A weboldalon cookie-kat(sütiket) használunk, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát.

Menü

A világűr meghódításának mérföldkövei

A világűr meghódításának mérföldkövei

Az ’50-es évek közepétől már nagyban zajlott a hidegháború, és ennek folyományaként a szovjet–amerikai űrverseny. Egyelőre az oroszok álltak nyerésre: 1957-ben Föld körüli pályára állították a világ első műholdját, a Szputnyik–1-et, 1959-ben a Lunyik-2 űrszondával kísérleteket végeztek a Hold felszínén, majd 1961-ben Jurij Gagarin volt az első ember aki űrutazást hajtott végre.

Szputnyik–1: az első földi tárgy az űrben

Mérföldkő volt az egész emberiség történetében az 1957-es év, amikor a szovjetek fellőtték a Szputnyik–1 műholdat, az első tárgyat, amely bolygónkról kijutott a világűrbe. A 83 kg-os, 58 cm átmérőjű alumíniumgömb mindössze annyit tudott, hogy négy darab 2,4 m hosszú antennájával a híres „bip-bip-bip” jelet sugározta a Föld körül keringve. Az adást bármely rádióamatőr foghatta, így a Szputnyik–1 teljesítménye bizonyított volt, nem kis riadalmat okozva az Egyesült Államokban. A Szputnyik–1 ugyan 92 nap után lelassult és olyan alacsony pályára állt, hogy visszatérve a légkörbe elégett.

 

Gagarin, az első ember a világűrben

Jurij Gagarin 1961. április 12-én repült az űrbe a Vosztok–1 űrhajón. Az űrrepülés mindössze 108 percig tartott, mialatt az űrhajó egyszer megkerülte a Földet. Az akkori űrtechnika kezdetlegessége miatt rendkívül veszélyes vállalkozás teljesítése után a fiatal űrhajós megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Tanár lett a Csillagvárosban, továbbá berepülő-pilóta. Bár bekerült a Szojuz űrprogramba is, Gagarin újabb űrrepülést már sajnos nem ért meg, mert 1968-ban egy vadászgépes tesztrepülés során lezuhant. Az ezüstérme méltó emléket állít az első űrhajósnak, aki az oly kockázatos első űrrepülést vállalta. Szerezze meg Ön i s a Jurij Gagarin legendás űrrepülésének emléket állító színezüst 1 unciás emlékpénzt!

 

Apollo-11: Emberek a Holdon

A szovjet Hold-szonda sikere és Gagarin 1961-es űrrepülése ösztönözte az amerikaiakat arra, hogy véghez vigyék az űrkutatás eddigi legcsodálatosabb teljesítményét: a holdutazást.

1969. július 21-én lépett az Apollo–11 űrhajósa, Neil Armstrong a Holdra. Az Apollo–11 űrhajó küldetése 8 napig tartott, melynek során három asztronautát juttatott el a Föld kísérő égitestéig. Amíg Michael Collins pilóta a Hold körül keringett az Apollo–11 űrhajóval, Armstrong és Buzz Aldrin egy holdkomppal leszálltak a Holdra. Űrsétájuk két és fél órát tartott, mindössze 60 méterre távolodtak el a leszállóegységtől. Ezalatt méréseket végezek, fényképeztek, kőzeteket gyűjtöttek és természetesen kitűzték az amerikai zászlót. Lábnyomaik örökre ott maradtak a Hold felszínének finom porában, hisz ott soha nincs szél vagy eső, amit eltüntethetné őket. Buzz Aldrin készített is egy híres fényképet társa, Armstrong bakancsának lenyomatáról. Különleges színes érmén a híres lábnyom! Szerezze meg Ön is!

Tartalomhoz tartozó címkék: Fókuszban Numizmatika

Keresés