Blog

Idén 100 éve 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában az első világháború lezárásaként azt a békeszerződést, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. A Felvidék elszakításával 1,1 millió, Erdély elszakításával 1,7 millió, a Délvidék elszakításával pedig 600 ezer magyar került kisebbségi sorba, a határon túlra.

Ahogyan világszerte nő a numizmatika népszerűsége, úgy nő azoknak a száma is, akik az érmegyűjtők megtévesztésével kívánnak haszonra szert tenni. Az értékes régi pénzek vagy a ritka emlékpénzek hamisítványai azonban néhány alapszabály betartásával felismerhetők, így elkerülhetjük, hogy szép hobbink keserű csalódások forrásává váljék.

A magyar szólás teljesen igaz a pénz esetére: számos példát ismerünk a történelemből, amikor az arra jogosult uralkodó vagy központi bank helyett szükségből más bocsátott ki – külalakjában, anyagában felismerhetően nem hivatalos – pénzt, amely mégis ugyanúgy ellátta feladatát, mint a korábbi törvényes fizetőeszköz.

Ha sorra vesszük a Földön található 118 elemet a periódusos rendszerben, már első nekifutásra nem marad több 6-8 pénzverésre alkalmas elemnél. Közülük is leghasználhatóbbak a nemesfémek és néhány színesfém – ezt pedig már az ókorban is megfigyelték, így az emberiség történetének első pénzeit is ezekből verték.