Csíksomlyó – Pünkösdi nagybúcsú
Csendes kis falucska Erdélyben, a Kissomlyó és Nagysomlyó-hegy nyergében: Csíksomlyó. 1335-ben még a Sumlov nevet viselte és 1959-re Csíkszereda település részévé vált. Ez a lélegzetelállítóan szép terület mára a zarándokok egyik legkeresettebb helye. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú. Ebben az időszakban a miséket a Hármashalom-oltárnál, szabadtéren tartják.
A Csíksomlyói Mária kegyszobor
A falu egyik ékessége a Csíksomlyói kegytemplom (épült: 1830), melynek elődje a harcos múltat őrzi és az 1400-as évek közepétől állta az idők próbáját. A kegytemplomban, egy hársfából faragott mestermű, a Mária szobor várja az odaigyekvő búcsújárókat. 2019-ben Ferenc pápa is ellátogatott Csíksomlyóra és egy aranyrózsával ajándékozta meg a Csíksomlyói Szűzanyát.
Több csodát is tulajdonítanak a kegytemplomban álló 2,27 méter magas Mária szobornak. A legelső feljegyzés, 1669-ben Nagyboldogasszony napjának előestéjén, egy újonc szerzetesről szól. Rimaszombati Jánost 1669. augusztus 4-én helyezték Csíksomlyóra. Pár napra rá hogy odakerült, ellopta a Szűz drágagyöngyökkel kirakott koronáját és valódi gyöngyökből álló vállkendőjét. Ezen az estén imádság közben azt tapasztalta, hogy a szobrot csillogó fény veszi körül és ragyogja be arcát. A szerzetes megrettent s elkövetett bűne jutott eszébe. El akart futni, de elesett és csak a fény elmúltával kelhetett föl. A forrás szerint a szobor előre jelezte a bajokat, veszélyeket - például a török támadást. Ezen kívül csodás gyógyulásokról - látás visszanyerése, végtagok teljes gyógyulása - is vannak feljegyzések. A 18. század végén, Batthyány Ignác erdélyi püspök, a szobor különleges képességeit elismerte és a „Csodálatos az eretnekek ellenében megsegítő Anya" címet adta neki.
Világhíres zarándokhely
A Makovecz Imre által tervezett Hármashalom-oltár szimbolikájára lenyűgözően sokféle magyarázat született. A hármas halom a magyar államcímer stabil eleme, ami a békebeli Magyarország három legmagasabb hegységével azonosítható – Tátra, Mátra, Fátra. Ezenkívül utalhat a Felvidéken élő három nemzetiségre - magyar, német, szlovák. Vallási értelmezésben a Golgota-hegy üzenetét, míg egy másik elmélet szerint a középkori ország három rendjét - főpapság, főurak, nemesség - szimbolizálja. Kevesen tudják, hogy a kegyszobor alsó részén, Mária lába alatt látható arc Nesztorioszt ábrázolja, aki a 400-as évek derekán konstantinápolyi pátriárkaként (püspök, uralkodó) Mária történetének hamisságát hirdette. Az asszír keleti egyház Szent Nesztorioszként tartja számon. Csíksomlyó különlegesen fejlett kultúrájának bizonyítéka, hogy már a 17. század első felétől működött a ferencesek által alapított középfokú iskola, a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium.
