Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2013. április 16.

A középkori keresztes államok pénzei

Keresztes háborúk

A XI. század elején a török nép egy hatalmas törzse, a szeldzsukok egy egész Kis-Ázsiára kiterjedő iszlám birodalmat teremtettek. Bizánc úgy érezte, hogy a keleti kereszténységet fenyegetik, ezért a pápától kért segítséget ellenük. II. Orbánnak nem volt ellenére befolyási övezetének – akár háború árán történő – kiterjesztése, ezért 1095-ben a clermont-i zsinaton meghirdette a történelem első keresztes hadjáratát.

Keresztes háborúk

A francia származású egyházfő már hónapokkal a zsinat előtt szülőhazájába utazott, ahol titkos tárgyalásokat folytatott püspökeivel és a hűbérurakkal. Mire a zsinatra sor került, már minden elő volt készítve: elterjedvén a hír, hogy a pápa „rendkívüli bejelentést fog tenni”, hatalmas tömeg gyűlt össze, és amikor őszentsége előadta a Szentföld felszabadításának tervét a pogány bitorlók alól, bejelentését őrjöngő lelkesedés fogadta. Egy vörös posztódarabból valaki keresztet hasított ki és a tömeg azt lobogtatta – innen ered a keresztesek vörös keresztet ábrázoló zászlaja és ruházata –, II. Orbán püspökei és a hűbérurak pedig a pápa előtt térdre rogyva, könyörögtek, hogy részt vehessenek a vállalkozásban.

Keresztesek dúlása Magyarországon

A keresztes hadjáratok egy kevésbé ismert epizódjában hazánkat fenyegette veszély, amelyben Könyves Kálmán királyunk sikerrel védte meg alattvalóit. A „keresztényi áhítattól” fűtött Európában ugyanis a pápa felhívását hatalmas lelkesedés fogadta: uralkodók kapzsiságból, lovagok kalandvágyból, nincstelenek, jobbágyok az élelemhez jutás és a felszabadulás reményében verődtek össze keresztes seregekké, már jóval az előtt, hogy a II. Orbán által kijelölt vezetők megszervezték volna az I. hadjáratot. „Gyülevész keresztes hadakként” említi a történetírás a pápai áldás nélkül útnak indult seregeket, amelyek mindegyike átvonult hazánkon.

Először Nincstelen Walter francia nemes seregei keltek át az országon, és amikor a déli határon fosztogatni és gyilkolni kezdtek, utóvédjüket magyar vitézek verték szét. Ezután Volkmar lovag „keresztesei” fosztogattak Magyarországon, míg Nyitránál a megdühödött nép fel nem koncolta őket. Őket a Gottschalk pap vezette sereg követte, amely rabolt és gyilkolt hazánkban, amíg maga Könyves Kálmán meg nem semmisítette. A király, okulván az előzményekből, a következő keresztes vezér, Emericho gróf belépését már egyenesen megtiltotta az országba, mire az ostrom alá vette Moson várát, amelyben az uralkodó tartózkodott. Könyves Kálmán azonban kitört a várból és szétverte a gyülevész sereget, amely visszamenekült német földre.

Amikor „végre” megérkezett hazánk határára az igazi, I. keresztes hadjárat, Könyves Kálmán a diplomácia eszközéhez nyúlt: személyesen tárgyalt a fővezérrel, Bouillon-i Gottfried flamand őrgróffal, és annak öccsét, Baldwint kérte túszul, amíg a sereg átvonul az országon. Mivel ez békésen megtörtént, a déli határon a király visszaadta a túszt, majd szívélyesen búcsúztatta a kereszteseket.

A keresztes államok tündöklése és bukása

A Magyarországon „okosan viselkedő” Gottfried és öccse sokra vitték: eljutottak a Szentföldre, felszabadították, majd a pápa az ott létrehozott keresztes államok vezetőivé tette őket. Gottfried a Jeruzsálemi Királyság (1099–1291), míg öccse az ettől északra fekvő Edesszai Grófság (1098–1150) uralkodója lett – majd bátyja halála után I. Baldwin néven az első jeruzsálemi király.

Az elfoglalt területeken meg kellett szervezni az életet: a hódító, majd a védő seregek zsoldját, az európai utánpótlást, a kereskedelmet – ezért az új uralkodók egyik legfontosabb feladata a pénzforgalom megteremtése és a pénzverés lett. Ez utóbbihoz nem kis mértékben a hadizsákmányként szerzett javak szolgáltatták a nyersanyagot. A hadjáratban kitűnt nemesek, lovagrendek birtokokat kaptak, amelyeket további államokba szerveztek – így jött létre az Antiochiai Hercegség (1098–1268), a Tripoliszi Grófság (1109–1289) és a Ciprusi Királyság (1192–1474), amelyek uralkodói szintén saját pénzverést hoztak létre.

II. Orbán pápa utódai a közel-keleti keresztes államok védelmére további hét keresztes hadjáratot hirdettek az évszázadok során. Az V. hadjáratot a magyar király, II. Endre vezette. A keresztes államok két évszázados fennállásának végül azok vetettek véget, akiktől elhódították a Szentföldet: a törökök. Ezek azonban már egy másik feltörekvő törzs tagjai voltak, akiket úgy hívtak, hogy oszmánok.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Nagyhatalmi egyezményNagyhatalmi egyezmény

Real Time Analytics