Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2007. június 6.

Ezüstpénz a Gyulai vár látképével

A Gyulai vár történelmünk egyetlen bevehetetlen erődítménye, melyet ostrommal soha nem foglalt el senki, csak tárgyalások útján, megadással. A nagy múltú vár a Magyar Nemzeti Bank legújabb emlékpénzén került megörökítésre.

Gyulai vár

"Ha Gyula elvész, szabad az út Egerig." - mondogatták a 16. század közepén, és valóban, a törökök számára akkor nyílt meg igazán az út az ország belseje felé, amikor 1566-ban nagy nehezen, tizennégyszeres hiábavaló ostrom után alkuval szerezték meg a várat. Szerencsére nem rombolták le, és a 129 éves török birtoklás után épen került vissza a magyarok kezére. A gyulaiak megbecsülték történelmünk e nagyszerű tanúját, és a 19-20. században kijavíttatták romos részeit. Ezért ma a Gyulai vár Kelet-Közép-Európa legszebb, legépebben megmaradt sík vidéki gótikus téglavára, a maga nemében páratlan építészeti látványosság. Történelmünknek ezt a remek emlékét örökíti meg az MNB "Magyar várak" elnevezésű érmesorának negyedik, májusban kibocsátásra kerülő darabja. Az 5000 forint névértékű ezüst emlékpénz címletoldalán a Gyulai vár jól felismerhető körvonalai láthatók, míg a hátoldalon az építmény élethű képe kapott helyet, előtérben a gyulaiaknak oly kedves Csónakázó-tóval.

Gyuláról az első hiteles említés Károly Róbert királytól való, aki 1313-ban néhány napot ezen a vidéken töltött, és "Datum in Julamonustra, circa album Crisium", azaz "Kelt Gyulamonostorán, a Fehér-Körös közelében" keltezéssel bocsátott ki két oklevelet. A vár története akkor kezdődik, amikor Zsigmond király 1403-ban Maróti János macsói bánnak adományozza az uradalmat.Szulejmán
Maga a szultán, Nagy
Szulejmán volt a támadó
török sereg vezére
A Marótiak azonnal nekikezdtek a vár építésének. Mivel a 15. században ez mocsaras vidék volt, a vár különös alapozást kapott. Először ötméteres tölgyfa oszlopokat vertek le függőlegesen az iszapos talajba. Erre két méter magasságig terméskő falat húztak, és csak a kőalapozásra kezdték felépíteni a vár téglafalait. A Maróti család magva szakadtával a Gyulai vár Mátyás királyra szállt vissza, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta a birtokot. Ő építtette a vár melletti, ma is meglévő kerek ágyútornyot. A török 1566-ban kezdett Gyula ostromába, de a Kerecsényi László várkapitány vezette védők elkeseredett ellenállást tanúsítottak, és összesen 14-szer verték vissza a támadásokat. Csak 9 heti ellenállás után, amikor már elfogyott az élelmük, vizük, kezdtek tárgyalni a törökkel. Történelmi források szerint Kerecsényit sokan kárhoztatták a vár feladásáért, de a tények mégis mellette szólnak: egy magyar vár sem bírt ki 9 hetes ostromot, és mivel felmentő seregnek még a hírét sem hallották, nem volt értelme a további vérontásnak. A várkapitány a falak közé menekült és járványok tizedelte polgári lakosságot, valamint megmaradt katonáit akarta megmenteni a biztos pusztulástól. Az osztrák-magyar seregek 1695-ben foglalták vissza a várat a törököktől, de nem ostrommal vették be, hanem tárgyalás útján, megadással.

Tény, hogy a Gyulai várat sokan, sokszor megtámadták, de mindvégig ellenállt, és így kivívta magának azt a rangot, hogy az ostrommal soha be nem vett egyetlen magyar várrá váljon. A méltóságteljes épületet megörökítő, 925-ös ezüstből vert emlékpénz 31,46 g súllyal és 38,61 mm átmérővel összesen négyezer verdefényes és négyezer tükörveretű változatban kerül kibocsátásra.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Golden Gate hídGolden Gate híd

Real Time Analytics