Ezüst befektetési érmék Afrika szívéből

A befektetési érmék – angolul bullion – olyan nemesfém érmék, amelyeket évente több százezres vagy még inkább több milliós darabszámban, és kifejezetten befektetési, nem pedig készpénzforgalmi vagy numizmatikai céllal vernek. Bár a legtöbb közkedvelt befektetési érme névértékkel ellátott törvényes fizetőeszköz, vagyis fémpénznek számít a kibocsátó országban, numizmatikai többletértéke nincsen, hiszen hatalmas darabszáma miatt sohasem válik ritkasággá.

Az ezüst, az aranynál sokkal hozzáférhetőbb

A világ első modern befektetési érméje a Dél-afrikai Köztáraság arany Krugerrandja volt, amelyet az ország 19. század végi elnökéről, Paul Krugerról és valutájukról, a „rand”-ról neveztek el. 1967-ben kezdték verni, hogy a nemzeti bankok és kereskedelmi cégek által vásárolt aranyrudak mellett a kisbefektetők számára könnyen hozzáférhető formában is tudják exportálni Dél-Afrika jelentős aranykincsét. A Krugerrand páratlanul népszerű lett, így néhány nagy aranykitermelő ország, mint az Egyesült Államok, Kanada vagy Ausztrália is elkezdte verni a saját befektetési aranyait.

Csakhamar megmutatkozott azonban, hogy a kisebb megtakarításokkal rendelkező átlagpolgároknak igénye volna jóval olcsóbb, azonban mégis a nemesfémek biztonságát adó befektetési érmére is, ezért az előbb említett országok pénzverői piacra dobták népszerű befektetési érméik színezüst változatait is. Így született az Ezüstsas (USA), az ezüst Juharlevél (Kanada), az ezüst Kookaburra (Ausztrália), az ezüst Britannia (Egyesült Királyság), az Ezüstpanda (Kína), vagy a világ egyik legnépszerűbb befektetési érméje, az ezüst Filharmonikusok, amelyet a szomszédos Ausztriában vernek. Az utóbbi időben újabb szereplők léptek az ezüst befektetési érmék piacára, többek között Ukrajna (ezüst Mihály arkangyal, 2011 óta) vagy Örményország (ezüst Noé bárkája, szintén 2011 óta).

Ezüstök Afrika szívéből

Az új ezüstkibocsátók között azonban legnagyobb számban afrikai országok szerepelnek, így a befektetési érmék kibocsátása legújabban visszatérni látszik oda, ahonnan több mint fél évszázaddal ezelőtt az egész sikertörténet elindult. Benin, Gabon, Togo, Kamerun, Kongó, Szomália vagy Ruanda befektetési ezüstjei közül ez utóbbié a legfigyelemreméltóbbak, mert míg az előbbi kibocsátók jellemzően csak két motívumot, az oroszlánt és az elefántot ismételgetik, addig a kis közép-afrikai köztársaság minden évben másik szavannai állatot mutat be a kontinens állandó motívumként megjelenő térképe mellett. Ráadásul a tökéletesen élethű érmeképen mindig hím–nőstény párban, vagy a kicsinyükkel jelennek meg az állatok. Például a 2023/3 Börze katalógusukban található érme, melyen a Nílusi krokodil látható. Az érmék egységes, 50 ruandai frank névértékkel ellátott címletoldalán az ország európai szemmel nézve egzotikus címere kapott helyet: közepén a mezőgazdaságra utaló fedeles kosár látható egy a kezdetleges ipart jelképező fogaskeréken. E két tárgyat balról és jobbról az ország két legfőbb terménye, a cirok és a kávé fogja közre, mindezen értékeket pedig két bennszülött pajzs védi jobbról-balról…

„Isten pénze” nem kopik

A szakértők szerint az emberek legfőképpen a következő három okból vásárolnak ezüstöt: befektetési célból, az inflációtól való félelmükben és vésztartaléknak. Az aranyhoz képest az ezüst jóval olcsóbb – jelenleg 21 dollár/uncia körüli a nemzetközi árfolyama, szemben az arany 1840 dollár/uncia körül mozgó árával –, így a hétköznapi ember számára az aranynál sokkal hozzáférhetőbb.

A befektetési célból (1) vásárlók az ezüstárfolyam növekedésében bíznak. Ilyen szempontból az ezüst a laikusok számára nem a legjobb befektetés, ők ugyanis nehezebben látják előre a piaci trendeket, az ezüst pedig, más nemesfémekhez képest, nagy árfolyam-ingadozást mutat: az elmúlt évtizedekben is többször megsokszorozódott, majd zuhant az ára. Ezért a laikusok számára a rendszeresen vásárolt kisebb mennyiségeket javasolják a szakértők, mert így kiküszöbölhető az árfolyam-ingadozás okozta kockázat, s néhány év, vagy inkább évtized után így is jelentős értéknövekedést elért ezüstkészlet birtokában lehetünk. Mindemellett az árfolyam-ingadozásokkal együtt, több évtizedes vagy évszázados távlatban az ezüst ára – mint ahogy a többi nemesfémé is – emelkedő tendenciát mutat, hiszen a természetben fellelhető készletek végesek, a modern ipar (autók, repülők, számítógépek stb.) és orvostudomány pedig egyre nagyobb mennyiségben használja a kitűnő áramvezető, oxidációnak ellenálló és antiallergén nemesfémeket.

Az inflációtól való félelmükben (2) is vásárolnak az emberek ezüstöt. Egyes alternatív közgazdászok egyenesen „Isten pénzének” tartják a nemesfémeket (közülük is leginkább az aranyat), mivel ezek pénzben kifejezett értéke, ha változik is az adott társadalmi és gazdasági körülmények között, összességében már a történelmi idők kezdete óta megkérdőjelezhetetlenül kincset, vagyont, más javakra cserélhető értéket képviselnek az emberiség számára. A pénztörténetben már számos hiperinflációt láthattunk, s az elértéktelenedés nemesfém fedezetű pénzekkel is megtörtént már, azonban magával a nemesfémmel soha.

A „világvégét várók” kedvence

A vésztartaléknak (3) ezüstöt vásárlók már olyan forgatókönyvekre készülnek, mint egy háború kitörése vagy egy súlyos természeti katasztrófa – s valljuk be, mindegyikre több példát is láttunk már a történelemben. Ilyen esetekben, amikor a pénz már nem ér semmit vagy elfogyott, az ezüst olyan vésztartalékot képezhet, amelyből még mindig vásárolhatunk a létfenntartáshoz szükséges árukat vagy szolgáltatásokat: élelmet, gyógyszert, üzemanyagot, orvosi ellátást vagy éppen fegyveres védelmet. Az ezüst kisebb értékű, mint az arany, így azt válsághelyzetekben könnyebb beváltani az előbb felsorolt javakra. Ha szükséges, egy, két vagy egy tucat ezüstpénzzel fizetünk néhány vekni kenyérért vagy egy kanna benzinért … Arannyal, ahogyan azt sajnos számos történelmi példa mutatta, már magát a puszta életünket, vagy az ingatlanunk, teljes vagyonunk biztonságát válthatjuk meg egy-egy vészhelyzetben. Bár ezek a forgatókönyvek jelen helyzetünkben szerencsére valószínűtlennek tűnnek, sajnos időnként mégis megtörténhetnek akár Közép-Európában is.

A fenti három közül bármelyik okból vásárolják is az emberek az ezüstöt, a fejlett országokban ennek egyre nagyobb divatja van. Az USA-ban például az elmúlt években tízmillió számra fogytak az 1 unciás ezüst befektetési érmék. A még nagyobb mennyiségekre vágyók – akárcsak aranyból – természetesen ezüstből is vásárolhatnak több száz grammos lapkákat vagy több kilós rudakat.