Kapcsolat
Elérhetőségeink
tel: (1) 297-O143
(1) 445-317O
email: vevoszolgalat@mef.hu

Postacímünk: Magyar Érmeforgalmazó Kft.
1675 Budapest
Pf. 55

Nyitvatartásunk:
hétfő-csütörtök:  9:00-17:00
péntek:  9:00-16:00
2008. június 4.

Nemzetünk nagyjai

A legendák övezte Hunyadi Mátyást és a nemzet atyjaként tisztelt Kossuth Lajost ábrázolja az a két érem, amelyekkel az ÉMI útjára indította legújabb sorozatát.

Nemzetünk nagyjai

A "Nemzetünk nagyjai" című gyűjtemény tükörveretű színezüst érmei azon személyiségeket vonultatják fel, akik a legnagyobb hatással voltak történelmünk alakulására, vagy akiket a magyar közgondolkodásban egyöntetűen hősként tisztelnek.

Mesélő előlapok

Hunyadi Mátyás zömök, erőt és akaratot sugárzó alakja jelenik meg az első érmen, amint harci ménjén ülve, teljes páncélzatban, palásttal a vállán és tölgykoszorúval a fején egy dombtetőről talán éppen egy győztes csata után tekint végig a harcmezőn. Miközben szemünk a háttérben lobogó fekete hollós zászlóra siklik, megállapíthatjuk, hogy jól választotta az érem tervezője az alulról felfelé tekintő nézőpontot - ez méginkább érzékelteti a szemlélővel Mátyás történelmi nagyságát, hisz a király szinte önmaga szobrává magasztosul az éremképen. Az "Éljen Mátyás király!" körirat a Duna jegén közfelkiáltással választott uralkodó legendájára utal. A Mátyás-érem nem véletlenül a sorozat első darabja: a "Reneszánsz éve" jegyében az MNBvel párhuzamosan az ÉMI is kibocsátotta a maga Mátyás-veretét, leróva tiszteletét az 550 éve megkoronázott Hunyadi Mátyásnak, kinek uralkodása alatt a reneszánsz kultúra a nyugatival egy időben virágozhatott fel a Magyar Királyságban.
Kossuth Lajos jól ismert portréját jeleníti meg a sorozat második ezüstérme. A háttérben a magyarok forradalmi követeléseit tartalmazó, falra függesztett híres 12 pont látható, melyet 160 éve, március 15-én "Mit kíván a magyar nemzet" címen nyomtattak ki és osztogattak Budapest-szerte a márciusi ifjak. Az már kevésbé ismert, hogy a 12 pont a Kossuth által két héttel korábban a párizsi forradalom hírére az országgyűlés elé terjesztett követelésen alapszik. Az éremképet a talán legismertebb magyar népdal, a "Kossuth Lajos azt üzente" kezdő szavai és egy kokárda egészítik ki - ez utóbbit, minden nép a maga színeiben a nagy francia forradalom óta hordja világszerte a nemzeti ünnepeken.

Szimbolikus hátlap: 1100 év történelme
Az érmek egységes hátoldalán nemzeti kiscímerünk látható, előtérben két történelmi jelképpel: balról az Árpád-sávos, jobbról a kettős kereszttel és hármas halommal ellátott pajzzsal. A kiscímernek e két alkotóeleme jól érzékelteti Kárpát-medencei történelmünk ezerszáz évét, hisz az Árpád-sávos címer a kora-középkorra, a kettős keresztes a késő-középkorra, míg a kettőből születő Szent Koronás kiscímer a magyarság újkori történelmére utal. Sávos zászló Szent István lándzsás dénárján tűnik fel először; II. András már bizonyítottan használta az Árpád-sávos címert. A kettős kereszt a 12. századtól használatos királyaink jelképrendszerében, III. Béla korában pajzson, IV. Bélának már a pénzein is. Később a kereszt alátámasztásául megjelenik a hármas halom a magyar királyi címereken - ez utóbbi a Magyar Királyság egykori északi határát alkotó három hegyvonulatot, a Mátrát, a Tátrát és a Fátrát jelképezte. A fenti két címernek az egyesüléséből keletkezett tehát az éremkép hátterében lévő Szent Koronás magyar kiscímer, amely a 19. század elejétől ismert. Az "Isten áldd meg a magyart!" köriratot Kölcsey Ferenc nemzeti himnuszunkká vált "Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból" című 1823-as költeményének első szavai alkotják.

  További sajtóhíreink »
Hírlevél az érmékről
Adatvédelmi irányelvek
Köszönti Önt a Magyar Érmeforgalmazó Kft. Kérem, olvassa el használati útmutatónkat.
Utolsó darabok
Don Quijote megalkotójaDon Quijote megalkotója

Real Time Analytics