Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2006. augusztus 6.

Őrült római császárok és pénzeik

Róma első évszázadaiban a juh és a szarvasmarha számítottak a legfőbb értéknek, később pedig bronzöntvények szolgáltak fizetőeszközül. Amikor viszont az i. e. III. században, Szicíliában és Dél-Itáliában élő görög kereskedők hatására a latinok is átvették a pénz használatát, mindjárt többféle fémből kezdtek érméket verni, és csakhamar létrehozták a világ valaha létezett egyik legösszetettebb pénzrendszerét.

Colosseum
Az antik Róma jelképe:
a Colosseum

Rómában létezett az aureus és a solidus, amelyek aranypénzek voltak. A leghosszabb életű római fizetőeszköz a denarius volt, amely ezüstből készült, és 20 darab ért egy aureust. A denariusnak a bronzból, esetleg sárgarézből vert sestertius képezte a váltópénzét, valamint a bronzból vert as, és az ennek negyedrészét érő, szintén bronz quadrans. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a rómaiak a birodalomhoz csatolt területeken, ha ott már létezett valamilyen jól bevált pénzrendszer, akkor annak az érméit is forgalomban hagyták, sőt a Rómába küldött adókat is elfogadták a provinciákon használatos pénznemben. A köztárság idején mitológiából vett jelenetek, istenek képei díszítették az érméket. A császárság korában azonban az uralkodók rájöttek, hogy a nép feletti hatalmuk tényének a pénzek a legjobb közvetítő eszközei az alattvalók irányába, ezért gyakorlattá vált az uralkodói portrékkal ellátott érmék kibocsátása, a hátoldali motívumok pedig soha nem látott változatossággal jelentek meg a római pénzeken.

Caligula (37-41)

Caligula

Germanicus hadvezér sokat háborúzott Róma területeit gyarapítandó, ezért fia a légiósok között nevelkedett. A fiú tőlük kapta a Caligula, azaz a "Kiscsizma" becenevet. Caligula nagybátyjának, Tiberius császárnak a halála után - akit Caligula a betegágyán párnával megfojtva segített át a másvilágra - a légiók támogatásának köszönhetően került hatalomra. Uralkodásának évei jól indultak, Róma félbehagyott épületeit befejeztette, és cirkuszi játékokkal szórakoztatta a népet. De paranoiája, őrültsége csakhamar elhatalmasodott rajta: vélt ellenségeit kezdte a cirkuszi vadállatok elé vetetni, valamint soha nem látott mértékű dőzsölésbe kezdett. Kiadásainak fedezésére elviselhetetlen adóterhekkel sanyargatta a népet. Áldatlan uralkodásának végül a praetorianus gárda, azaz a császári elit testőrség tisztjei vetettek véget, "brutusi hagyományt" követve késszúrásokkal küldték halálba a 29 éves zsarnokot.

sestertius

A képen egy Caligula-féle sestertius látható, amelyet teljesen bevont a zöldesszürke patina. Caligula édesapja utáni vezetéknevén, Germanicusként szerepel a pénzen. A császár "szeretett" nővérei, Agrippina, Drusilla és Julia alakját verette az érme hátoldalára. A történetírók szerint Caligula vérfertőző kapcsolatra kényszerítette Drusillát, sőt egy időben még testvérházassággal is törvényesíteni akarta viszonyukat.

Vesta

Vesta istennő, a családi tűzhely őrzője látható ezen a Caligula-féle sestertiuson. A róla elnevezett Vesta-szüzek a Vestapalotában éltek, és nagy tisztelet övezte őket: kérő szavukra akár egy halálraítéltnek is megkegyelmeztek. Ha vétettek szüzességi fogadalmuk ellen, büntetésül élve temették el őket. Caligula mindhárom nővérét a Vesta-szüzek közé soroltatta, ezért Drusilla ártatlanságának meggyalázása különös aljasság volt részéről. Az SC felirat azt jelenti: Senatus Consulto, azaz "A szenátus rendeletére". Ez azért állt az érmén, mert a bronzpénzek fémértéke alacsonyabb volt a névértéküknél, és a sestertiusok értékét a szenátus ezzel a figyelmeztetéssel is biztosítani próbálta.

Claudius (41-54)

Claudius

Sokáig úgy tűnt, hogy előnytelen külseje, betegeskedései, sántasága, dadogása miatt Claudiusra nem vár valami fényes jövő a politikai pályán. Caligula meggyilkolása után azonban kapóra jött a mindig hivatalra vágyó, ősi nemesi családból származó Claudius jelenléte az udvarban, és a praetorianus gárda, a zavargások elkerülése végett gyorsan kikiáltotta őt császárnak. A sokáig mellőzött Claudius hadjáratban elfoglalta Britanniát, ami egy időre elismerést hozott számára. Azonban a császár mértéktelenül ivott, szenvedélyes kockajátékos volt, és talán szerencsétlen házassága miatt is - miután kiderült, hogy felesége, Messalina többször megcsalta, kénytelen volt az asszonyt kivégeztetni -, csakhamar rajta is az elmeháborodottság jelei mutatkoztak. Halomra ölette vélt ellenségeit, és tanácsadói rosszallása ellenére feleségül vette saját unokahúgát, Agrippinát. Ez lett a végzete: Agrippina, hogy biztosítsa első házasságából származó fiának, Nerónak a trónutódlást, mérgezett gombával meggyilkolta a 64 éves Claudiust.

denarius

Ez egy Claudius idejében ezüstből vert denarius. Még az érme kisplasztikáján is látszik, hogy a császár nem volt túl előnyös megjelenésű ember. A hátoldalon a vadászat istennőjének, Dianának egykor a görögországi Ephesosban állt temploma látható az istennőt ábrázoló szoborral.

aureus

A képen egy Claudius-féle aureus hátoldala látható. A tölgyfalevél-koszorú, akárcsak a babérkoszorú, a dicsőség jelképe volt Rómában. A tölgyfakoszorút a szenátus adományozta Claudiusnak, névlegesen azért, amiért megszabadította a népet a zsarnok Caligulától (tudjuk, hogy valójában hogyan került a trónra). Az érmén látható EX SC OB CIVES SERVATOS felirat latinul annyit tesz: "A szenátus rendeletére a polgárok megmentéséért."

Nero (54-68)

Nero

Claudius halála után fogadott fia, Nero került a császári trónra. Uralkodásának első évei nevelőjének, Senecának, a filozófusnak a pozitív hatása alatt teltek el. Öt év múlva azonban meggyilkoltatta édesanyját, mert felette való gyámkodásában saját helyzetét vélte veszélyeztetettnek. Amikor tűzvész pusztította el a fából épült Rómát, elterjed a rémhír, hogy a császár maga okozta a pusztítást, hogy nagy ívű építkezésekbe foghasson. Nero védekezésül a keresztényeket kiáltotta ki bűnösnek, és százával végeztette ki őket. Összeesküvés hamis vádjával gazdag polgárokat öletett meg, hogy vagyonukat megszerezvén finanszírozhassa építkezéseit és orgiáit. Várandós feleségének, Sabina császárnénak a halálát is ő okozta, mert dühében úgy megrúgta az asszonyt, hogy az belehalt sérüléseibe. Amikor egy ellene szőtt valódi összeesküvésre derült fény, még Senecát is megölette. Önkényuralma ellen végül a provinciákon felkelés indult, a praetorianus testőrség elpártolt tőle, és Nero, félve a véres bosszútól, egy késsel nyakon szúrva magát, öngyilkosságot követett el.

sestertius

Egy sestertius, amely Nerót ábrázolja a congiariumnak nevezett uralkodói aktus közben. A császárok ünnepélyes alkalmakkor, mint például a születésnapjuk, a szegényeket élelmiszerrel vagy pénzzel ajándékozták meg. Az érmén jobboldalt Nero ül a császári trónon, mögötte a praefectus annonae, azaz a "közellátási biztos" áll, elöl pedig a császári megbízott egy abacust nyújt át a nép képviselőjének, mint az odaajándékozott javak szimbólumát. A háttérben Minerva, a tudományok és művészetek istennője látható, karján egy bagollyal. Jelenlétével a császár isteni bölcsességére kívántak utalni, amely őt a congiariumra sarkallta.

denarius

A képen egy Nero uralkodása alatt vert denarius látható, amelyet Ostia kikötője és az ott állomásozó hajók díszítenek. Mivel Róma a tengerparttól beljebb fekszik, kikötőjének fontos szerepét a hozzá legközelebb eső Ostia városa látta el. Nero volt az első császár, aki a denariusok ezüsttartalmát csökkenteni kezdte, és ezt a pénzrontást az őt követő római uralkodók oly mértékben folytatták, hogy a Római Birodalom utolsó éveiben az ezüstpénz nemesfémtartalma mindössze fél százalékra esett.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Szamuráj hagyománySzamuráj hagyomány

Real Time Analytics