Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2014. január 22.

Olimpia Szocsiban

A téli játékok orosz emlékpénzeken

A jövő hónapban, február 7. és 23. között Oroszország megrendezi történetének első téli olimpiáját a Fekete-tenger partján fekvő üdülőparadicsomban, Szocsiban. A vendéglátók mindent megtesznek a siker érdekében, így már 2013-ban egymást érték az elképesztő hírek a készülődés körüli rekordokról. Ugyanakkor Oroszország  – az olimpiát népszerűsítendő – arany- és ezüst emlékpénzek garmadáját is kibocsátotta, amelyek a téli játékok izgalmas múltját és jelenét villantják fel előttünk.

Sochi 2014

Akár a „legek téli olimpiájának” is nevezhetnénk a Szocsiban megrendezendő játékokat, ha nem szokhattuk volna már meg, hogy minden újabb házigazda ország és a játékokat szervező város minden tekintetben igyekszik túlszárnyalni nemcsak a legutóbbi, hanem az összes addigi olimpiát is. Ezúttal azonban úgy tűnik, nyugodtan állíthatjuk, hogy Oroszországnak ez most sikerült.

Lesz-e hó Szocsiban?

Sokan már 2007 nyarán csóválták a fejüket, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Guatemalában tartott, 119. ülésén Szocsi, maga mögé utasítva a dél-koreai Pjongcsang, és a legkomolyabb pályázónak tartott osztrák Salzburg városát, elnyerte a XXII. téli olimpiai játékok megrendezésének jogát. Szocsi ugyanis a Fekete-tenger partján fekszik és közismert üdülőváros. Azonban nem a zord teleiről ismert, hanem éppen az Oroszországban szokatlan szubtrópusi időjárásáról: a parti sétányokon pálmafák nőnek, a tengerben pedig fürödni lehet.

Szocsit Joszif Sztálin fedezte fel pihenőhelyül, és amikor a szovjet pártfőtitkár még a ’30-as években dácsát építtetett itt magának, a kommunista nagyurak százával követték a példáját, és hamarosan megindult a város és környéke hévízforrásainak a kiaknázása is. Termálfürdő tehát épült éppen elég, és az elmúlt fél évszázadban Szocsi kétség kívül töretlenül a legnépszerűbb orosz üdülőhely volt, amelyben nyaranta annyi fontos államférfi tölti pihenőidejét, hogy az ország „nyári fővárosának” is szokták nevezni, azonban a Szocsi melletti döntés kritikusai rámutattak, hogy jégcsarnokok és bobpályák tekintetében bizony gyengén áll a város. Az észrevételek valósak, Moszkva azonban szinte erejét felülmúlóan igyekezett megfelelni az elvárásoknak, és úgy látszik, hogy ez sikerült is neki.

Északi sarkon

Jégcsarnokok, hegyek, hóraktárak

Ahogy már említettük, a NOB-elnökök is szeretnek minden egyes új olimpiát valamilyen „leg”-gel kezdődő jelzővel ellátni, és Szocsival kapcsolatban egy valami már biztos: ez lesz minden idők legdrágább olimpiája – felülmúlva a nyári játékokat is. Az orosz kormány 37,5 milliárd eurót költött beruházásokra – és még így is 300 milliós haszonnal számolnak a játékok befejezése után. Összehasonlításképpen, az eddigi legnagyobb költségvetésű olimpia, a pekingi 30 milliárd euróba került, Vancouver 2010-ben „mindössze” 10 milliárdból megrendezte a maga téli olimpiáját, míg a legutóbbi olimpia, a 2012-es londoni nyári játékok mindössze „csak” 7 milliárd euróba kerültek.

Hogy mire ment el ez a temérdek pénz Oroszországban? Többek között hat új jégcsarnokot húztak fel Szocsiban. Ebből a nyitó és záró ünnepség számára épült központi aréna, a Fisht Stadion – amelyet a közeli Fisht-hegycsúcsról neveztek el – 600 millió dollárba került! A 40 000 embert befogadó sportcsarnokot a világ legjobb építészeivel terveztették, a külsejét egybefüggővé szerkesztett sima üveg borítja, amely képes a Fekete-tenger felszínén csillogó napfényt a stadion belsejébe sugározni. A tetőszerkezete mozgatható, egy nyitott kagylóra emlékeztet, a stadionból kelet felé a Kaukázus hegyeire, nyugat felé pedig a Fekete-tengerre nyílik pazar panoráma. Impozáns méreteit jól példázza az is, hogy bár most a téli sportok központi rendezvényhelyszíne lesz, az olimpia után az orosz futballválogatott fog benne mérkőzéseket játszani. A szinte nagyzolási mániás készülődésről az is árulkodik, hogy még az egyeseket bosszantó, másokat megmosolyogató curlingnek is egy külön jégcsarnokot építettek, a 3000 lelket befogadni képes Ice Cube Curling Centert. Mindez azonban még nem oszlatta el a többi téli sporthoz szükséges hóval kapcsolatos aggodalmakat, Oroszország azonban ezeknek a kihívásoknak is megfelelt.

A havat és meredek hegyoldalakat kívánó versenyszámokat ugyanis nem közvetlenül Szocsiban tartják. A várostól 50 kilométerre keletre már a Fekete- és a Kaspi-tenger között fekvő Kaukázus-hegység 5000 méter magas, nyáron is hófödte ormai húzódnak – itt épültek fel a síeléshez szükséges lesiklópályák és síugrósáncok. E zord hegycsúcsok közötti katlanokban és völgyekben nem ritkán még nyáron is lehet síelni, igaz azonban, hogy néha viszont éppen a forró nyár és a túl enyhe tél miatt a hegyoldalakról eltűnik a hó és egész télen át már csak a hegycsúcsok virítanak fehérben. Az oroszok azonban egy elképesztő ötlettel e tekintetben is igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket: a tavalyelőtti és a tavalyi tél elég kemény volt, így 2012–2013 telén használaton kívüli tárnákban, sőt, külön erre a célra épült föld alatti tárolókban annyi havat raktároztak el a szervezők, hogy állításuk szerint 2014 februárjában szükség esetén akár egyedül ezzel a hóval is be lehetne teríteni a sípályákat.

Az űrben

Az olimpiai fáklya a világűrben

Ókori feljegyzések szerint az olimpiai láng már a görög olimpiákon is égett. Már a hellének is úgy képzelték, hogy az emberiség felemelkedése akkor kezdődött, amikor Prométheusz az istenektől ellopta a tüzet az emberek számára. Mivel az ókori olimpiák a test szépségének és az emberi teljesítőképesség, leleményesség kultuszában teltek, a tűz megszerzésének jelképeként égett a láng a versenyek ideje alatt. Amikor Coubertin báró segítségével a 19. század végén feltámadtak az újkori olimpiák, a láng először nem volt része az ünnepségsorozatnak. Az ókor óta az 1928-as amszterdami nyári játékokon lobbant fel először a fáklya. Az országokon át vándorló olimpiai láng, mint a nemzetközi béke jelképe pedig – fonák módon – a háborúra uszító Goebbels német propagandaminiszter támogatásával először az 1936-os berlini olimpiára érkezett meg az ókori olimpiák helyszínéről, a görögországi Olümpia romvárosából.

Ez a hagyomány napjainkig megmaradt: tavaly szeptember 29-én 12 ógörög papnőnek öltözött színésznő az olümpiai standion romjai között gyújtotta meg a lángot – Arkhimédész gyújtótükreinek legendájára utalva – egy a Nap sugarait összegyűjtő,  homorú tükörrel. A lángot ezután görög sportolók futva vitték körül Görögországban, majd október 7-én Athénben repülőre tették és Moszkvába küldték. Innen kiindulva 123 nap alatt 14 000 ember futott vele, adta át egyik fáklyáról a másikra a lángot, amely így 2900 települést érintve, 65 ezer kilométert tesz meg, bejárva egész Oroszországot, hogy végül a megnyitóünnepségre, február 7-ére Szocsiba érkezzen, ahol egy jeles orosz sportoló – akinek személye egyelőre titok – a Fisht Stadionban meggyújtja vele az olimpiai fáklyát.

Az igazi szenzáció azonban az, hogy az olimpiai láng, miközben a hatalmas kiterjedésű Orosz Föderáció területén jelenleg is útban van, hogy megtegye minden idők leghosszabb utazását, október 25-én egy orosz atommeghajtású jégtörő hajó fedélzetén eljutott az Északi-sarkra is. És ha mindez nem volna elég, a november 7-én Bajkonurból indult Szojuz TMA-11M űrhajó fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) is felvitték az olimpiai lángot,  pontosabban annak fáklyáját – hisz az űrhajókon biztonsági okokból nyílt lángot nem lehet használni –, sőt két orosz űrhajós egy egyébként is betervezett szerelés közben még egy űrsétára is kivitte a fáklyát! Öt nappal később egy másik, az ISS-en dokkoló űrhajóval, a Szojuz TMA-09M-el hozták vissza a fáklyát a Földre.

Múlt és jelen

Múlt és jelen: arany és ezüst emlékpénzek

Oroszország a téli olimpiák hőskorának sportjait megörökítő nyolc darab 50 rubeles arany emlékpénzt bocsátott ki 2014-es évszámmal, és tizenhat 3 rubeles ezüstpénzt, amelyből tizenöt az összes mai, modern téli olimpiai sportot jeleníti meg, illetve a tizenhatodik érmén egy jégszánkós, mozgássérült hokis látható – ez az emlékpénz jelképezi a téli paralimpiai sportok összességét. Az ezüstpénzeken díszítőelemként színes felfestéssel megjelennek a Szocsi környékén fellehető legjellegzetesebb vadvirágok és fák apró képei is. Mind az arany, mind az ezüst emlékpénzek címletoldalán Oroszország címere kapott helyet, valamint a finomság és az érme súlyának megjelölése: az aranypénzeket 1/4 uncia súlyban színaranyból verték (Au .999, 7,78 g, 22,6 mm), míg az ezüstöket 1 uncia sterlingezüstből (Ag .925, 31,1 g, 39 mm).

Az aranypénzek archív téli olimpiai fényképek után készült érmeképei ma már talán megmosolyogtatják a szemlélőt: jól visszaadják a modern kori olimpiák alapítójának, Coubertin bárónak az idealista szellemiségét, aki az olimpiát „amatőr sportoló úriemberek fair play vetélkedésének” képzelte el. És valóban, ezek az úriemberek száz évvel ezelőtt még nemcsak sportszerűségükben és bajtársiasságukban, hanem megjelenésükben is messzemenően betöltötték az úriember szerepét. Az érméken jól látható, ahogyan még a síugrást végző sportolón is öltönyzakó feszül, a jégkorongozók pedig ugyan lábszárvédőben, de bukósisak nélkül játszanak. Ami érthető, hisz ebben az időben még elképzelhetetlenek voltak a verekedések, mint ahogy a milliós sportolói reklámbevételek és a doppingvétségek is. De nem is lenne a szocsi téli olimpia a „legek olimpiája”, ha az oroszok a sok rekord mellé nem sorakoztattak volna fel még egyet: minden idők legtöbb doppingellenőrzésével, összesen 2500 teszttel igyekeznek majd biztosítani a versengés tisztaságát, hogy a világ télisportrajongói ne csak izgalmas vetélkedéseket, de valóban lélekemelő dobogóra lépéseket is láthassanak.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Nagyhatalmi egyezményNagyhatalmi egyezmény

Real Time Analytics