Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2009. szeptember 21.

A csillagjóslástól a Holdra szállásig - A Csillagászat Nemzetközi Éve

bimetál emlékpénz
Galileo Galilei arcképe az osztrák bimetál emlékpénzen. Az ezüstérme sárga nióbium magva ötletesen a Holdat ábrázolja

Kepler ezüst
Csehország és Némerország is ezüstérmével tiszteleg a modern csillagászat atyjának, Keplernek

Apollo-11 arany
A Csendes-óceán déli részén fekvő apró Cook-szigeteken sem feledkeztek meg a nagy évfordulóról: aranyérméjükön a Hold körül keringő Apollo-11 látható

parabolaantenna
A holdra szállással kapcsolatban Ausztrália természetesen a saját szerepére a legbüszkébb: arany emlékpénzén az az óriás parabolaantenna látható, amely az Új-Dél-Wales állambeli Parkes városka határában vette Armstrongék adását a Holdról

Az ENSZ a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította 2009-et, mert ebben az esztendőben van több olyan asztronómiai felfedezésnek és csodálatos emberi teljesítménynek is az évfordulója, amelyek megváltoztatták a történelmet. Ezek kapcsán számos ország bocsátott ki emlékpénzeket, amelyek legjavát mutatjuk be cikkünkben.

A tudománytörténet szerint a Porosz Királyságban élő, lengyel nemzetiségű Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) volt az a tudós, akivel "minden elkezdődött". Kopernikusz papként, orvosként dolgozott, és csak szabad idejében foglalkozott csillagászattal. Ehhez képest megfigyelései átütő erejűek voltak: Az égi pályák körforgásáról című műve, melyet halála évében publikáltak először, megváltoztatta a világot. Ebben fejtette ki ugyanis - egyelőre csak mint matematikai számításokon alapuló hipotézist -, hogy a világegyetem középpontjában nem aprócska Földünk, hanem a Nap áll. Ez volt a korszakalkotó heliocentrikus világkép.

Galileo Galilei (1564-1642)

400 éve történt, hogy tudományos megfigyelések céljából a távcsövét valaki első ízben a csillagos ég felé fordította. A világhírű Galileo Galilei volt ez az ember. Galilei már kész tényként kezelte a Kopernikusz művében leírtakat, és csillagászati megfigyeléseit erre alapozva végezte el. Amire jutott: hogy Kopernikusznak igaza van. Csakhogy Galileit az inkvizíció vád alá helyezte és elítélte. Tanait nyilvánosan meg kellett tagadnia, így elkerülhette a megkínoztatást és a máglyahalált, de még így is évekig házi őrizetben volt és raboskodott - a tudománytörténeti legendárium szerint egy igen érdekes helyen is: a písai ferdetoronyban. Pere az inkvizícióval szerencsésen ért véget ahhoz képest, hogy kortársa, Giordano Bruno (1548-1600) filozófus az övéhez hasonlóan lázító és "Sátántól eredő" gondolatokért máglyahalált halt. Mindössze annyit állított, hogy a csillagok tőlünk távoli napok, melyek körül ugyanúgy bolygók keringenek, mint a mi Napunk körül.

Johannes Kepler (1571-1630)

A német csillagjós, matematikus és csillagász ténykedése beigazolta nagy elődjeinek, Kopernikusznak és Galileinek minden feltevését. Saját készítésű teleszkópjain állhatatosan végezte a bolygók megfigyelését, és komoly matematikai számításokat is végzett. Szintén négy évszázaddal ezelőtt publikálta Új csillagászat címen híres művét, amelyben a bolygók mozgásának törvényeit írta le. De a következő csillagászati évforduló kapcsán ugorjunk most egy nagyot az időben, a szörnyűséges és egyben csodálatos 20. századba.

Hidegháború és űrverseny

Az '50-es évek közepétől már nagyban zajlott a hidegháború, és ennek folyományaként a szovjet-amerikai űrverseny. Egyelőre az oroszok álltak nyerésre: 1957-ben Föld körüli pályára állították a világ első műholdját, a Szputnyik-1-et. Ezután még nagyobb kihívásnak kellett megfelelni: ember alkotta tárgyat juttatni a Holdra. Pontosan 50 évvel ezelőtt a szovjeteknek ez is sikerült: 1959 szeptemberében a Lunyik-2 űrszonda a Hold felszínébe csapódott. Bár csak egyszerű kísérleteket végzett - radioaktivitást, mágneses mezőt mért út közben és a Holdba csapódás előtt - a Lunyik-2 teljesítménye korszakalkotó volt. A szonda 33 óra alatt érte el a Holdat, félúton egy nátriumfelhőt bocsátott ki magából, amelyet a csillagászok innen a Földről sikeresen megfigyeltek. A célba érését csak onnan lehetett tudni, hogy a Lunyik-2 folyamatos rádióadása pont a feltételezett Holdhoz érkezésekor szakadt meg. A szovjet Hold-szonda sikere és Gagarin szintén az "imperialistákat" megelőző 1961-es űrrepülése ösztönözte az amerikaiakat arra, hogy véghez vigyék az űrkutatás eddigi legcsodálatosabb teljesítményét: a holdutazást.

1969 - Ember a Holdon

40 évvel ezelőtt, 1969. július 21-én lépett az Apollo-11 űrhajósa, Neil Armstrong (1930) a Holdra. Az Apollo-11 űrhajó küldetése 8 napig tartott, melynek során három asztronautát juttatott el a Föld kísérő égitestéig. Amíg Michael Collins pilóta a Hold körül keringett az Apollo-11 űrhajóval, Armstrong és Buzz Aldrin egy holdkomppal leszálltak a Holdra. Űrsétájuk két és fél órát tartott, mindössze 60 méterre távolodtak el a leszállóegységtől. Ezalatt méréseket végezek, fényképeztek, kőzeteket gyűjtöttek és természetesen kitűzték az amerikai zászlót. Lábnyomaik örökre ott maradtak a Hold felszínének finom porában, hisz ott soha nincs szél vagy eső, ami eltüntethetné őket. Buzz Aldrin készített is egy híres fényképet társa, Armstrong bakancsának lenyomatáról. Befejezésül emlékezzünk meg arról, hogy a nyugati demokráciák diadalának tekinthető az a fantasztikus tény, hogy a szovjeteknek a saját űrprogramjukkal kapcsolatos szokásos titkolódzásával szemben mindezt élő tévéadásban közvetítette a NASA, a Deep Space Network cég Ausztráliában lévő óriás parabolaantennájának köszönhetően, amely vette és az egész világ felé továbbította a Holdról érkező izgalmas képsorokat.

Hubble-űrtávcső
- Egy érmekülönlegesség Palauból: az ezüstpénzen a Föld körül keringő Hubble-űrtávcső látható, az érmén lévő lyukba - a korai, csiszolt lencsés teleszkópokra utalva - egy kis nagyítóüveg került
- Franciaország 200 euró névértékű festett, szép aranypénze, amely az Armstrong lábnyomáról a Holdon készült híres fényképet örökíti meg
  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Don Quijote megalkotójaDon Quijote megalkotója

Real Time Analytics