Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2013. október 30.

Napóleon első bukása

200 éve zajlott a népek csatája

1813-ban vívták meg a lipcsei csatát, amely a „népek csatája” néven vonult be a történelembe, hiszen ekkorra már szinte minden európai nép összefogott a francia császár mellett vagy ellen. A sorsdöntő ütközetről megemlékező cikkünket a csatába hadakat küldő uralkodók korabeli pénzeivel tettük színesebbé.

Napoleoni aranyak

A páneurópai gondolat korai kudarca

Már a 18. század végén, a felvilágosodás korában feltámadt a páneurópai gondolat; humanista írókat és nagy államférfiakat egyaránt foglalkoztatta, hogy milyen előnyökkel járhatna az egyesült Európa. Hisz a számtalan határ szabdalta öreg kontinensen – gondoljunk a német fejedelemségekre vagy az olasz városállamokra – a vámok, határátkelések és pénzváltások ugyanúgy megkeserítették a korabeli utazó vagy kereskedő életét, mint a közelmúlt Európájában. A 19. század próbálkozásai vám- és valutauniók létrehozására is a mai eurózónához hasonló korai kísérletek voltak.

Nem egy uralkodó, amikor birodalma kiterjesztését fontolgatta, az egyesülő, gazdasági kapcsolatokkal behálózott Európáról is álmodozott, amelyben azonos értékrend és nyelv uralkodik. Hogy kinek a törvényei váljanak általános érvényűvé és kinek a nyelve váljék presztízsnyelvvé – e tekintetben viszont már erősen eltértek az elképzelések. Az oroszok elég sokan voltak ahhoz, hogy I. Sándor cár a saját népét lássa Európa legerősebbjének. III. Frigyes Vilmos, Poroszország királya viszont egy kicsi, de mindenki által rettegett katonai hatalom élén állt, amely a háborús konfliktusokba – területét gyarapítandó – gyakran beleszólt. Az angolok és a spanyolok világbirodalmat építettek ki, így hát joggal tartották magukat az öreg kontinens vezető népeinek.

Bonaparte Napóleon Franciaországgal az élen álmodta meg az új, egyesített Európát. Hadseregével nyugat–keleti irányban végig is söpört az egész kontinensen – szinte nem volt olyan uralkodó, akivel konfliktusa ne lett volna. A spanyolok véres háborúban megvédték magukat; Anglia elfoglalására léteztek merész tervek, amelyekben még „bombázó hőlégballonflottát” is bevetettek volna, de a császár végül letett a túl erősnek tűnő szigetország megtámadásáról. Háborúzott viszont az angolok ellen Afrikában, majd Európába visszatérvén, kelet felé indulva elfoglalta a német és olasz királyságokat, a fél Balkánt, Lengyelországot, Ausztria egyes részeit, és megtámadta Oroszországot.

Aranypénzek

Gyülekező viharfelhők

Hatalomra jutásának tizedik évfordulójára a császár már túl nagyra nőtt: Spanyolországtól Moszkváig, a német királyságoktól Egyiptomig keresztbe-hosszába háborúzta Európát. Kezdetben sokan üdvözölték a hatalomra jutását, mert fontos reformokat ígért, de tény, hogy hadjáratainak nyomában rengeteg pusztulás is járt. Gyökerestől felforgatta a több évszázados határokat, közben viszont a birodalma akkorára nőtt, hogy recsegett-ropogott, már nem lehetett „kézben tartani”. A régi európai uralkodócsaládokat – korzikai rokonainak erőszakos beházasításával – megbolygatta, így ezek között nemigen akadtak támogatói, ellenlábasai viszont annál inkább. De a császár végül már nemcsak „uralkodótársainak”, hanem saját legerősebb embereinek is a terhére volt, a legjobbak közül néhányan még az ellenségeihez is átpártoltak.

A pártütők egyike volt Karl Philipp zu Schwarzenberg (1771–1820), akinek később főszerep jutott a mindent eldöntő lipcsei csatában. Schwarzenberg herceg még osztrák tábornokként fényes katonai karriert futott be. Először a törökellenes harcokban, majd később a Habsburg Birodalom különböző európai katonai beavatkozásai során tűnt ki: részt vett az európai uralkodóházaknak a nagy francia forradalom letörésére tett kísérleteiben, de hadakozott Napóleon ellen is, amikor az először tört Habsburg-területekre. A francia–osztrák megbékélés után párizsi nagykövetté nevezték ki, és ekkor kérte meg Napóleon – aki nagyon is elismerte a tehetségét, tekintet nélkül arra, hogy a herceg nemrég még ellene harcolt –, hogy tábornoki rangban egy hadosztályt vezessen az oldalán a tervezett oroszországi hadjáratban. Bár a Moszkváig jutó katonai kaland vereséggel és visszavonulással végződött, Schwarzenberg kitett magáért: az orosz hadjárat alatt minden kisebb csatáját megnyerte Napóleon számára.

A népek csatája: Napóleon bukása

Bár a napóleoni háborúk alatt katonák százezrei és civilek ezrei haltak meg, a kis népek és az elnyomott rétegek tömegesen csatlakoztak éppen hozzá, a hódítóhoz, mert elhozta számukra a Franciaországban általa bevezetett, a törvény előtti egyenlőséget jelentő modern polgári jogot, az egyház és az állam szétválasztását jelentő modern közigazgatást és az ingyenes oktatást. Azonban a többi európai abszolutista uralkodó nem kért ezekből a vívmányokból, hisz saját hatalmára nézve is veszélyesnek látta őket, illetve saját birodalma vezetésével képzelte el Európát. Amikor az oroszok által kiürített és felégetett Moszkvából, katonáit az éh- és fagyhaláltól megmentendő, Napóleon kénytelen volt visszavonulni, ellenségei elérkezettnek látták az időt, hogy végleg leszámoljanak vele.

Aranypénzek

Napóleon egymilliós hadserege, a Grande Armée az 1812 végi téli orosz visszavonuláskor jórészt megsemmisült, az ellene alakuló koalíció miatt 1813 elején a császár által összetoborzott francia, olasz, szász és lengyel katonák pedig még újoncok voltak. Ennek a tapasztalatlan seregnek az élén vonult fel Napóleon a svédek, poroszok, oroszok, osztrákok – milyen találó a „népek csatája” elnevezés! –, sőt az osztrák katonaságba besorozott magyarok ellen, hogy az előző évi visszavonuláskor elveszített német és lengyel területeit visszaszerezze. Az ellene fellépők azonban semmit nem kockáztattak: 340 ezer katonát vonultattak fel Napóleon 195 ezres seregével szemben. A koalíciót I. Ferenc osztrák császár legjobb hadvezére, az a Schwarzenberg herceg vezette, aki nemrég még Napóleon oldalán nyerte a csatákat.

A csata valójában három napon át tartó összecsapásokból állt: 1813. október 16-án volt az első, majd a következő napokban egyre több erősítés érkezett, utoljára, a harmadik napon a svéd király, XIII. Károly seregei, amelyeket a svéd trónörökös, egy szinte csodálatraméltó kalandor, Jean Baptiste Bernadotte (1763–1844) vezetett. Schwarzenberg herceg mellett ő volt a másik legjelentősebb Napóleon-szövetséges, aki „rituális apagyilkosságot” követett el Napóleonnal szemben, amikor már úgy látta, hogy önállósulva többre viheti, mint a császár oldalán. Bernadotte francia kispolgári családból származott, aki a Napóleoni háborúkban oly mértékben kitűnt katonai erényeivel, hogy végül marsallbotot kapott a császártól, sőt Napóleon a gyermektelen XIII. Károly svéd királytól azt is kikényszerítette, hogy Bernadotte-ot jelölje ki trónörököséül – a jelenlegi svéd király is az ő egyenes ági leszármazottja!

Amikor Bernadotte marsall a svéd seregeket meghozta a „népek csatájába”, az már a végső döfést jelentette Napóleon számára. A harmadik napon, október 19-én, Lipcse mellett került sor a döntő ütközetre: ekkorra már a koalíció minden irányból bekerítette és mészárolta a császár katonáit. A Lipcse melletti Fehér-Elster folyó utolsó megmaradt hídján ugyan Napóleonnak sikerült elmenekülnie, de a csatatéren 40 ezer halott katonája maradt és további 35 ezer a lipcsei oldalon fogságba esett, mert egy megrémült utásztizedes felrobbantotta a hidat a visszavonuló francia csapatok alatt. De a győztesek is nagy áldozatot hoztak: nekik 55 ezer katonájuk vérzett el. A császár ugyan kisebb csatákat még nyert a szövetség ellen, azonban egyre hátrálni kényszerült, és 1814. március 31-én a koalíció személyesen I. Sándor orosz cár által vezetett csapatai bevonultak Párizsba. A sors iróniája, hogy még mielőtt a győztes csapatok parancsnokai elmozdították volna hatalmából, Napóleont a saját „hűséges” marsalljai kényszerítették lemondásra.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics