Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2013. június 3.

Az első magyar érmeképű aranypénz

Nagy Lajos aranyforintja

Az MNB folytatja „Középkori magyar aranyforintok” elnevezésű érmesorát, amelynek második emlékpénzén, az április 30-ai kibocsátáson I. Lajos király (1342–1382) aranyforintja látható (50 000 Ft, Au .986, 20 mm, 3000 db 3,491 g és 500 db 13,964 g piefort)

Pénztörténetünk során Nagy Lajos édesapja és elődje a trónon, Károly Róbert veretett elsőként magyar aranyforintokat. Az aranypénzek bevezetése gazdasági szükségszerűség volt: egyrészt Európa nagyobb királyságai és jelentős városállamai – Firenze, Velence – már évtizedek óta verték ezeket a pénzeket, amelyek magyar földön is forogtak, másrészt a nagyobb értékű kereskedés, az adók, a kölcsönök, a zsoldok kifizetésére már nem bizonyultak elegendőnek a kisméretű ezüstdénárok. A felvidéki ezüstbányák bőséges kitermelése még azt is lehetővé tette, hogy e hiányosság pótlására Magyarországon súlyos ezüstrudakat is használjanak fizetőeszközként. Károly Róbert azonban felzárkóztatta pénzrendszerét a nyugati világhoz.

Előzmények: az első magyar aranyforint

Nagy Lajos aranyforint

Az első Anjou-házi magyar király aranyforintjait súlyra, méretre és minőségre megegyezően a firenzei fiorino d’oro-kéhoz igazítva kezdte veretni, sőt még az érmeképük is – egyik oldalon a város jelképe, a liliom, a másikon védője, Keresztelő Szent János volt látható –megegyezett az itáliai városállam pénzeinek érmeképével. Csak a köriratban szereplő „KAROLV REX”, azaz „Károly király” latin szavak árulkodtak a pénz kibocsátójának személyéről. Bár Firenze tiltakozott a „hamisítás” ellen, mivel aranyforintjaink minősége felvette a versenyt az olaszokéval, sőt tisztaságban egy idő után felül is múlta azt, nem beszélhetünk hamisításról, inkább csak a korban szokásos utánzásról. Saját, magyar érmeképpel először csak Károly Róbert utódja, Nagy Lajos veretett aranyforintokat.

Magyar érmeképű aranypénz születik

Nagy Lajos első forintjai még követték apja aranypénzeinek érmeképét, csak az uralkodó személyének megnevezése változott „LODOVICI REX”-re, azaz „Lajos királyra” a köriratban. Később azonban, két lépcsőben, a király kialakította a „magyaros érmeképű” aranypénzeket.

Először az 1350-es évek elején jelentek meg azon aranyforintjai, amelyek előlapján már nem a firenzeiek lilioma, hanem saját kettős osztatú címerpajzsa szerepelt. Ennek bal oldala Árpád-sávos volt – ez utalt a magyar elődökre –, jobb oldalába pedig apró liliomok kerültek, amelyek saját, nápolyi származású Anjou-házát jelképezték. Nagy Lajos címere megjelenítéséhez ezek után már mind ezüst-, mind aranypénzein ragaszkodott, az érméken történő címerábrázolás tőle kezdődően kötelező elemmé vált a magyar pénztörténetben. Ezért is kár, hogy az MNB emlékpénzén – nem tudni, hogy a tervező Soltra E. Tamás, vagy a Jegybank, esetleg a pénzverő ötletére –, az 50 000 forintos címletmegjelöléssel letakarták a király címerét. Az érmesor tavalyi, indító darabján a címlet még a köriratba került, és a történelmi aranyforint mindkét oldalában gyönyörködhettünk!

Nagy Lajos érmekép-magyarításának második lépcsője az 1350-es évek végére esett, amikor aranyforintjain Keresztelő Szent János helyett I. László magyar király (1077–1095) képe jelent meg. A pénz korabeli felhasználóinak pedig az érmék megváltozott hátoldali körirata, a „SANTVS LADISLAVS”, azaz „Szent László” is segített azonosítani az érmén szereplő személyt. Az új érmekép hátterében – amely Nagy Lajos számára fontos jelkép is volt egyben – az állt, hogy a hódításairól és vallásosságáról ismert király I. Lászlót, a hozzá hasonlóan hitbuzgó, 1192-ben szentté avatott, ugyanakkor bátor lovagként emlegetett uralkodót tekintette példaképének. Az Árpád-házi ős ezért az érmén is glóriás szentként, de lovagi erényeinek jelképeként alabárddal a kezében jelenik meg. A késő középkorban ugyanis e két tulajdonsággal bíró lovagoknak kultusza volt, amelyet a keresztes háborúkban érdekelt egyház, de az udvar szórakoztatásáért felelős dalnokok is egyaránt éltettek. Nagy Lajos a maga részéről pedig megfelelt a legendák kihívásának: szeretett háborúzni, a csatáit rendre meg is nyerte, így a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését. Krónikásai szerint maga harcolt az első vonalban, együtt ült katonáival a tábortűznél, ugyanakkor megtiltotta a hadjáratok során a fosztogatást vagy a nők meggyalázását, élete utolsó éveiben pedig teljesen átadta magát a vallási áhítatnak.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
HúsvétHúsvét

Real Time Analytics