyan természeti nép is, amely nem ismeri az idő fogalmát. Azonban nincs a világon olyan nép, amelyik ne táncolna – ezért a világ emlékpénztermése is bőséges e témában. Írásunkhoz olyan érméket válogattunk, amelyek különleges táncokat jelenítenek meg.

A tánc egyidős az emberiséggel. Amikor az első ősember a kezébe vett egy darab fát, követ vagy csontot, hogy annak ütögetésével ritmikus hangokat – zenét – hozzon létre, bizonyos, hogy egy másik ingatni kezdte a fejét, a felsőtestét, majd felemelkedett, hogy megtegye első ritmikus lépéseit a tűz körül – azaz táncot járjon. Így látják legalábbis a téma kutatói, és a víziójuk valószínűleg közel áll a valósághoz, hisz a zene szeretetét és a ritmikus mozgás igényét fajtánk valamiért a génjeiben hordozza: nincs ember, aki ha zenét hall, egy idő után ne kezdené ösztönösen legalább az egyik térdét mozgatni. Egyes antropológusok szerint ez még az „állati létünkből” hozott örökség, hisz az állatvilágban a „párzási tánc” formájában az apró, színes trópusi halaktól kezdve, a madarakon át, a nagy négylábú emlősökig számtalan fajnál ismerjük ezt a furcsa viselkedési formát, a táncot.

A tánc a legősibb művészetek egyike, és azok közül is a legösszetettebb: a vallási okoktól kezdve, a szórakoztatáson keresztül, a csábítás szándékáig sok mindenért táncolnak az emberek – a következő emlékpénzek között pedig ezek mindegyikére érdekes példát találunk.

A világ legősibb tánca

ganggangsullae

A világ legősibb, máig azonos formában fennmaradt tánca a koreai ganggangsullae. Ezt az 5000 éves táncot – ez a 12 szögletű koreai ezüstérmén is jól látható – kizárólag népviseletbe öltözött nők járhatják, méghozzá csakis éjszaka, a telihold fényében. A körtánc eredetileg a bőséges termésért való fohászkodás volt a Holdhoz, az ősi koreai néphit szerint ugyanis a Hold, a Nap és a Föld a világ mindenható urai. A ganggangsullaéhez soha nem használnak hangszert, hanem a hölgyek saját kórusénekükre járják a táncot, amelyet időnként – az érme címletoldalán is ábrázolt – táncos játékokkal tarkítanak. A ganggangsullae közben a létük viszontagságairól énekelnek a nők, akik számára a hagyomány kizárólag hajnal hasadtáig engedélyezi járni a körtáncot.

Két világhódító

bécsi valcerEurópában a legnemesebbnek tartott társasági tánc a keringő. Valcer néven az 1750-es évektől emlegetik, neve a német „walzen”, azaz „forogni” szóból ered. Az 1800-as években, nagymértékben a kitűnő bécsi zeneszerzőknek, közülük is leginkább az idősebb és az ifjabb Johann Straussnak, a „keringőkirályoknak” köszönhetően, akik gyönyörű vonóshangszer-dallamokat komponáltak e tánchoz, Európában kitört a máig tartó „keringőmánia”. Az Osztrák–Magyar Monarchia boldog békeéveiben minden valamirevaló arisztokrata kastélyában volt fényesen kivilágított bálterem, ahol a hölgyek pompás, fodros ruhákban – amelyek forgás közben szépen repülnek – járták lovagjaikkal a táncot. Úriembernek ekkoriban a német s francia nyelv bírásán kívül illett kiválóan keringőznie is – a rossz nyelvek szerint még a császári és királyi haditengerészet egy fiatal tisztje, aki később a Magyar Királyság kormányzójaként írta be nevét a történelembe, kezdeti sikereit a jó nyelvérzékének és a páratlan tánctudásának köszönhette. E tánc hívei szerint a keringőző párnál, amely körbeforogva szinte siklik a táncteremben, miközben tekintete egymásba fonódik, felsőteste egymáshoz simul, nincs is üdvözítőbb látvány a tánc világában. Bécsben még napjainkban is minden Szilveszter éjszakáján felcsendül a valcer, és a parkettre lépnek a bálozó párok; sokan kizárólag emiatt utaznak az osztrák fővárosba újévezni. E gyönyörű polgári szokásnak, amely a boldog békeidőkből hagyományozódott ránk, egy friss, 2013-as osztrák ezüstpénz is emléket állít.

SzambaA „salsa-őrület” viszont csak néhány éve tombol – de a kubai tánc máris világszerte meghódította a fiatalok szívét. Azonban hol tart még a salsa a szamba fél évszázados divatőrületétől?! Pedig ez a tánc is „alulról kezdte”: évszázadokkal ezelőtt még az Afrikából Dél-Amerikába hurcolt rabszolgák szomorú tánca volt, amelynek apró lépései a bokájuknál fogva összeláncolt rabszolgák tipegő lépéseit jelképezték. Az amerikai férfituristák elragadtatott beszámolóinak és a televíziós közvetítéseknek köszönhetően azonban a szamba napjainkra „márkanévvé” lett: ha kiejtjük ezt a szót, Brazília jut az eszünkbe. A szamba évtizedek óta a Riói Karnevál főattrakciója: ekkor vonulnak fel díszes, tollas, színes, és persze lenge ruháikban a hatalmas ország tánccsoportjainak csinosabbnál csinosabb lányai, akik Rio de Janeiro utcáin kilométereken és hosszú órákon át ropják a táncot a szamba ritmusára. Ahogyan a Fiji-szigetek ezüstpénzén színes felfestéssel megjelenő fekete szépség ruházata is árulkodik róla, a karnevál nemcsak a táncosok, de a jelmezek versenye is egyben. Évi háromszázezer külföldi turista érkezik Brazíliába csak azért, hogy őket láthassa! Kell-e ennél jobb reklám egy országnak?

Egy misztikus erotikus tánc

hastáncA hastánc szerepel a következő, Fehérorosz ezüstérmén, amelyen két szépséges hastáncos nőalakot láthatunk. Pedig a hastánc nem pusztán erotikus tánc, amely kizárólag a török szultánok háremének fülledt erotikus légkörében képzelhető el; még a neve is egy tévedésen alapszik, hisz maguk az arabok „raqs sharqi”-nak, „keleti táncnak” nevezik. A tévedés onnan ered, hogy az európai közönség soha nem látta még a has ilyen jellegű használatát (pl. a has hullámoztatását) egy tánc részeként, ezért az angolok e számukra legfurcsább momentumról nevezték el a táncot „belly dance”-nak, azaz „hastánc”-nak – amelyben egyébként nem a has, hanem a csípő mozgatásáé a főszerep. A hastánc eredetileg egy arab rítus volt, amelyet a vajúdó nők figyelmének elterelésére, „hipnotizálására”, a szülés megkönnyítésére használtak, majd később, amikor valóban az erotikus szórakoztatás, a pénzkeresés eszközévé vált, a Közel-Kelet háremeit megjárt nyugati utazók elragadtatott beszámolóiból szerezhettek róla tudomást a beavatottak. Végül a 19. század végi világkiállításokon, közel-keleti tánccsoportok fellépéseikor találkozhatott a hastánccal a szélesebb közönség, amely lenyűgözve nézte a vonagló szép hölgyeket. Az elmúlt száz évben pedig olyan világsiker lett, hogy napjainkban nők százezrei űzi az önkifejezés és az egészség megőrzésének eszközeként.

A világ legnehezebb tánca

LegongIndonézia turisták által leglátogatottabb szigete Bali. Azonban nemcsak a pálmafás tengerpart vonzza ide a főleg ausztrál turisták százezreit, hanem a sziget páratlanul gazdag kultúrája is. Bali hindu lakossága magas szinten műveli a zenét, a kertészetet, a kézművességet, de mindezek közül is a legnagyobb attrakció a balinéz tánc, a legong. Ezt a különleges táncot a világ legösszetettebb mozgásrendszere jellemzi. Eredete a 19. század elejéig nyúlik vissza, amikor is uralkodói szórakoztatásra alkották meg az udvarmesterek. A legong mindig egy történetet mesél el, s tánc közben a lépéseknek, az arckifejezéseknek, de még az ujjak legapróbb mozdulatainak vagy a szem forgatásának is szimbolikus – teljességgel csak egy született balinéz, vagy egy néprajzkutató számára érhető – jelentősége van. Ez a mozgásrendszer annyira bonyolult, hogy legjobban a gyermekek friss felfogóképességével sajátítható el, ezért a legongot kizárólag 5 év körüli kislányoknak kezdik tanítani, akik serdülő korukra már abba is hagyják a táncot. A kambodzsai ezüstpénzen jól látható, hogy a színes felfestéssel megjelenő legong-táncos egy kislány – felnőtt nő ugyanis már képtelen lenne a legonghoz szükséges finom mozdulatokra. Nem kell sajnálni azonban a nővé cseperedő táncos lányokat: a legong-táncosoknak akkora a társadalmi megbecsülésük Indonéziában, hogy karrierjük végén általában uralkodócsaládból, vagy gazdag kereskedőcsaládból akad kérőjük!

Magyar ezüstpénz: a táncház módszer

Magyar Táncház Módszer2011-ben örvendetes hírről értesültünk: az UNESCO, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete felvette a „Magyar táncház módszert” az emberiség kulturális értékeit számon tartó Világörökségi listájára! E szép szavak mögött sok, a zene és a néptánc iránt elkötelezett, nemzeti érzelmű művész négy évtizedes munkája húzódik. De miben is áll a „magyar táncház módszer”, amelyről február 28-ai kibocsátással az MNB is megemlékezett egy szép ezüstpénzzel? Az érme (3000 Ft, Ag .925, 12,5 g, 30 mm, 4000 db tükörveret) egyik oldalán néptáncosok, a másikon – a magyar népművészetnek, mint leggyakoribb díszítőmotívum, ez már szinte jelképe – egy tulipán látható, amely fonatokból áll, így talán annak a budai táncháznak a nevére is utal, ahol az elmúlt évtized legsikeresebb táncházait tartották. De kanyarodjunk vissza a kezdetekhez!

Az első táncházat 1972-ben Halmos Béla világhírű népzenész és barátai szervezték Budapesten. A táncház lényege, hogy egy nagyobb teremben, jelképes belépti díj ellenében, eredeti magyar népzenére mulatva, hivatásos néptáncoktatók vagy idős, hiteles vidéki „adatközlők” vezetésével bárki megtanulhatja az eredeti magyar néptáncot, miközben barátaival, családtagjaival – ahogyan az érmekép is sugalmazza, „fiatalok s idősebbek egyaránt elkezdhetik” – egy jót mulat. Mivel a táncház nem iskola, inkább egyféle kulturált szórakozóhely, kötöttségei sincsenek, az érdeklődő bármikor érkezhet, beállhat táncolni, illetve távozhat. A népművészet megismerése, a nemzeti öntudat erősítése kulturált szórakozás formájában a ’90-es évekre szenzációs siker lett. Nemcsak hazánkban, de a világ minden pontján, ahol magyarok élnek, táncházak alakultak, majd a módszert átvették más nemzetek néprajzosai is, akik saját ifjúságukkal szerették volna megismertetni az ő népi kultúrájukat. Ma már a táncház a fiatalok egy része számára világszerte ugyanúgy a hétvégi szórakozás természetes részét képezi, mint a diszkóba járás vagy a mozilátogatás.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Golden Gate hídGolden Gate híd

Real Time Analytics