Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2014. június 27.

Alpár Ignác építészeti remekműve ezüstpénzen

Az MNB megalapításának 90. évfordulója

Májusban azonos érmeképű és méretű ezüst 10 000 forintos (Ag .925, 24 g, 37 mm, 5000 tükörveret) és réz-nikkel 2000 forintos (5000 verdefényes) kibocsátásával emlékezett meg a Magyar Nemzeti Bank alapításának 90. évfordulójáról.

Az MNB megalapításának 90. évfordulója

Az MNB 1924-es létrejöttével először kerültek hazánk pénzügyei egy független, nemzeti intézmény irányítása alá. A korábbi évszázadokban az ország pénzügyeit a Habsburgok alakították, és az 1848–49-es forradalom két évétől eltekintve, amikor az első felelős magyar kormány megbízásából a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank látta el a jegybanki feladatokat, nem létezett független magyar pénzügyi politika. 1867-től a központi banki feladatkört az Osztrák–Magyar Bank látta el, amelynek budapesti székhelyéül épült az MNB ma is használt V. kerületi palotája. Mivel a 90. születésnapját ünneplő Jegybank Kereszthury Gábor tervezte emlékpénzein is a bankszékház délkeleti homlokzata szerepel, érdemes egy kicsit elidőznünk e nagyszerű épületnél – annál is inkább, mert díszítése, belső felépítése hűen tükrözi a kor szellemiségét, amelyben született.

Bank és nagypolgári lakás

Az Osztrák–Magyar Bank nyolc osztrák, nyolc magyar építész meghívásos pályázatán választotta ki Alpár Ignác (1855–1928) győztes épülettervét. Az ő műve Budapesten a Szabadság téri Tőzsdepalota (a volt tévészékház), és a Deák-téri Anker-ház is – mindkettő monumentális alkotás –, de ez a páratlan munkabírású mérnök még több mint száz másik bankot, megyeházát, iskolaépületet tervezett országszerte.

Az 1905-ben átadott bankszékházban az eredeti elrendezés szerint az első emeleten a bankügyleteket szolgáló hivatalnokok kis irodáit működtették. A második emeletre a tanácsterem, valamint a bank vezetőségének irodái – és lakásai kerültek! Jól visszaadja ez a kor szellemiségét, amelyben nemcsak egy-egy cipész- vagy asztalosmester lakott a műhelye fölött, hanem az állami tisztségviselők lakása is hivataluk épületében kapott helyet, sőt gyakran az iparmágnások villája is a gyáruk udvarának sarkában állt. Ezeknek az embereknek az éjjel-nappali jelenléte a munkahelyükön a teljes mértékű szakmai, sőt vagyoni felelősségvállalást jelképezte. Ez volt a boldog békeidők erkölcsisége. Végül a harmadik emeleten további tanácstermek és a bankelnök dolgozószobája kapott helyet.

Az épület belsejében lenyűgöző márványoszlopok, csillárok, velencei tükrök láthatók, a külsejét díszítő szobrokat, domborműveket pedig a századelő legjobb szobrászművészeivel készíttették. Ezek témái – bányászat, ércolvasztás, aranyrudak öntése, pénzverés, ókori kereskedelem, művészetek és tudomány, földművelés és így tovább – a kor ízlése szerint mind az épület funkciójára utalnak.

A trianoni békediktátum értelmében az osztrák és a magyar utódállam is saját fizetőeszközt vezetett be. Így az 1924-ben alapított Magyar Nemzeti Banknak, illetve elnökének, a nemzetközileg ismert közgazdász Popovics Sándornak első feladata az inflálódó korona stabilizációja, majd 1927-ben az új nemzeti valuta, a pengő bevezetése lett. Mindemellett az MNB látta el az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését, a kamat és a hitelpolitikát – ahogy teszi ezt napjainkban is, immáron 90 éve.

Emlékpénzek az MNB saját jubileumaira

Emlékpénzek az MNB saját jubileumaira

 

  • Az 50. évforduló ezüst 50 forintosán a bankszékház a legjellegzetesebb arcát mutatja: a Bank utca–Hold utca találkozásánál lévő, egyetlen „vágott” sarka felől látható.
  • Az ezüst 100-as apró ikonjai „szocialista szimbolikával” a jegybank átfogó gazdasági, pénzügyi szerepére utalnak.
  • 1992-ben bocsátották ki a 200 forintos ezüst forgalmi érmét (Ag .500), amelyen az MNB épülete alatt a bankelnök és négy alelnökének aláírása látható. Mivel az aláírás a bankjegynyomtatásban igen, de a pénzverésben nem gyakorlat, egyesek szerint a bő 6 millió példányban vert érmével a bankvezérek önmaguknak is emléket állítottak.
  • 1999-ben a 75. évfordulóra vert érmén Juno római főistennő látható. Állandó jelzőjéből, a „Moneta”-ból keletkezett több nyelven a pénz szó, eredeti jelentése „emlékeztető, figyelmeztető, számon tartó”.
  • A 2005-ben kibocsátott sterlingezüst érme Alpár Ignác születésének 150. és az épület befejezésének 100. évfordulójáról emlékezett meg.
  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Don Quijote megalkotójaDon Quijote megalkotója

Real Time Analytics