A legendás Artúr király
Legendás uralkodókat, lovagokat és harcosokat már az ókorból is ismerünk. Artúr királyról, a kelta hősről és az általa megalapított kerekasztal-társaságról szóló mondák, sokunkban kedves nosztalgiát idéznek. Gyerekként rajongva hallgattuk a róluk szóló mondákat, az igazság bajnokainak hősies tetteit.
A kelták, Európa letűnt népei
A kelták egy ókori európai nép volt, akik nagyjából i. e. 1200 és a középkor között kezdetben a mai Németország területén éltek, majd kiterjesztették életterüket Galliára, az Ibériai-félszigetre, a Brit-szigetekre és a Kárpát-medencére. Legismertebb csoportjuk a gallok, akik a mai Franciaország területén éltek. A hatalmas kelta nép mára eltűnt, mert más népek, a germánok, az angolszászok és a rómaiak ókori hódításai miatt nagy részben nyelvében, kultúrájában és genetikailag is megváltozott. Ám napjainkban is léteznek kelta eredetű népcsoportok, az írek, a skótok, a skóciai gaelek és a franciaországi bretonok. A kelták farönkökből, vesszőfonatokból készült, agyaggal tapasztott nagy házakban éltek, amelyekben több generáció együtt lakott; gabonafélék termesztésével és állattenyésztéssel, vaddisznó- és szarvas vadászattal foglalkoztak. Ők találták fel a két vízszintes malomköves malmot, amelyben a gabonaféléket őrölték meg, így kenyeret sütni is tudtak. Fejlett kőfaragók voltak, öltözetüket sírjaik faragványairól is ismerjük: bő nadrágot viseltek, amelyet bőrszíjjal kötöttek meg a térdük alatt, zárt bőrsaruban jártak, a ma ismert „skótkockás” felső részeket hordtak, és ruházatuk fontos eleme volt a hatalmas köpeny is.
Minden természeti jelenségre volt egy istenük, így a mitológiájuk több mint 1200 istenséggel bírt. Korabeli források szerint a gallok csak attól tartottak, hogy egyszer az istenek haragjától a fejükre szakad az ég. Félelmetes bátorságukról Caesar is megemlékezett. Manapság leginkább Tolkien Gyűrűk ura című regényéből nyerhetünk bepillantást hitvilágukba: a törpék, orkok, tündék jó részben a kelta mitológiából származnak.
Artúr király és az Excalibur
Ki ne ismerné Artúr király legendáját?! Ő volt a várva várt uralkodó, aki a kelták elnyomását megszüntetve, rendet és igazságot teremtett. Titokban nevelték, de az ármánykodások ellenére istenítéletből mégis királlyá vált, hiszen egyedül csak ő tudta kihúzni a kőbe szúrt kardot, az Excaliburt. Felépíttette Camelot várát, megalapította a kerekasztal-társaságot, ahol mindenki egyenlőnek számított, és a lovagoknak a jó védelmezése, a „gonosz“ leküzdése volt a hitvallásuk. Legfontosabb eszméik a kegyetlenségtől való tartózkodás, a becstelenség kerülése, valamint a nők védelmezése volt. A mondák olyan széles körben terjedtek el, hogy Artúrból időközben a lovagok példaképe vált, a férfias hűség, a vezér megtestesítője.
A lovagi rend és a lovagok fénykora
A lovag a klasszikus középkori fogalom szerint egyrészt rettenthetetlen harcos – egészen konkrétan nehéz fegyverzetű páncélos, általában lovas katona –, másrészt személyében a keresztény erkölcsi értékek megtestesítője és védelmezője. E mindkét követelménynek megfelelő, klasszikus lovagi réteg a késő középkorban jelent meg és terjedt el, az uralkodók környezetében szolgálva, az egyházi lovagrendekben, illetve a középkori várak élén, legfőképpen Nyugat-Európában.
A lovagság tagjait – néhány kivételtől eltekintve, magát az uralkodót is annak tartották, mint például Oroszlánszívű Richárd angol királyt – a bárók, a főnemesség alkották. Közülük azonban nem annyira a nagybirtokosok soraiból kerültek ki a lovagok, hanem inkább a kisebb pénzű, ám lovakat, fegyverzetet, fegyverhordozót megfinanszírozni tudó nemesség köréből, illetve a vagyonos nemesség nem elsőszülött, vagyont nem öröklő fiaiból. Számukra birtok, jobbágyok, öröklött kincsek híján, ha az egyházi pályát nem tartották vonzónak, a lovagi szolgálat maradt az érvényesülés útja: az uralkodók és főnemesi hadurak oldalán, egy egyházi rendben, vagy éppen egy vár védelmével megbízva kitűnhettek a csatákban, diplomáciában, vagy a nyolc keresztes hadjárat egyikében.
Színezüst érme és szobor Artúr király emlékére
A Brit Királyi Pénzverde 1 unciás színezüst érmét bocsátott ki Artúr király emlékére, amit a gyűjtők és befektetők örömére, már 2022 év végén elérhetővé tettek. Az érme címletoldalán II. Erzsébet királynő időskori portréja látható – mivel III. Károly brit király portréjával még nem jelent meg pénz –, a hátoldalon Artúr királyt ábrázolták kezében az Excalibur-al, a legendás karddal. Az érmét az Érmebörze katalógusunkból és webáruházunkból is megrendelheti. Továbbá, figyelmébe ajánlunk egy művészien kidolgozott Artúr király szobrot. A dísztárgy ónból készült, mely köztudottan az értékálló dísztárgyak alapanyaga.
Az 1 unciás színezüst érme Artúr királlyal és a művészien kidolgozott szobor, most elérhető! Készletünk korlátozott, küldje el rendelését mielőbb!
