A Kossuth-kultusz lenyomata érméken
Számba venni is nehéz, hogy Kossuth Lajos emlékét az iskola- és utcanevektől kezdve a postabélyegekig hányféle megjelenési forma őrzi. Számunkra azonban a Kossuth-kultusz numizmatikai lenyomata a legérdekesebb: arcképe forgalmi pénzeken, jubileumi forgalmi érméken és emlékpénzen is megjelent.
Egy „hivatásos” forradalmár
Kossuth Lajos (1802–1894) a Zemplén vármegyei Monokon született 1802-ben. Ügyvéd édesapja az Andrássy grófok uradalmi ügyésze volt, aki ugyan birtoktalan köznemesi családból származott, ám a 13. századig vissza tudta vezetni a családfáját. Fiát a nagyhírű eperjesi evangélikus és a sárospataki református kollégiumokban taníttatta, hogy az ő pályájára léphessen. Kossuth Pesten és Sátoraljaújhelyen volt joggyakornok, ez utóbbi városban avatták ügyvéddé.
Több főnemesi család ügyvédjeként is dolgozott, s az országos politikával úgy került kapcsolatba, hogy közülük néhány az 1825–27-es és az 1832–36-os pozsonyi országgyűlésekre őt küldte el a követeként. Kossuth így láthatta a reformországgyűlést, s onnan, hogy a cenzúrát elkerülje, a tudósításait magánlevelek formájában írta Pestre, amelyeket húga, Zsuzsanna másolt le és küldött szét az országba. Csak később derült ki, hogy a cenzúra megkerülésével milyen veszélyes „játékot” is játszott, különösen, hogy írásaiban a hazafias liberális reformellenzék lelkes támogatója lett. Ők voltak azok a főnemesek, akik hazánk számára több politikai jogot, a magyar nyelv hivatalos használatát és iparosítást követeltek az uralkodótól. Közéjük tartozott Széchenyi, Wesselényi, Batthyány, Eötvös és még sokan mások.
1841-től a Pesti Hírlap vezércikkírójaként hozta lázba az országot: jobbágyfelszabadításról, egyenjogúságról, nemzetegyesítésről, nemzetállamról, ipari fejlesztésekről írt. Az előfizetők száma 60-ról 5200-ra nőtt, ám a laptulajdonos Landerer – akinek nyomdáját 1848-ban lefoglalják majd a forradalmárok – Bécs titkos ügynökeként béremelés helyett kirúgta Kossuthot. Erre ő megalapította az Ellenzéki Pártot, amelynek színeiben Pest megye képviselőjeként bejutott az 1847–48-as országgyűlésbe. Itt többeknek – még a hasonló ügyekben két évtizede a tettek mezején is fáradhatatlanul tényke
dő Széchenyi Istvánnak is – a „haja égnek állt” a programjától: Kossuth alkotmányról, magyar kormányról, pénzügyi önállóságról, általános adókötelezettségről szónokolt… És bár senki nem gondolta volna, az 1848 tavaszán Európán végigsöprő forradalmi hullám a Habsburg Birodalmat is elérte, s lehetővé tette e „vad” elképzelések megvalósítását. Kossuth az uralkodó által a forradalom lecsillapítására kinevezett Batthyány-kormány pénzügyminisztere lett. Őszre a békés forradalom a Habsburgok megtorló erőszakhullámába ment át, s a kormány feloszlása után az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke lett, majd a Debreceni református nagytemplomban tartott országgyűlésen 1849. április 14-én kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, őt pedig kormányzóvá választották.
Kossuth a forradalom leverése után ugyan már nem karddal, de éles nyelvével tovább vagdalkozott. A világosi fegyverletétel hírére Görgey tábornokot vádolta hazaárulással, az 1867-es kiegyezéskor írt híres „Cassandra-levelében” pedig Deák Ferencet. Idős korára azonban megenyhült; 1876-ban Deák temetésére mirtuszágat küldött megbékélése jeléül. Keményvonalas politikai nézetei miatt Ferenc József soha nem engedte hazatérni, ám 1894-ben, az olaszországi Torinóban bekövetkezett halála után a földi maradványait már másnap hazaszállíthatták; félmillió tisztelője kísérte el utolsó útjára a Kerepesi úti temetőbe.
Kossuth egyre értékesebb
A pengő hiperinflációja után 1946-ban bevezették az új magyar nemzeti valutát, a forintot. Ennek első forgalmi sorának 835-ös ezüstből vert, 20 g-os 5 forintos érméjén Kossuth Lajos arcképe szerepelt. Ez a portré egy tipikus numizmatikai ábrázolás, amelyhez nem egy már meglévő arcképet reprodukáltak. Az Iván István – ő az Állami Pénzverő vésnöke volt – tervezte érméből 39 802 darabot vertek. 1947-ben ugyanezt az érmét az ezüstárfolyam hirtelen megugrása miatt újraverték, de már csak 500-as ezüstből és 12 g súlyban; ráadásul az előzőhöz képest 2,9 mm-ről 1,9 mm-re vékonyodott. A vastagabb 1946-os Kossuth 5 forintosnak 1966-ban az Artex Külkereskedelmi Vállalat megrendelésére 100 darab tükörveretű változata is készült, ami igen ritka érmének számít napjainkban.
Az 1946-os és a ’47-es érme címletoldalára is, utalván arra, hogy Magyarország megszűnt királyság lenni, a Kossuth-címer került, amely 1849-ben a Habsburgok trónfosztásakor váltotta fel az addigi Szent Koronás címert. A Kossuth-címernek a két oldalán és a tetején ívelt pajzsa egyébként egy sajátosan magyarnak tartott pajzsforma a heraldikában. A „kikönnyített” ezüst Kossuth 5 forintos 1977-ig volt forgalomban, ám anélkül, hogy kivonták volna, 1967-ben már egy új, „Kádár-címeres” változatát is verték – ezt már persze nem ezüstből, csak réz-nikkel-cink ötvözetéből.
Kossuth 2002-ben tért vissza a pénzforgalomba, a bimetál 100 forintosnak az ő arcképével ellátott jubileumi forgalmi változatán. Ez az érme még most is részt vehetne a hétköznapi készpénzhasználatban, ám hónapok alatt gyűjteményi darab lett belőle, és ma már egyre ritkábban fellelhető.
A Kossuth-kultusz numizmatikai lenyomata azonban, korántsem ért véget a Kossuth Lajost ábrázoló veretek kibocsátásával. 2011-ben jelent meg például az MNB-nek az egyházi építészetünk remekeit bemutató, hullámos peremű (vagy „virág alakú”) érmés kollekciójában a budapesti Deák téri evangélikus templomot ábrázoló ezüstpénz. Ez a templom pedig nemcsak amiatt fontos, hogy a magyar lutheránus egyház központi intézménye; történelmi emlékezetünk azt is mindig számon tartotta, hogy az evangélikus vallású Kossuth Lajos itt kereszteltette meg fiait, Ferencet és Tódort, akiknek keresztapja nem más volt, mint Deák Ferenc!