A világ legismertebb aranypénze, a sovereign
A sovereign elnevezésű aranypénz egyidős a Brit Birodalommal: VII. Henrik, a birodalom alapköveit lerakó király verette az elsőket 1489-ben, és a legújabbakon már nem II. Erzsébet portréja, hanem III. Károly, az új király arcképe látható.
A Brit Birodalom a világ valaha létezett legnagyobb gyarmattartó birodalma volt. Története a 16. században kezdődött, a nagy földrajzi felfedezések korában, amikor Portugália és Spanyolország mellett Anglia is belépett az újonnan felfedezett világrészek gyarmatosításáért folytatott harcokba. A birodalom a 19. század végén élte aranykorát, amikor a világ szárazföldjeinek és a Föld lakosságának egynegyede – félmilliárd ember – az uralma alá tartozott. Ezután már csak lefelé vihetett az út: a múlt század első felében, bár békés úton, de sorban vesztette el fontos gyarmatait, amikor Kanada, Ausztrália és Új-Zéland függetlenedtek a birodalomtól. A II. világháborúból bár győztesen került ki, 1947-ben elveszítette addig megmaradt legnagyobb gyarmatát, Indiát, majd a ’60-as, ’70-es években önként vonult ki utolsó afrikai gyarmatairól is. Az elmúlt évtizedekben azonban a Brit Birodalomnak sikerült megerősödnie: az Egyesült Királyság ma Európa egyik vezető állama, gazdasági és kulturális tekintetben a világ egyik legfejlettebb országa.
Brit sovereign, a „túlélő”
A brit sovereign az egyetlen európai történelmi aranypénz, amelyet még ma is vernek. Története fél évezredre nyúlik vissza: 1489-ben VII. Henrik vezette be ezt a 917-es finomságú aranyból vert érmét (7,99 g, 22 mm), amelynek névértéke 1 angol font – ezt azonban furcsa brit hagyomány szerint soha, egyetlen sovereign-en sem tüntették fel. A „sovereign” angolul uralkodót jelent, a pénz a rajta már 500 éve mindig kötelezően szereplő uralkodói arcképről kapta a nevét. A sovereign ezek után évszázadokon át a brit pénzrendszer alapját képezte. Érmeképében az első nagyobb változást I. Erzsébet hozta, aki a 16. század második felében tengeren túli felfedezéseket, gyarmatosításokat kezdeményezett, így tette igazán naggyá a Brit Birodalmat. Az ő sovereign-jén már nem egész alakos kép, hanem a később szokásossá vált uralkodói portré látható.
Viktória királynő (1837–1901) korában játszódott le az ipari forradalom, melynek következtében Britannia gazdasági világhatalommá vált és megháromszorozta gyarmatait. Sovereign-jének hátoldalán a királyi címer látható. Viktória királynő hosszú uralkodása alatt több különféle sovereign is napvilágot látott, hiszen még a gyarmatokon is verték ezeket.
Az évszázados veretek napjainkra természetesen jelentős numizmatikai felárral bírnak; II. Erzsébet sovereign-jei azonban, amelyeket 1957 óta vernek a királynő portréjával, kedvező árukkal méltó vetélytársai korunk arany befektetőérméinek. Népszerűségük töretlen, sokak szerint a gyönyörű Sárkányölő Szent György-ábrázolás miatt, amelyet III. György király számára egy olasz vésnökzseni, Benedetto Pistrucci alkotott meg még 1817-ben – a ma ismert érmekép tehát azóta is változatlan. Az évszázadok során összesen egymilliárd (!) sovereign-t vertek, napjainkban pedig évi 75 ezer körül alakul a kibocsátási számuk. Természetesen a legújabb sovereign-ek már III. Károly, az új király portréját ábrázolják.
Nézze meg júliusi, 2023/7 Érmebörze katalógusunkat, kínálatunkban fellelhető Viktória királynő sovereign-je (termékkód: B-202307053). A királynő arcképével összesen négy fajta sovereign készült; a négy közül ez az első, és az egyetlen, amelynek hátoldalát nem a klasszikus Szent György motívum, hanem címer díszíti.