Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2015. május 7.

A repülés története afrikai ezüstpénzeken

Vadászrepülők

20 gramm színezüstből vert emlékpénzeket bocsátott ki a kis közép-afrikai köztársaság, Burundi. A „Repülés története” című, tavaly indult és egyelőre nyitott végű kollekción színes felfestéssel jelennek meg a hadászat történetének legfontosabb vadászgépei. Az érmék egységes oldalán az ország címere látható.

Yought F4U Corsai

 

A légi csata két vadászrepülő között lezajló közelharc, „dogfight”, azaz „kutyaviadal”, ahogyan az I. világháború légi csatái óta a nemzetközi repülős terminológia nevezi ezt a nem ritkán élet-halál harcot. A világtörténelem leghíresebb légi csatáit kétség kívül az I. és a II. világháborúban vívták, azonban a közhiedelemmel ellentétben, miszerint a gépek túl nagy sebessége miatt a második világháború óta ilyenre már nem került sor, azóta is megtörtént, hogy különféle nemzetközi konfliktusok helyszínén – mint a vietnámi háború vagy a Perzsa-öböl háborúi – vadászgépek csaptak össze a levegőben.

„Kutyaviadalok” és „ászok”

A világtörténelem első légi csatáját érdekes módon egy osztrák–magyar és egy szerb pilóta vívták. 1914 augusztusában a Középnyugat-szerbiai Cer hegység környékén harcoltak a Monarchia és Szerbia erői, amikor egy osztrák–magyar és egy szerb repülőgép találkoztak. Az osztrák–magyar állások fölé felderítés céljából merészkedő szerb gép „ellen” a Monarchia is felküldött egy – ekkor még fegyvertelen – gépet, s a pilóta – a hadtörténet sajnos nem jegyezte fel, hogy magyar volt-e vagy osztrák – integetéssel, egyértelmű kézmozdulatokkal próbálta az ellenség tudtára adni, hogy tűnjön el. Mivel az nem tágított, az osztrák–magyar pilóta végül előkapta a revolverét és több lövést adott le a szerb gépre – mire a délszláv repülős „visszavonulót fújt”.

Okulva a történtekből, néhány hét múlva már mindkét fél repülőgépeit géppuskákkal szerelték fel, pár hónappal később pedig már a nyugati fronton a francia és a német pilóták is golyószórózáporral „üdvözölték” egymást. Csakhamar kitűntek a tehetségesebb repülősök, akik tucatjával lőtték le az ellenséges gépeket. Őket „ászok”-ként emlegette a korabeli sajtó és a hazájukban nemzeti hősként tekintettek rájuk. Leghíresebb a német Manfred von Richthofen lett, a „Vörös Báró”, aki mindössze 25 évesen életét vesztette, de még így is 80 ellenséges gépet semmisített meg.

Messerschmitt BF109, Spitfire, Hurricane

Az angliai csata

A harci repülők történetének csúcspontja minden bizonnyal az a második világháború során vívott küzdelemsorozat volt, amelyet angliai csataként ismer a történelem. A náci Németország egyik fontos katonai célkitűzése volt, hogy a „brit oroszlánt” térdre kényszerítse. A nyugati fronton utolsó bástyaként álló ellenség azonban – sziget lévén – kemény diónak bizonyult. A németeknek ahhoz, hogy inváziót indíthassanak a Brit-szigetek ellen, előbb le kellett győzniük az angol légierőt – különben a Royal Air Force pilótái szétbombázták volna a La Manche-csatornán hajóval közeledő német haderőt.

Az angliai csata – az első légitámadások a csatornán hajózó brit konvojok, a Brit-szigetek repülőterei és kikötői ellen – 1940 júliusában kezdődtek és 1941 májusáig tartottak. A csatát – legalábbis a brit hadtörténészek szeretik így beállítani – az angol pilóták tudásfölénye nyerte. A két nép „nemzeti” vadászgépe, az angol Spitfire és a német Messerschmitt – az első 2014-es emlékpénzen is látható BF 109 –, kétség kívül egyformán jó gépek voltak. Egymással szembeni hátrányaik és előnyeik kiegyensúlyozták a különbségeiket. A Spitfire például gyorsabb volt – a végsebessége elérte a 800 km/órát is –, ezzel szemben a nála lassabb Messerschmitt – amely „csak” 700 km/órás sebességre volt képes –, nagyobb szárnyfesztávolságának és keskenyebb szárnyainak köszönhetően fordulékonyabb és könnyebben manőverezhető volt. A másik legfontosabb tényező, a fegyverzet tekintetében szintén volt különbség: míg a Spitfire összesen 8 gépfegyverrel rendelkezett, amelyekből egyszerre árasztott golyózáport a németekre, addig a Messerschmittnek csak 2 gépfegyvere volt, ugyanakkor fel volt szerelve két nagyobb kaliberű gépágyúval is, amelyek nagy rombolóerejű robbanólövedékeket küldtek az angol gépek után.

Messerschmitt BF109, Spitfire, Hurricane, Angliai csata

Az egy évig elhúzódó angliai csatát a kezdeti német sikerek ellenére végül a britek nyerték, és bár tény, hogy a hazájukat védő angol pilóták oroszlánként küzdöttek – nem ritkán egyedül bocsátkoztak öngyilkos támadásokba a hatalmas német támadó rajok ellen –, az angliai csatát nem annyira a britek tudásbeli fölénye, hanem a radar birtoklása, és a németek több frontos háborúja, gazdasági kimerülése nyerte meg az angolok számára. Az angliai csatában a német légierő nagy része azonban valóban megsemmisült, s ezt a csapást – a Luftwaffe 1014 bombázójának és 873 vadászgépének elvesztését – Németország a háború végéig már nem tudta kiheverni. Akár azt is mondhatnánk, hogy a vég kezdete volt ez a Harmadik Birodalom számára, hisz később, 1944–45-ben – légierő híján – Németország már védtelenül ki volt téve a szövetségesek bombázásainak.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics