Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2006. június 6.

A Munkácsi vár és Zrínyi Ilona

Munkácsi vár 5000 forint

Az elmúlt hónapban bocsátotta ki az MNB a harmadik 2006-os emlékpénzét, a Munkácsi várat és Zrínyi Ilonát megjelenítő ezüstérmét. Találó választás az emlékpénz témája, hisz a Munkácsi vár és Zrínyi Ilona történelmünk dicső fejezeteit idézik fel bennünk.

Munkácsi vár

A Munkácsi várat megjelenítő, 925-ös finomságú 31,46 g ezüstből vert emlékpénz a Nemzeti Bank 2004-ben indított, a magyar várakat bemutató érmesorának harmadik darabjaként lett kibocsátva. Eddig a Visegrádi és a Diósgyőri vár került bemutatásra, és most a sorozat eddig legjobban sikerült érméje hagyta el a pénzverőt. A Munkácsi vár részletes, jól felismerhető és szép rajza került az 5000 forint névértékű, 38,61 mm átmérőjű emlékpénz hátoldalára, míg a címletoldalon az értékmegjelölés fölött Zrínyi Ilona egy 18. század eleji olajfestményről ismert portréja látható az adott kort idéző keretben. Az érme tetszetős külseje Szöllőssy Enikő tervezői munkáját dicséri.

A mai Ukrajnában található kárpátaljai Munkács várának viharos története egészen a középkorig nyúlik vissza. Már az Árpád-házi királyok idejében jelentős szerepet játszott a magyar történelemben, hisz Szent László király 1085-ben Munkácsnál verte le a trónkövetelő Salamont és a vele szövetséges kunokat. A tatárjárás alatt a vár elpusztult, de már IV. Béla elkezdte a lakosság újratelepítését. Ezután minden királyunk más-más népet telepített Munkácsra, így a vár körül egy soknemzetiségű település alakult ki. A XV. századra Munkács már kiváltságokkal rendelkező, virágzó város lett, és amikor Hunyadi János tulajdonába került, tőle szabad királyi városi rangot kapott. Az 1514-es Dózsa György-féle parasztlázadás után kiváltságait egy időre elvesztette, mert lakossága a felkelők oldalára állt.

Zrínyi Ilona

Munkács vára történetének legdicsőbb korszaka akkor kezdődött, amikor a bécsi abszolutizmus elleni Thököly Imre fejedelem vezette első kurucfelkelést a Habsburgok 1686-ban leverték, és Thököly menekülésre kényszerült. Ekkor Thököly hitvese, Zrínyi Ilona, I. Rákóczi Ferenc özvegye és a későbbi kuruc szabadságharc vezérének, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek édesanyja nem adta meg magát és nem hódolt be a Habsburgoknak, hanem kíséretével a hegyre épült, szinte bevehetetlen Munkács várába vonult vissza. Várnépével azután két teljes évig keményen dacolt a császáriakkal. Zrínyi Ilonát végül az törte meg, hogy bosszúból az ellenállásáért I. Lipót császár összesküvés hamis vádjával ártatlan felső-magyarországi nemeseket és közrendűeket végeztetett ki. Ezért 1688-ban elfogadta a császár békefeltételeit, és átadta Munkács várát az osztrákoknak. Ezután Zrínyi Ilonát Bécsbe hurcolták, ahol évekig egy zárdában tartották fogva. Amikor egy osztrák generális Thököly Imre fogságába került, Zrínyi Ilonát a rab tábornokkal kicserélték. Azonban a kurucvezér Thökölyt az osztrákok egy a szultánnal kötött békeszerződés feltételeként Törökország egy távoli zugába száműzték. Zrínyi Ilona elkísérte férjét a száműzetésbe, ahol haláláig 12 évet töltött. Hamvai fiának, II. Rákóczi Ferencnek a hamvaival együtt ma a kassai Szent-Erzsébet dómban nyugszanak. Zrínyi Ilona a férje mellett jóban-rosszban kitartó asszony szimbólumává vált az évszázadok során, és a hazája iránt tanúsított hűsége miatt mai napig a magyar történelem egyik hősnőjének tekintik. Ezért a Munkácsi várat bemutató 4000 verdefényes és 4000 tükörveretű példányban készült ezüstérmét az MNB méltán szentelte egyben az ő emlékének is.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Nagyhatalmi egyezményNagyhatalmi egyezmény

Real Time Analytics