Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2013. június 3.

Természeti és kulturális értékeink ezüstpénzeken

Magyar vidék, magyar tájak

Több nagy írónk elsiratta már Erdélyt vagy az Adriai-tengert, azonban hazánk még a trianoni országcsonkítás után is gyönyörű ország maradt. Ki gondolná például, hogy már nyolc UNESCO világörökségi helyszín van Magyarországon, és további tizenkettő várja a listára kerülést? Ezek a tájaink, nemzeti parkjaink a magyar emlékpénzeken is megjelentek az elmúlt két évtizedben.

Négy érmesor, kilenc érme

A rendszerváltás óta az MNB több olyan érmesort is útjára bocsátott, amely a magyar vidék szépségével vagy kulturális örökségével foglalkozik. Az 1997-ben indult „Régi balatoni hajók”-érmesor címletoldalain például a Balaton jellegzetes tájai, a Badacsony és Tihany is megmutatkoznak. A 2002-es „Világörökségi helyszínek Magyarországon”-kollekció nemzeti parkjainkat – Hortobágy, Aggtelek – és a magyar vidék kulturális értékeit – a fertődi Esterházy-kastélyt, Tokajt – egyaránt felvonultatta. Középkori váraink a kor követelményeinek megfelelően egy-egy zord, nehezen ostromolható magaslaton nyugszanak, és mintegy uralják az alattuk elterülő vidéket: ennek megfelelően a 2004-ben indult „Magyarország várai”-érmesor egyes kibocsátásain – például a Visegrádi várat megörökítő nyitóérmén is – megmutatkoznak a magyar táj szépségei. Végül a 2010-ben indult „Magyarország nemzeti parkjai”-kollekció két eddig kibocsátott szögletes ezüstpénze egyaránt mutatott be kulturális értéket – az őrségi falut –, és tájértéket – a drávai élővilágot.

E négy érmesorból ez a kilenc érme együtt egy új érmesort alkot, amely hazánk pártalan szépségű tájaira enged lenyűgöző, ám közel sem teljes pillantást vetni. Jó hír azonban, hogy az MNB fenti érmesorai tovább bővülnek majd – már legutóbbi számunk előszavában is hírt adtunk a 2014-ben várható Kiskunsági Nemzeti Park-emlékpénzről, valamint a Győri, vagy az Egri várnak szentelt érméről –, így aztán a hazánk szépségei iránt fogékony olvasóink továbbra is átélhetik a tematikus érmegyűjtés örömét.

Visegrád, Fertő

A magyar vidék kulturális értékei

A Visegrádi vár hazánk egyik legszebb pontján, a Duna-kanyarban fekszik, a Visegrádi-hegység egy sziklaormán a Duna-parton. A vár nemcsak történelmi jelentőségével, hanem csodálatos épületegyüttesével is különleges helyet foglal el a középkori magyar várak sorában. Három részből áll, amit ma Visegrádi várként emlegetünk: a hegycsúcson lévő fellegvárból, a Duna-parton álló Salamon-toronyból, és a kettőt összekötő védfalból. Az épületegyüttes hármas tagolódása az MNB ezüstpénzén (5000 Ft, Ag .925, 31,46 g, 38,61 mm, 2004) is jól látható, amelyen a Duna túlpartjáról vethetünk rá egy pillantást. A vár legkorábbi építménye – háttérben a gyönyörű Duna-kanyarral – a címletoldalon lévő, IV. Béla építette Salamon-torony volt: a király a tatárjárás után emeltette a hatszög alakú, erődített lakótornyot, a mongol hordák esetleges visszatérésére készülve. Károly Róbert viszont már a fellegvárban hozta össze a híres hármas királytalálkozót 1335-ben, amelyen tárgyalóasztalhoz ültette és kibékíttette Nagy Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh királyt, majd szövetséget és vámegyezséget kötött velük, sőt ezek folyományaként később még az utód nélkül meghalt Nagy Kázmértól a lengyel trónt is megszerezte fia, Nagy Lajos számára.

Hazánk azonban nemcsak hadászati célból épült középkori várakban, de szépséges arisztokrata kastélyokban is bővelkedik! A maga korában például a „magyar Versailles”-ként is emlegették a pompájáról és impozáns méreteiről híres fertődi Esterházy-kastélyt, amelyet Esterházy Fényes Miklós építtetett a 18. század második felében. Miklós herceg, bár tábornokként több csatát is megnyert a Habsburgok számára, utóbb mégis kultúremberként írta be magát a történelembe. A „Fényes” előnevet is azzal érdemelte ki, hogy megépíttette fényűző fertődi kastélyát, amelynek Párizstól Bécsig csodájára járt a korabeli arisztokrácia. Elég csak egy példát említenünk: a kor legnagyobb zeneszerzőjét, Joseph Haydnt nyerte meg udvari zenekarvezetőnek, aki évekig a palotában lakott. Ennek a kastélynak a belső udvari homlokzata látható az MNB ezüstpénzén (5000 Ft. Ag .925, 31,46 g, 38,61 mm, 2006), valamint felette egy Fertő-tavi tájkép, amelyen az Alpok hazánkhoz legközelebb eső hegye, a Schneeberg vonulata uralkodik. A címletoldalra a magyar természetvédők címerállata, a nagykócsag került, amelynek egész Európában hazánk a legnagyobb fészkelőhelye.

Tokaj, Őrség

A fertődi mulatságokon hordószámra folyt a tokaji aszú is, hiszen éppen az Esterházy-kastély tündöklésének idején vált világhírűvé, miután pár évtizeddel korábban a legnagyobb francia király, XIV. Lajos a „borok királyának és a királyok borának” nevezte. Az MNB ezüstpénzén (5000 Ft. Ag .925, 31,46 g, 38,61 mm, 2008) szereplő Tokaji történelmi borvidék, illetve jelképe, az érmén látható Kopaszhegy, amelynek vulkanikus lankáin teremnek a híres, aszúsodó szőlőszemek, nemcsak nevében, de a maga valójában is történelmi: már több mint fél évezreddel a „Napkirály” dicsérő szavai előtt is termeltek itt bort, hisz 1067-ből származik az első feljegyzés a borvidékről. A tokaji aszú feltalálását viszont I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének, Lorántffy Zsuzsanna udvari papjának, Szepsi Laczkó Máténak (1576–1633) a nevéhez kötik, aki húsvéti ajándékként lepte meg először úrnőjét a különleges zamatú, édes nedűvel.

Amíg Tokajban már ezer évvel ezelőtt is bortermeléssel foglalkoztak az emberek, úgy hazánk egy másik történelmi régiójában, az Őrségben már a honfoglalás korában is a hátárvédelem volt a lakosság feladata. Már ekkoriban állandó települések jöttek létre hazánk mai délnyugati csücskében, amelyek a nyugati határ védelmét szolgálták. A hullámzó dombvidéken egy-egy magaslaton néhány ház együttese alkotta a szert, és több szer egy tágas falut – ez a különleges településszerkezet egyedül az Őrvidékre jellemző. Az Őrségi Nemzeti Park területén fekvő Szalafő falu Pityerszer nevű részének száz évesnél is öregebb, különleges tetőszerkezetű, „kontyos” házainak – amelyek az MNB szögletes ezüstpénzén láthatók néprajzosok és turisták egyaránt a csodájára járnak. Érdekes, hogy az 5000 Ft (Ag .925, 31,46 g, 39,6x26,4 mm, 2010) névértékű emlékpénz címletoldalán ábrázolt, védett őrségi lepkefaj, a zanótboglárka természetvédelmi értéke egy nullával több, 50 000 forint.

Magyarország legszebb tájai

Hajók

A Balaton két legrégebbi, ma is használatban lévő hajójának, a Helkának és a Kelénnek ezüstpénzen (2000 Ft. Ag .925, 31,46 g, 38,61 mm, 1997) való megörökítése telitalálat volt az MNB részéről: a hajók és a Badacsony jelentőségének ecsetelése egész könyveket tölthetne meg. A Helka és a Kelén 1891-ben sétahajónak épültek, és többszöri felújítás után, de megőrizvén eredeti formájukat, ma is ezt a feladatot látják el a turisták legnagyobb örömére. Azoknak azonban, akik nemcsak a víz felszínéről, hanem madártávlatból is látni szeretnék a Balatont, meg kell mászniuk a Badacsony különleges, kerek csúcsát – amely már önmagában is páratlan látványosság! –, ahonnan hazánk legszebb panorámája nyílik a hatalmas, smaragdzöld tóra. Mindazonáltal e táj legnagyobb értéke – a szépségén túl – az, hogy a Badacsony lankáin teremnek hazánk legfinomabb fehérbor-szőlői, a szürkebarát vagy a badacsonyi olaszrizling.

A következő évben az MNB folytatta hajós érmesorát (2000 Ft. Ag .925, 31,46 g, 38,61 mm, 1998): a Phoenix a legnagyobb hajó volt, amely valaha a Balaton hullámait szelte. A 32 m hosszú, a tóparti települések között utasszállítást és kereskedelmi teherszállítást végző kétárbocos vitorlást 1797-ben bocsátották vízre. Megépíttetője gróf Festetics György volt, akiben érdekesen vegyült a romantikus álmodozó és a realista üzletember: ekkorra már fél tucat hajója járta – nem kis haszonnal – a „magyar tengert”. Az érme címletoldalán pedig a tó legnagyobb történelmi jelentőségű településének, Tihanynak a látképe kapott helyet: a háttérben annak a Tihanyi Apátságnak a két tornyát fedezhetjük fel, amelynek az I. András által kibocsátott 1055-ös alapítólevele a legkorábbi magyar írásos nyelvemlék: a latin szövegben ugyanis több magyar szó, és egy teljes magyar mondat is olvasható!

Ahogyan a vitorlázás szerelmeseit a Balaton, úgy a lovaglás, a madármegfigyelés vagy éppen a csillagászat iránt érdeklődőket a Hortobágy nyűgözi le – innen ugyanis még látszik az a milliárd csillag, amelyet hazánk városainak kivilágítása már eltakar a szemünk elől. Az Alföld szívében fekvő, nemzeti parkká nyilvánított füves puszta emlékére kibocsátott ezüstpénz (3000 Ft. Ag .925, 31,46 g, 38,61 mm, 2002) hátoldalára egy magyar szürkemarha került. A 19. századig fennálló hiedelem szerint e bivalyerős, hatalmas szarvú és kitűnő húsú marhafaj – ahogyan Feszty Árpád körképén is látható – a honfoglaló magyarokkal érkezett a Kárpát-medencébe, ám a régészeti lelőhelyeken talált marhacsontok tanúsága szerint valószínűbb, hogy 13. század elején a kunok hozták Magyarországra.

Hortobágy, Aggtelek, Duna-Dráva

A Hortobágyi puszta mellett az Aggteleki karszt cseppkőbarlangjai is felkerültek már az UNESCO világörökségi listájára. A védetté nyilvánítás 10. évfordulóján az MNB ezüstpénzzel (5000 Ft, Ag .925, 31,46 g, 38,61 mm, 2005) emlékezett meg hazánk és Szlovákia e közös barlangjáról, amelyben túravezető segítségével ezúttal földalatti tájakra juthatunk el. A 25 km hosszú barlangrendszert már az ősember is lakta. Az első írásos feljegyzés 1549-ből származik a barlangról, amelynek végső feltárását dr. Kessler Hubert budapesti mérnök végezte el 1932-ben. Az emlékpénzen a barlang természetes bejáratát (balról), valamint cseppköves belsejét (jobbról) egyszerre láthatjuk, míg az előlapon egy kedves kis denevér – minden barlangok jelképe – tárja ki szárnyait a címletmegjelölés felett.

Végül a hortobágyi árterekhez hasonlóan gazdag madárvilágú Duna-Dráva Nemzeti Parkról emlékezett meg egy magyar ezüstpénz 2011-ben (5000 Ft. Ag .925, 31,46 g, 39,6x26,4 mm). Az erős sodrású Dráva vadvízi evezősei és a madarászok jól ismerik a folyót néhol övező, omladozó, állandóan változó sárgaföld falakat, az érmén ábrázolt szakadópartot, amely egyedülálló természeti jelenség, és Európa legkisebb, mindössze 10 centis fecskéje, a partifecske fészeklyukainak is otthont ad. Az érme címletoldalán a hazánkban ritka, a Duna alsó folyása és a Dráva mentén azonban előforduló fekete gólya látható.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics