Államalapítás és Szent István ünnepe
Szent István megkoronázásával nemcsak a hatalmának a megerősítése történt, de az addigi fejedelemségből egy elismert, a pápa áldásával létrejött ország – a Magyar Királyság – is megszületett. Államalapító királyunk emlékét számos művészeti alkotás őrzi, ugyanakkor különleges érmekibocsátások is dicsőítik.
A legenda szerint a Szent Koronát II. Szilveszter pápától 1000 karácsonyára Mihály és Gábriel arkangyalok hozták István számára. Ez szolgált alapul annak a sok évszázados ábrázolásnak, amelyen a magyar címerpajzs fölött angyalok tartják a koronát. A valóságban azonban István küldte el Asztrik érseket Rómába, hogy járja ki neki a koronázást, aki sikerrel járt, mert pápai áldást hozott és – valamilyen – koronát, de hogy ez a Szent Korona lett volna, arra nincs bizonyíték.
Az első koronázás: a Magyar Királyság születése
Királyaink legitimitásának a középkorban három követelménye volt: 1. Székesfehérvárott legyenek megkoronázva; 2. a Szent Koronával; 3. az esztergomi érsek által. Szent István szertartására még Esztergomban került sor, de már a későbbi évszázadokra rögzült szertartásrend szerint: a leendő király és kísérete drágakövekkel ékes ruhákban ünnepélyesen bevonult a templomba. A koronázási jelvényeket az oltárra helyezték, majd elkezdődött a szentmise, amely alatt beiktatták az uralkodót. Először a Bibliára vagy keresztre tett kézzel megeskették, majd arccal a föld felé, „porig alázva magát”, az oltár lépcsőjére feküdt, és az érsek elvégezte a királyszentelést: Isten áldását kérve rá, a jobb alkarjára és a lapockái közé szentelt olajjal keresztet rajzolt – ezáltal vált a király „felkent” uralkodóvá. Ezután a sekrestyébe vezették, ahol magára vette a koronázási palástot – az átöltözés a király belső átlényegülésének a jelképe volt. Az oltárhoz visszatérvén az érsek a király kezébe kardot adott – amely a nép védelmére köt
elezte –, majd a nádorral közösen a fejére helyezte a Szent Koronát. A templomi szertartás után a király a vármegyék földjéből összehordott „királydombra” lovagolt fel, ahol kardjával a négy égtáj felé vágott – jelezvén, hogy bármely irányból jövő ellenségtől megvédi az országát.
Kibocsátások Szent István emlékére
Az Érdy-kódex leírása szerint Szent István édesanyja, Sarolta csodálatos álmot látott fia születése előtt. Egy tündöklő, égi fényben megjelent férfi szólt hozzá: bízzál Istenben és légy bizonyos benne, hogy fiat szülsz, ki először visel ebben az országban koronát, és majd a népen királyként uralkodik. A keresztségben az én nevemet add neki. Sarolta kérdezte, hogy ki ő? Mire a férfi így felelt: én vagyok István, a hívők közül legelső, ki Jézusért a mártírkoronát kiérdemeltem.
Szent István megkeresztelését, királlyá koronázását, életét számos művészeti alkotás őrzi, a legrégebbi költemények vallásos himnuszok, a magyarok apostolaként mutatják be. Ludwig van Beethoven zenét szerzett István királyról a pesti magyar nyelvű színház 1812-es avatására. Erkel Ferenc utolsó befejezett operáját, az István királyt, 1885-ben mutatták be, melynek szövegkönyve az uralkodó öregkoráról szól. 40 éve a budapesti Városligetben hangzott el először István, a király, az egyik legnépszerűbb magyar rockopera, mely Boldizsár Miklós színdarabja alapján készült.
A kínálatunkban lévő festett emlékérem államalapító királyunk keresztelését ábrázolja. Első magyar királyunk uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből egy egységes, keresztény magyar királyság jött létre, koronáját Szűz Máriának ajánlotta, ezzel országát a Szent Szűz oltalmába helyezte. A legendássá vált Szent Korona a magyar nép és az ország feletti hatalom szimbóluma lett.
Államalapító királyunk megkoronázásának 1000. évfordulóján, 2001-ben látott napvilágot egy aranypénz (986-os arany, 1 uncia súlyú, 37 mm átmérőjű), amelyen Szent István keleti és nyugati stílusú ruházatot viselő emberek társaságában látható – ez jelképezi a keleti törzseket befogadó, de keresztény országot építő törekvéseit. István a besenyőket telepítette le, utódai pedig a jászokat és a kunokat. Az érmeképen a királytól balra Gellért püspök látható, míg a mögötte álló lovagok a német kultúra befogadására utalnak. Az előlapi címer felett a Szent Koronát tartó angyalok a korona Istvánhoz érkezésének legendáját idézik fel.
Szerezze meg Ön is a különleges kibocsátásokat, első magyar királyunk, államalapító Szent István emlékére!
