Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2006. december 6.

Egy különleges aranypénz Japánból

A modern japán pénznem, a yen bevezetése előtt a feudális Japánban évszázadokon át kínai és japán rézpénzeket, valamint japán ezüstöt és aranyat használtak fizetőeszközül. Az aranypénzek közül a legnagyobb értékű az ovális formájú obankin volt: mérete elérhette akár a harminc centimétert, rendkívüli értéke miatt csak a kiváltságosok birtokolhatták.

Japán aranypénz
Japán

A császárság idejéből származó távol-keleti aranypénz, az "obankin" neve önmagáért beszél: az "oban" szó japánul annyit tesz, "nagy lapka", míg a "kin" toldalékszó jelentése "arany". Találó elnevezés, hisz az obankinek nagysága elérhette akár a harminc centimétert, súlyuk pedig a több száz grammot is. Hatalmas értékénél fogva az obankint nem is használták fizetőeszközként a hétköznapi pénzforgalomban, jellemzően inkább jutalomként vagy ajándékként adományozták. Csak kivételes alkalmakkor szolgált fizetőeszközül, például a császári udvar anyagi ügyeinek intézésekor, illetve nagyon gazdag kereskedők olyan üzleteinek bonyolításánál, amelyeknél nagy értékű és mennyiségű áru cserélt gazdát. De sokkal jellemzőbb volt például, hogy a feudális Japán császári hatalmat is gyakorló, teljhatalmú hadura, a sógun obankinnal jutalmazta a leghűségesebb csatlósait.

A képen látható obankint a ma Tokió részét képező Edóban verték 1725-ben, a Kyoho-érának nevezett időszakban, Tokugawa Yoshimune sógun uralkodása alatt. Az edói pénzverőben mindössze 8515 darab készült ebből az ovális formájú, nagyméretű aranypénzből. A 15 centiméteres érme előlapján felül egy kisebb, alul egy nagyobb tusfelirat látható. A felső, kisebb kalligrafikus jelek az aranypénz névértékét jelölik, míg az alsó, nagyobb kalligráfia a sógun által a pénzverés felügyeletével megbízott Goto család kézjegye. A feliratok lekopásának megakadályozására az érméket selyembe vagy pamutszövetbe csomagolták, míg a nagyobb mennyiségeket rekeszes faládikókban tárolták. Azonban ha a felirat mégis lekopott, a megfelelő járulék megfizetése után a pénzverő újra hitelesítette kézjegyével az érmét. Az aranypénz széleibe vert négy pecsét a japán kiri-virágot, a hatalom ősi jelképét ábrázolja. Az érme egész előlapján vízszintes rovátkák figyelhetők meg, melyek valószínűleg azt voltak hivatottak jelölni, hogy az egész érme nemesfémből készült. A hátoldalon látható két felső pecsét szintén a kiri-virágot jeleníti meg, míg az alsó nagypecsét a már említett Goto családot jelöli. A bal alsó részen látható három kispecsétből a két alsót az obant elkészítő pénzverő munkások helyezték el, míg a felsőt vélhetően a felügyelőjük ütötte be.

A Kyoho-éra obankinja 165 grammos súlyával már a maga korában is hatalmas értéket képviselt: 10 ryós névértéke 75 kilogramm súlyú rézpénz értékének felelt meg. Bár a feudális Japánban a késő középkortól kezdve nagyon sokféle kínai és japán rézpénzt, valamint japán ezüstpénzt használtak fizetőeszközül, szigorúan szabályozott súlyával és finomságával az obankin volt az első állandó értékű, megbízható, külföldön is elismert japán pénz. Az obankinok a 16. századtól 1860- ig voltak forgalomban, és külön érdekességük, hogy a világ legtöbb országában bevett pénzverési szokásokkal ellentétben az obankinokon soha nem jelölték meg a kibocsátó császár vagy sógun személyét.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
HúsvétHúsvét

Real Time Analytics