Cziffra György, a zongoravirtuóz

Cziffra György (1921–1994) magyar-roma vegyes házasságból született Budapesten; édesapja ismert cimbalmos volt, aki még Párizsban is zenélt. A gyermek Cziffra nővére zongoráján önszorgalomból tanult meg játszani. Dohnányi Ernő révén 8 évesen bekerült a Zeneakadémiára. Ezekből az évekből fennmaradt róla egy az interneten ma is látható fekete-fehér filmfelvétel, amelyen 13 évesen Schubertet játszik a zongorán. Ám saját bevallása szerint vére nem hagyta nyugodni, így felnőtt korára a bárok istenített zongoristája lett a pesti éjszakai életben. 1942-ben behívták katonának, az orosz frontra került, ahol fogságba esett.  1946-ban tért haza, folytatta tanulmányait a Zeneakadémián, ám az éjszakai élet ismét „felszippantotta.” 1950-ben feleségével és kisfiával disszidálni próbált a kommunista diktatúrából, ám az osztrák határon elfogták, és 3 év kényszermunkára ítélték. Különös rosszindulattal kőfaragónak és építkezési segédmunkásnak állították be Miskolcra. Ez örökre tönkretette volna a kezeit és zongorista karrierjét, ám rabtársai, politikai elítéltek és valódi bűnözők egyaránt, többen ismerték, és igyekeztek megvédeni: a parancsnokság tudta nélkül „munkavezetőnek” tették meg, adminisztratív feladatokat bíztak rá. 1953-ban szabadult, 1956-ban pedig ismét disszidált – ezúttal sikerrel.

Családjával Franciaországban lelt új hazára, ahol De Gaulle elnök is fogadta, meghallgatta játékát és állampolgársággal ajándékozta meg. Elismert zongoraművész lett, aki virtuozitásával mindenkit lenyűgözött; fia, ifjabb Cziffra György pedig világhírű karmester lett. Az emlékpénzeken az idősebb Cziffrát láthatjuk zongorázni a saját költségén felújíttatott Senlis városbéli Saint-Frambourg-kápolnában, ahol az alapítványa által felkarolt fiatal művészek generációi kaptak bemutatkozási lehetőséget. A Fritz Mihály tervezte azonos átmérőjű és súlyú érmékből fajtánként 4 ezer darabot vertek (30 mm, 12,5 g, Ag .925 és Cu75Ni25).

Szerezze meg Ön is az gyönyörűszép emlékpénzeket!