Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2007. április 10.

Az osztrák főhercegnő "magyar pénze" - Mária Terézia dukátja

A dukát évszázadokon át a jó minőségű aranypénz szinonimája volt szerte Európában. Mária Terézia, a magyar királynői címet is viselő osztrák főhercegnő a hagyományos magyar Madonna-ábrázolást választotta dukátjaira.

Mária Terézia

Az uralkodását mindössze 23 évesen kezdő Mária Terézia (1740-1780) trónra lépésekor azonnal az osztrák örökösödési háborúk kellős közepén találta magát. A legenda szerint az 1741-es pozsonyi országgyűlésen karján a csecsemőkorú II. Józseffel, könnyeivel küszködve kérte a magyar nemesek támogatását a birodalom egységének megőrzéséhez, kik a meghatottságtól az elhíresült "Életünket és vérünket!" kiáltással válaszoltak a felhívásra. A valós ok persze sokkal prózaibb volt: az országgyűlés előbb elfogadtatta a királynővel a nemesség adómentességét, azután ajánlkozott fel a trón védelmére. De tény, hogy Mária Terézia ezután nem kis mértékben a magyarok által kiállított 11 huszárezrednek köszönhetően került ki győztesen a tíz évig tartó hatalmi harcokból, és ezért élete végéig némi rokonszenvvel viseltetett magyar alattvalói iránt. Talán ez volt az oka - vagy éppen ellenkezőleg, a Magyarországot is magában foglaló Habsburg Birodalom bonthatatlan egységét volt hivatott szimbolizálni -, aranydukáthogy Mária Terézia dukátjain a hagyományos magyar érmeábrázolás, a karján a kisded Jézust tartó Szűz Mária volt látható. Még érdekesebb ennél, hogy a Szentanya lábánál nemzeti kiscímerünk kapott helyet, de rajta szokatlan módon nem a magyar, hanem az osztrák korona látható. A Szent Koronán a kereszt ferdén áll, a Mária Terézia dukát koronáján viszont egyenes; de a magyar koronának az alakja sem szélesedő, mint az érmén látható koronáé.

Az aranypénz előlapján az uralkodónő egész alakos képe látható: Mária Terézia palástban, jogarral és országalmával a kezében. A képen látható Mária Terézia dukát, amint az a verdejegyből is kitűnik, magyar pénzverőben, Körmöcbányán készült. Az itteni bányákból felhozott aranyból vert forintok, dukátok magas nemesfémtartalmuk, tisztaságuk miatt évszázadokon át a legértékállóbb pénzek közé tartoztak Európában. Uralkodása alatt Mária Terézia is igyekezett megőrizni arany fizetőeszközeinek értékét és minőségét. Ennek érdekében a két felvidéki bányaváros fejlesztésére is hangsúlyt fektetett: Körmöcön alkalmaztak először robbantásos bányászatot, valamint szivattyúkat az aknákban összegyűlő víz eltávolítására, míg az uralkodónő Selmecbányán 1763-ban bányászati főiskolát alapíttatott. Ez utóbbit, megteremtve ezzel Európa első ilyen jellegű oktatási intézményét, 1770-ben egyetemi rangú bányászati és kohászati akadémiává emelte.

dukát

A dukát eredete

"Sit tibi Christe datus quem tu regis iste ducatus", azaz "Neked ajánljuk Krisztus, ki uralkodsz e hercegen"- szólt a latin nyelvű körirat azokon a 3,54 g súlyú színarany érméken, melyeket először 1284- ben vertek Velencében. A pénz Velence védőszentjét, Szent Márkot ábrázolta, amint a városállam fejének, a térdeplő dózsénak egy zászlót ad át. A hátoldalon Krisztus alakja volt látható. A körirat utolsó szava után "dukát" néven a jó minőségű aranypénz gyorsan közkedveltté vált egész Európában. A dukát elnevezést a későbbi évszázadokban még sok más olyan aranypénzre - zecchinókra, forintokra, guldenekre - is használták, melyek megbízhatóan magas aranytartalmukról voltak ismertek.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics