Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2014. november 5.

Az MNB legújabb emlékpénzei

Akik nevet szereztek a magyarságnak

Zrínyi Miklós, Somogyvár-Kupavár

Zrínyi Miklós, Ganz Ábrahám vagy Bárány Róbert, bár különböző származásúak voltak, Magyarországot választották hazájuknak vagy tetteikkel a magyarság hírnevét öregbítették.

Egy költő-hadvezér halálára

Zrínyi Miklós (1620–1664) arcképe és csáktornyai várának 17. századbeli ábrázolása látható a halálának 350. évfordulójára kibocsátott, Hunyadi László tervezte emlékpénzeken (5000 Ft Ag .925, 5000 db tükörveret és 2000 Ft CuNi, 5000 db verdefényes, mindkettő 12,5 g, 30 mm). Csáktornya ma a Horvátországhoz tartozó Muraközben található, erődítménye – napjainkban már szelídebb külsővel – a helytörténeti múzeumnak ad otthont.

A horvát bánságig jutó, magát inkább katonának, semmint költőnek tekintő Zrínyi sok nyelven beszélt – magyarul, németül, horvátul –, így a horvátok is maguknak követelik, a műveit azonban, melyek közül leghíresebb a dédapja mártíromságáról szóló hősi eposz, a Szigeti veszedelem, magyarul írta, így valószínű, hogy ezt tekintette az anyanyelvének.

A kitűnő hadvezér többször megállította az Európára zúduló törököket, ezért a pápától a francia királyig jelentős uralkodók fogadták a kegyeikbe. Ám az emlékpénzen is olvasható latin jelmondata ellenére („Jó szerencse, semmi más!”), 44 éves korában elhagyta a szerencséje: a bécsi udvar – nem alaptalanul – Habsburg-ellenes összeesküvőt látott benne. Ez, és sebeinek korabeli leírása alapján a történészek ma már egyre inkább valószínűsítik, hogy halálát nem egy vadászaton megsebesült vadkan, hanem bérgyilkos okozta.

Koppány vezér Somogyországa

Somogyvár a Balatontól délre egy apró, ám nagy múltú település: már hatezer évvel ezelőtt is lakott volt. Itt volt a Szent István ellen lázadó Koppány vezéri szállása, az Árpád-házi herceg alá tartozó „Somogyország” központja is. A falutól északra fekvő Kupavár dombon tárták fel a régészek Európa egykoron legpompázatosabb bencés kolostorát, a Szent László alapította Szent Egyed apátságot, amelyet a törökvész évszázadaiban erődítménnyé építettek át. Ennek maradványai, a lovagkirály szobra, egy impozáns kilátótorony alapozták meg – Mohács és Ópusztaszer mellett – hazánk harmadik nemzeti emlékhelyét, amelynek népszerűsítésére az MNB kibocsátotta a Tóth Zoltán tervezte színesfém érmét (2000 Ft, CuZn, 18,4 g, 37 mm, 5000 db bronzpatinázott kivitel). Az emlékpénz címletoldalán egy az ásatásokkor előkerült griffdombormű látható (a falu címerében is griff szerepel), míg a hátlapon az apátság alaprajza mögött az egykori szerzetesi kerengő megmaradt oszlopai sejlenek fel.

A magyar nehézipar atyja

A reformkor Magyarországa vonzotta a mesterembereket, mérnököket, hisz hazánk Széchenyi által lendületbe hozott ipara sok munkát adott számukra. Így került Budára a 200 éve született Ganz Ábrahám (1814–1867) svájci vasöntőmester is, aki 1844-ben beindított kis öntödéjével és találmányaival – vonatkerekeket, gabonaőrlő hengereket gyártott – megalapozta a Ganz vállalatbirodalmat, amelyet halála után üzlettársa, a német Mechwart András gépészmérnök virágoztatott fel. A „Magyar mérnökök és feltalálók” érmesor legújabb kibocsátását tervező Bitó Balázs a Ganz gyár emblematikus termékét, a vonatkereket helyezte a feltaláló arcképét is megmutató színesfém emlékpénzre (2000 Ft, CuNi, 14 g, 28,43x28,43 mm, 6000 db tükörveret, 4000 db verdefényes).

Ganz Ábrahám, Bárány Róbert

Aki a nevét magyarul írta

Bárány Róbert (1876–1936) várpalotai zsidó családból származott, s bár ő maga már Bécsben született, ott is járt orvosi egyetemre, korabeli dokumentumok megőrizték aláírását, amelyben vezetéknevét az „á”-kon mindig vesszővel, a végén magyar „ny”-el írta. Megható példája ez a gyökerekhez való ragaszkodásnak, különösen, hogy az orvosprofesszornak a magyar tudományos élettel soha nem volt kapcsolata. A bécsi klinikán fül-orr-gégészként dolgozván a páciensek fülének öblítése közben vette észre azok gyakori szédülését, s ez vezette a belső fülben lévő egyensúlyszerv felismerésére, amelynek leírásáért 1914-ben orvosi Nobel-díjat kapott – ezért a „Magyar Nobel-díjasok” érmesor legújabb kibocsátásán, a Vékony Fanni tervezte ovális érmék címletoldalán a fül apró egyensúlyszerve, a cochlea („csiga”) keresztmetszete látható. (5000 Ft Ag .925, 12,5 g, 5000 db tükörveret és 2000 Ft CuNi, 10,3 g, 5000 db verdefényes, mindkettő 30x25 mm).

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics