Ferenc József császár és király
Jövőre, történelmünk leghosszabban regnáló uralkodója születésének 195. évfordulóját fogjuk ünnepelni. Ferenc József 68 évnyi uralkodása új korszakot nyitott a kultúrában, a tudományban és a pénztörténetben is. Korának pénzei az osztrák-magyar közös pénztörténet legszebb érmeinek számítanak. A forgalmi pénzek mellett a királyi udvar előszeretettel adatott ki mindenféle dicső alkalomra készült emlékveretet is.
A történészek máig vitatkoznak róla, hogy V. Ferdinánd császár gyengeelméjű volt-e vagy csak egy különc zseni, akit nem uralkodásra szánt a sors. Helyette Metternich kancellár irányította a Habsburg Birodalmat, olyannyira vaskézzel, hogy még osztrák alattvalói sem szívelték. A tarthatatlan közállapotok vezettek az 1848. március 13-ai bécsi forradalomhoz, amelynek legfontosabb követelése – akárcsak a két nappal később kitört magyaré – lényegében egy alkotmány volt. Metternich az abszolút monarchia megőrzése érdekében Windisch-Grätz tábornokot bízta meg a bécsi felkelés letörésével. Miközben a tábornagy sok vérontás árán rendet tett az osztrák fővárosban, nyilvánvaló vált, hogy a Habsburg Birodalom megmentése érdekében uralkodóváltásra is szükség van.
A véreskezű császár
V. Ferdinándot öccse, Ferenc Károly főherceg követte volna a trónon, ám Windisch-Grätz, valamint Ferenc Károly felesége, a nagyra törő és befolyásos Zsófia főhercegné már régóta legidősebb gyermekét, az ekkor 18 éves, katonai nevelést kapott, olasz frontot megjárt Ferenc Józsefet szemelte ki a trónra. Az udvar benne látta egy erélyes és hosszan uralkodó császár személyét, és mivel apja nem áhítozott a hatalomra, a lemondatott V. Ferdinánd helyére 1848. december 2-án Ferenc József került.
Országlását rendkívül nehéz körülmények között kezdte: 1849 nyarára a magyar honvédek kiverték az osztrák csapatokat az országból. Már-már úgy tűnt, hogy győzött a szabadságharc, amikor az ifjú császár végső kétségbeesésében orosz „kollégájához” fordult segítségért: egy 34 évvel korábban, Poroszország, a Habsburg Birodalom és a cári Oroszország között kötött segítségnyújtási egyezményre, a Szent Szövetségre hivatkozva könyörgött I. Miklós cárnak, hogy mentse meg birodalmát. A cár eleget tett a kérésnek, ám amikor leverte a szabadságharcot, a fiát, Sándor trónörököst küldte Bécsbe, hogy győzze meg Ferenc Józsefet: „gyakorolja a kegyelmet, az uralkodói jogok legszebbikét a magyarok felett”. Ő azonban szabad kezet adott Haynau tábornoknak, az osztrák sereg kegyetlenségéről híres parancsnokának, hogy „rendet tegyen” Magyarországon. Így lett golyó általi halál a sorsa Batthyány Lajos miniszterelnöknek Pesten, és – annak ellenére, hogy Paszkevics tábornok, az orosz intervenciós csapatok parancsnoka levélben kérte Haynaut a legyőzöttekkel szembeni „nagylelkűségre és megbocsátásra”– így végezték ki a 13 aradi vértanút.
Merényletek Ferenc József ellen
Országlásának első két évtizedében ő lett a magyar történelem leggyűlöltebb uralkodója: minden hazafi úgy gondolt rá, mint a szabadságharc vezéreinek kivégzőjére. Rajtuk kívül honvédtisztek százai kerültek még bitófára, börtönbe vagy – Kossuthtal az élen – száműzetésbe. A becsvágyó ifjú császár legfőbb ellenségének az alkotmányosságot és a magyarok „nacionalizmusát” tartotta, így szigorú abszolutista uralmat vezetett be. A Magyar Királyság ezeréves közigazgatását félresöpörve, Horvátországot, a Délvidéket és Erdélyt leválasztotta a szűkebb Magyarországról, amelyben megszüntette a vármegyéket (!) és német hivatalos nyelvvel katonai közigazgatást vezetett be.
A Ferenc József iránti gyűlölet azonban tettlegességben is megmutatkozott: Libényi János szabósegéd például, aki 1849-ben az aradi vár katonai szabóságában dolgozva szemtanúja volt a tábornokok vértanúhalálának, éveken át nem tudott megnyugodni, míg végül Bécsben késsel támadt a császárra annak egyik sétája során. A szúrás ugyan sebet ejtett Ferenc József nyakán, de nem volt halálos – a merénylőt pedig azonnal lefogták, majd néhány hét múlva kivégezték.
Volt azonban ennél komolyabb megmozdulás is a császár ellen: kevésbé ismert, hogy Noszlopy Gáspár honvéd őrnagy nem tette le a fegyvert 1849-ben, s hűséges emberei élén a Bakonyban éveken át tartó gerillaháborút folytatott az osztrák megszállók ellen, a császár fent említett látogatása során pedig Kecskemétre tervezett merényletet a városon áthaladó Ferenc József ellen! Amikor erről az osztrák titkosszolgálat tudomást szerzett, Noszlopy ismét a Bakonyba vonult, ahol végül katonáit szétverték, őt elfogták, majd 1853 tavaszán Pesten kivégezték. Csakúgy, mint Kossuth Lajos Pesten maradt fiainak nevelőtanárát, Jubál Károlyt és az újabb magyar felkelést előkészítő, általa szervezett titkos mozgalom még jó néhány tagját…
Gyűlölt császárból szeretett király
A keménykezű császárnál voltak tehetségesebb európai uralkodók: a szárd (észak olasz), majd a porosz király is térdre kényszerítette Ferenc Józsefet. Először az olaszokkal szemben a solferinói csatában végződő háborút veszítette el 1859-ben és le kellett mondania Lombardiáról, majd az 1866-os königgratzi csatában a poroszokkal szemben veszített háborút és át kellett adnia Velencét és Veneto tartományt az Olasz Királyságnak. A megroppant Habsburg Birodalomban másra sem volt szükség, mint hogy az elégedetlenségüknek a sajtóban és az országgyűlésben is folyton hangot adó magyarok újra szabadságharcot indítsanak.
Ilyen történelmi helyzetben harcolták ki Deák Ferenc képviselő és hívei az 1867-es kiegyezést, amelynek értelmében a császárból a Szent Koronával Budán megkoronázott magyar király lett! Jól mutatja a király kompromisszumkészségét az az apró gesztus is, hogy a kiegyezési törvényre magyarul, „Ferencz József”-ként (!) írta alá a nevét, s hogy a másik aláíró, a magyar miniszterelnök az a párizsi emigrációból hazatért Andrássy Gyula lett, akit honvéd ezredesként 1851-ben a távollétében halálra ítéltek. 1867 után – a trónfosztást kimondó Kossuth kivételével – minden ’48-as hazajöhetett, ám halála után még az ő budapesti temetését is engedélyezte a király. 1868-ban törvény született a kötelező magyar nyelvű elemi iskoláztatásról, 1909-ben pedig még a király szárnysegédje is magyar lett Horthy Miklós sorhajóhadnagy személyében.
A történészek egyre inkább úgy gondolják, hogy Ferenc József azzal vívta ki magyar alattvalóinak tiszteletét, hogy „született hivatalnok” volt, akinek a törvény betűje mindennél szentebb: ha már megtörtént a kiegyezés, akkor ő ahhoz a végletekig tartotta is magát. Még azt is eltűrte, hogy a magyar kormány ellentmondjon neki, vagy leszavazza egy-egy kérdésben.
Ezüst és arany pénzritkaságok
Ferenc József korának pénzei az osztrák–magyar közös pénztörténet legszebb érméinek számítanak. A fennmaradt kevés példány világszerte keresett, mert az értékesebbjei a háborúk, gazdasági válságok és politikai váltások következtében nagyrészt megsemmisültek, beolvasztásra kerültek. Az Osztrák-Magyar Monarchia érméi a legkedveltebb gyűjtemény-terület az európai gyűjtők körében. A forgalmi pénzek mellett a királyi udvar előszeretettel adatott ki mindenféle dicső alkalomra készült emlékveretet is, mint például a lövészérmeket vagy az uralkodópár házassági évfordulóira kiadott jubileumi érméket. A tökéletesen eredethű éremveretek révén ezek a pénzek most elérhetővé válnak és tőlünk megrendelhető minden gyűjtő, történelemszerető és művészetkedvelő számára. Rendelje meg tőlünk a 2024/4 Érmebörze kínálatunkban lévő érmék utánvereteit és az eredeti 20 koronás bankjegyet vagy az ezüst 1 koronás pénzérmét.
