Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2007. december 6.

Egy szent és egy templom

Az MNB idei utolsó két emlékpénz-kibocsátásának egyikén a Debreceni Református Nagytemplom, míg a másikon Árpád-házi Szent Erzsébet látható. A Nagytemplom a magyar kálvinisták jelképének számít, míg a pontosan 800 éve született Árpád-házi Szent Erzsébet a katolikus egyház világszerte ismert és nagy tiszteletnek örvendő magyar szentje.

Debreceni Református Nagytemplom

Több mint fél évezredes romok, megszentelt épületkövek fölé magasodik az ország legnagyobb kálvinista temploma, a Debreceni Református Nagytemplom. Helyén már a középkorban is templom állt, melyet többször újjáépítettek, mígnem az 1802-es tűzvész alkalmával teljes egészében a lángok martalékává vált. Ekkor vált szükségessé egy új, minden addiginál nagyobb és korszerűbb templom megépítése. Péchy Mihály tervei alapján 1805-ben kezdték a debreceni polgárok a Református Nagytemplom építését, és a klasszicista stílusú épület 1821-re lett kész. A bal oldali templomtorony aranyozott gombjában, korabeli szokás szerint, megemlékező írást helyeztek el. A hatalmas templom tornyai 61 méter magasak; azok számára, akik nem riadnak vissza a 260 lépcsőfok megmászásától, a nyugati - azaz szemből a baloldali - toronyból páratlan kilátás nyílik a városra. Ebben a toronyban lakik az a harang is, amely az előző, leégett templomból származik, és amelyet még I. Rákóczi György fejedelem ajándékozott a városnak. 1849-ben Kossuth Lajos a Nagytemplomban kiáltotta ki a Habsburgok trónfosztását és Magyarország függetlenségét; a széket, amelyen ekkor ült, ma is ereklyeként őrzik.

Az "Egyházi építészet remekei" című MNB-érmesorba illeszkedő, 5000 forint névértékű sterlingezüst emlékpénz címletoldalán a templom központi szószéke látható a felette magasodó 1838- ból való orgonával. Az érme hátoldalán természetesen a templom országszerte ismert homlokzati látképe kapott helyet. A 31,46 g súlyú és 38,61 mm átmérőjű emlékpénzből háromezer verdefényes és négyezer tükörveretű érme került kibocsátásra az elmúlt hónapban.

Szent Erzsébet

IV. Béla király húgának, Árpád-házi Szent Erzsébetnek (1207-1231) állít emléket az a 925-ös ezüstből vert emlékpénz, amely november folyamán hagyja el a Magyar Pénzverőt. Verdefényes és tükörveretű érméből egyaránt négyezer darab kerül kibocsátásra. Az 5000 forint névértékű, 31,46 g súlyú és 38,61 mm átmérőjű emlékpénz előlapján Árpád-házi Szent Erzsébet látható, amint alamizsnát oszt a szegényeknek. Az érme hátoldalán Szent Erzsébet királylányi mivoltára utaló koronával a fején, legkedveltebb ábrázolásában látható, amint egy kosár rózsát tart a kezében. Ez arra a történetre utal, miszerint Erzsébet egyszer kenyeret vitt a szegényeknek, de sógora, aki rossz szemmel nézte a hercegnő jótékonykodását, megállította, és kérdőre vonta, hogy mit visz a kosárban. Erzsébet félelmében, hogy megtiltják neki, hogy az élelmet a szegényeknek adja, azt mondta, hogy rózsákat visz magával. De a sógora nem hitt neki, ezért lerántotta a kendőt a kosárról, abban viszont valóban rózsák voltak. Az egyházi legenda szerint Isten nem akarta, hogy a szent életű fiatalasszonynak megtilthassák a jótékonykodást, ezért a kenyereket rózsákká változtatta. Miután a rosszindulatú sógor útjára engedte Erzsébetet, a rózsák visszaváltoztak kenyérré.

Árpád-házi Szent Erzsébet huszonnégy évesen elhunyt, de rövidke élete alatt minden vagyonát felhasználva a szegényeket istápolta és kórházakat alapított. Jótékonykodásának híre messzire eljutott, így halála után mindössze négy évvel IX. Gergely pápa szentté is avatta. Tisztelete gyorsan terjedt egész Európában, és ma számos templom, kolostor, sőt kórház is a nevét viseli.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.

Real Time Analytics