Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2008. április 3.

Teller Ede, "a hidrogénbomba atyja"

A hidrogénbomba atyja

Bár Teller Ede Nobel-díjat soha nem kapott, a munkásságát méltató tudósok szerint többet is megérdemelt volna. Tekintettel nagyfokú elismertségére, valószínűleg gyorsan gazdára talál majd a születésének 100. évfordulójára kibocsátott tízezer darab emlékpénz.

 

A Nemzeti Bank új 5000 forintos emlékpénze a tudósnak és világhírű találmányának állít emléket.

Az atomenergia felszabadításának leghatékonyabb módja, a deutériumnak és a tríciumnak, a hidrogén két izotópjának az összeolvadása látható annak az 5000 forint névértékű emlékpénznek az előlapján, melyet Teller Ede születésének 100. évfordulója alkalmából bocsátott ki az MNB. Ennek a hatalmas energiát felszabadító magfúziónak a leírása Teller egyik legnagyobb felfedezése, amely a hidrogénbomba megalkotásához vezetett, de az elmúlt ötven évben irányt szabott a környezetbarát, fúziós atomerőművet létrehozni kívánó tudósok kutatásainak is. A 925-ös tisztaságú ezüstből vert érme hátoldalán Teller Ede időskori portréja látható; a 38,61 mm átmérőjű és 31,46 g súlyú emlékpénz a "Híres magyar tudósok" érmesor legújabb darabja.

Teller Ede 1908-ban Budapesten született polgári családban; édesapja jó nevű ügyvéd volt. A Trefort utcai Mintagimnáziumban tett érettségije után Teller a Műegyetem hallgatója lett, majd külföldi egyetemeken tanult: 1927-ben Karlsruhéban, 1928-ban pedig Münchenben és Lipcsében, ahol a később Nobel-díjas Heisenbergnek, a német atomprogram főalakjának volt a diákja. Mindössze huszonkét évesen sikerrel védte meg a doktori értekezését fizikából, majd világhírű, Nobel- díjjal kitüntetett tudósok mellett gyarapította tovább a tudását. Rómában a világ első atomreaktorának megépítője, Enrico Fermi mellett dolgozott, majd Koppenhágában a szintén atomfizikus Niels Bohr kutatásaiban vett részt. A '30-as években a Göttingeni Egyetem tanára volt, de nyaranta rendszeresen hazajárt Magyarországra, és feleséget is itthon választott. A nácik hatalomra jutása után, többek között zsidó származása miatt, Teller 1934-ben elhagyta Németországot, majd rövid angliai tartózkodás után az Egyesült Államokba emigrált, ahol élete végéig élt. Pályafutásának egyik legismertebb epizódja az amerikai atomfegyverek kifejlesztésében vállalt szerepe a II. világháború alatt és az '50-es években. Barátja, Szilárd Leó már 1939-ben felismerte a veszélyt, hogy a németek atomfegyvert állíthatnak elő; Teller vitte el autóval Szilárd Leót és a Nobel-díjas Wigner Jenőt a Roosevelt elnökhöz bejáratos Einsteinhez, hogy meggyőzzék, levélben kell tájékoztatnia az elnököt a német atombomba veszélyéről. Mivel sikerrel jártak, az USA 1942-ben beindította a Manhattan-tervet, amelyben a magyar tudósok kulcsszerepet játszottak, és amely az atombomba megalkotásához vezetett. Teller jelentős részt vállalt az első, 1952-es kísérleti hidrogénbomba-robbantásban is. A tudóst személyesen ismerők szerint Teller soha nem adta fel magyarságát, mindig büszke volt anyanyelvére és budapesti iskoláztatására. A rendszerváltás után többször is hazalátogatott, többek között megtekintette a paksi atomerőművet, és tény, hogy több mint 50 év emigráció után is választékos és szép magyarsággal tartotta hazai előadásait.

A Teller Ede emlékére kibocsátott érméből 10 000 darab készül. Bár Teller a legnagyobb tudományos elismerést a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától soha nem kapta meg, külföldi méltatói szerint több Nobel-díjat is megérdemelt volna. Tekintettel Teller Ede ilyen nagyfokú nemzetközi elismertségére, már a tavalyi év végén az összes érme előjegyzésben elkelt.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
HúsvétHúsvét

Real Time Analytics