Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2013. július 31.

Az MNB Weöres Sándor-emlékpénze

Egy tudós költő

Weöres Sándor (1913–1989) nem a „lánglelkű költőzseni” típusa, de ami ösztönösségben hiányzott nála, azt műveltséggel, ötletességgel oly szépen pótolta, hogy költészetét összességében csakis a legnagyobbakéval együtt említhetjük. Születésének 100. évfordulóján méltán kapott tehát ezüst emlékpénzt júniusban, az MNB „Magyar irodalom alakjai” című érmesorában (5000 Ft, Ag .925, 20 g, 34 mm, 5000 db tükörveret, Tóth Zoltán munkája).

Weöres Sándor

Weöres Szombathelyen született jómódú nemesi-polgári családban. Vidéki iskoláztatása, betegeskedései és osztályismétlései ellenére, mire az érettségihez ért, ígéretes tehetséggé vált: a pécsi egyetemre ment tanulni, első verseit pedig Babits Mihály, a Nyugat folyóirat szerkesztője már 18 éves korában közölte.

Egyetemi éveiben megmutatkozott sokoldalú érdeklődése: először jogot tanult, majd földrajzot, történelmet, végül filozófia-esztétika szakon végzett. Közben verseit továbbra is közölte a Nyugat, 1941-es megszűnéséig összesen 64-et. Sőt, költészetét Babits 1935-ben és 1936-ban is a kor legrangosabb irodalmi kitüntetésével, Baumgarten-díjjal jutalmazta! A költő a díjból hosszú hajóútra ment, Olaszország, Egyiptom érintésével eljutott Indiába és Kínába. Irodalmi tanulmányait is folytatta, és 1939-ben a Vers születése címmel védte meg doktori fokozatát – munkájának címe is jól tükrözi a költészethez való tudós viszonyát. Élete akkor teljesedett ki, amikor házasságot kötött Károlyi Amy költőnővel – bár Weöres is több nyelvet beszélt, műfordító felesége oldalán „irodalmi kalanddá” vált számára az élet: egymást segítve ismerték meg a világ költészetét, a kis nyelvek különlegességeit…

Weöresnek a II. világháború után, érett korára kibontakozó költészetében tudós hozzáállása – az ütemhangsúlyos magyaros verselést ugyanolyan jól használta, mint az időmértékes nyugat-európait –, sokrétű érdeklődése, egzotikus utazásainak hatása és boldog szerelmi élete már egyaránt megmutatkoznak. Mindezek összességéből születtek olyan jellegzetes és feledhetetlen sorai, mint a: „Csiribiri csiribiri/ zabszalma –/ négy csillag közt/ alszom ma./ (…) Csiribiri csiribiri/ lágy paplan –/ ágyad forró,/ lázad van./ Csiribiri csiribiri/ zabszalma –/ még mellettem/ alszol ma.” vagy az „Őszi éjjel/ izzik a galagonya/ izzik a galagonya/ ruhája./ Zúg a tüske,/ szél szalad ide-oda,/ reszket a galagonya/ magába./ Hogyha a Hold rá/ fátylat ereszt:/ lánnyá válik,/ sírni kezd.”

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics